A válság miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások is jól járhatnak: a körkörös gazdaság lehet a megoldás

Míg a hagyományos lineáris gazdasági modell egyszeri fogyasztással számol, a körkörös gazdaság lényege, hogy a termékek élettartama a lehető leghosszabb legyen, méghozzá az egész termelési folyamat újtrastrukturálásával. Tulajdonképpen arról van szó, hogy egy termék gyártásakor egyáltalán ne is keletkezzen szemét, ugyanis már a gyártási folyamat során figyelnek arra, hogy amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani.

Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. Ez a kérdés most, a COVID-19 okozta gazdasági válság idején elsőre irrelevánsnak tűnhet, pedig nem az. Erről beszélt Tanka Eszter, az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Zöld gazdaság osztályának vezetője, aki elmondta, a kis- és középvállalkozásoknak is érdemes lépnie, több okból kifolyólag is.

„Kis lépésekben haladva is lehet eredményt elérni, és el kell gondolkozni azon, mit is kell máshogy csinálni. Ezt minden vállalkozásnak át kell gondolnia, akár az új koronavírus okozta gazdasági válság miatt is, hogy ebből a helyzetből hogyan tudnak jól kijönni. Ugyanez igaz a körforgásos gazdálkodásra is, hiszen akár bevételt is jelenthet az átállás. Aki most nem lép, lemaradhat, versenyhátrányra tehet szert” – mondta a szakember, hozzátéve, az IFKA is foglalkozik vállalkozástámogatással és gyakran szembesülnek azzal, hogy a magyar kkv-k azt gondolják, az, ha ők, mint a piac kis szereplői változtatnak, mit sem ér.

„Egyrészt, ha ezeket a kis eredményeket összeadjuk, akkor igen is nagy dolgokat lehet elérni, akár más cégekkel együttműködni, új kapcsolatokat kiépíteni. Másrészt, a nagyvállalatok nagy része már lépett, a világ vezető nagyvállalatainak jelentős részének van körforgásos gazdasági stratégiája. Ha minden szereplő tesz érte, akkor együtt megvalósítható a körforgásos gazdaság” – hangsúlyozta.

Kis lépésekben kell haladni

Zombory Csilla, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. minőség és környezetirányítási vezetője is azt hangsúlyozta, érdemes kis lépésekben változtatni. A SPAR is ennek megfelelően jár el, fokozatosan változtat, így ugyanis ezek a lépések nem érik sokként a vásárlót, vagyis a cég nem veszít vevőket, sőt, bevonja őket is a folyamatba. Ilyen lépés például a többször használatos tasakok vagy szilikonfedelek forgalmazása.

„Fontos a példamutatás. A vásárlás során a vásárlóé a döntés, de a gyártóknál választási preferenciává kell, hogy váljon a környezetvédelem, hogy azért válasszák az ő termékeiket, mert van ennek egy hozzáadott értéke és az újrahasznosítás érték a vásárlónak, érték mindenkinek” – mondta.

Kitért arra is, hogy a közvélekedés szerit a műanyag és a PET palack „ellenség”, ő azonban nem ért egyet. Nem az anyaggal van a probléma, hanem a használattal. A COVID-19 felbukkanása után megváltoztak a vásárlói preferenciák, és élénkült az egyszer használatos termékek iránti igény, ami érthető és jogos is, és nincs ezzel semmi baj, a baj az, ha ezek a termékek nem a megfelelő hulladékgyűjtőbe kerülnek. Azt is hangsúlyozta, a környezetvédelmi kérdések magasabban állnak, mint a COVID-19, hiszen az élhető jövő érdekében most kell a környezetvédelemmel foglalkozni.

Az egyén is sokat tehet

Dr. Wégner Krisztina környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő az egyének felelősségét hangsúlyozta. Hangsúlyozta, abba kell hagyni a kifogáskeresést, ugyanis sokan arra hivatkozva nem változtatnak, hogy nem tudják megcsinálni, például képtelenek szelektíven gyűjteni a szemetet.

„A szokásokat meg lehet változtatni” – mondta. A szakember kiemelte, a körkörös gazdaság egy sokszereplős, többszörösen összetett rendszer, ami akkor tud működni, ha mindenki tesz érte: többek között a termékfejlesztők, a gyártók és a fogyasztók is.

A cikk megjelenését a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatta.

Címlapkép: Getty Images