A cégek design-kompetenciáinak erősítése sokat lendíthetne a hazai GDP-n

A Use of Design in Business 2023 kutatásából kiderült, hogy a régiós országok vezetői nagyon hasonlóan gondolkodnak: jelentős részük, a válaszadók 91 százaléka a designra elsősorban mint a fogyasztók igényeit kielégítő esztétikai megközelítésként és a felhasználóbarátság, kényelem növelésének eszközeként tekintenek. Sokkal kevesebben gondolják úgy, hogy a design, mint holisztikus, minden folyamatra és döntésre kiterjedő szemlélet nagyban hozzájárulhat az üzleti sikerhez, költségcsökkentéshez vagy fenntarthatósághoz.

A kutatást bemutató rendezvényen Lasma Ivaska, a MOME Innovációs Központ igazgatója érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet: a kutatásban résztvevő három ország vállalatvezetőinek design-kompetenciái és az adott országok egy főre jutó GDP-jében egyértelmű összefüggés rajzolódik ki.

Minél magasabb az egy főre jutó össztermék, annál elterjedtebb, elfogadottabb a design szemlélet is.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a design-készségek jó indikátorai lehetnek a hozzáadott érték szintjének, minőségének is, amely döntően befolyásolja egy ország gazdasági teljesítményét is.  

Bőven van még tér tehát mindhárom országban a fejlődésre, de úgy tűnik, hogy a vállalatvezetők jelentős része, 85 százaléka igényelné külső design-kompetencia bevonását, vagy olyan kollégákat alkalmazna, akik releváns tudással rendelkeznek a területen, sőt továbbképzésekre sem sajnálnák a forrásokat. Nem egyszerű folyamat beépíteni egy vállalati struktúrába a design-t, mint meghatározó döntési kompetenciát, hiszen már önmagában annak megértése sem egyszerű – kézzelfogható példák híján – hogy milyen lehetőségek rejlenek a szemléletben, hogyan tud üzletileg is eredményesebb lenni egy vállalkozás, ha szem előtt tart design szempontokat is.

Jó példáért elég Kelenföldig menni

Molnár Péter a MOME Design Intézet igazgatója pont egy ilyen jó gyakorlatot mutatott be, a budapesti Etele Plazában nyílt új mozi kialakításáról. A tervezés során a hipotézis az volt, hogy a (multiplex típusú) mozizás élménye az elmúlt 20 évben nem nagyon változott, a 3D technológia ugyan hozott be újdonságot, de a terek, a büfék, és összességében a mozik felépítése egy megszokott sémát követ.

A csapat olyan, a tulajdonos által támasztott kihívásokkal állt szemben a tervezés során, mint, hogy úgy tervezze meg a büfé tárgyi és kiszolgálói infrastruktúráját, úgy alakítsa ki az üzemmenetet, hogy a szokásos 1-2 perces kiszolgálási idő 40-50 százalékkal kevesebb személyzettel és kisebb helyen is kivitelezhető legyen kapacitásveszteség nélkül.

Magyarországon elsőként építettek speciálisan gyerekek számára tervezett mozitermet, teljesen egyedi bútorokkal, boxokkal, fotelekkel, és általuk, önállóan mozgatható berendezési tárgyakkal, formálható terekkel.

A moziélmény szerves része az is, hogy a nézők a film befejeztével hogyan hagyják el a mozitermet. Míg jelenleg a legtöbb moziban kizárólag funkcionális terek, szemeteskukákkal övezett folyosók biztosítják a távozást, addig az Etele Plazában külön koncepcióval nagy hangsúlyt fektettek a mozi elhagyásának élményére is, látványos térelemekkel, világítástechnikával és fényeffektekkel formálták újra a tereket.

Az eredmény látványos.

Nagy kihasználtság és alacsonyabb költségek mellett üzemel a mozi, az újszerűség önmagában is komoly marketingértékkel bír, sőt sokak azért érkeznek, hogy az EXIT folyosókat megnézhessék, és megtapasztalhassák a különleges élményt.

A finom étel ma már alap, ennél több kell a sikerhez

Az Onyx Műhely, a Michelin-csillagos Onyx étterem új kezdeményezése, ahol teljesen újfajta élményben lehet részük mind az ételek megalkotóinak, mind a vendégeknek.

Az étterem teljes átalakuláson, metamorfózison ment keresztül pár évvel ezelőtt, az elhatározást a fogyasztói élmény növelése motiválta.

Meglátásuk szerint a vendégek nem önmagáért csak a jó ételért választanak éttermet, és gondolnak rá vissza pozitívan, az ma már alapvetés. Az élmény sokkal több alkotóelemből áll össze, amely a terek kialakításán, a klimatikus viszonyokon, a fényeken és azon a koncepcióin is múlik, hogy a környezet és eszközök hogyan rezonálnak az adott ételre, milyen üzenetet hordoznak, és milyen érzéseket, érzelmeket igyekeznek kiváltani.

Góg Angéla, az Onyx Műhely művészeti vezetője mutatta be az Onyx Alkotói Közösség kreatív terét, ahol az ételeket átfogó design szemlélet mentén fogalmazzák meg. Számos kompetenciát vonnak be a fogások megalkotásához, a szakácsok, séfek munkáját üvegtervezők, élelmiszermérnök-kutató, művészettörténész és fenntarthatósági menedzser is segíti. A döntéseket, fejlesztési irányokat demokratikus úton, konszenzuális alapon döntik el, hozzák meg, a kísérleti konyhán kívül található itt még gasztronómiai könyvtár és keramikus látványműhely is. A vendégek egy adott koncepció, „élményút” mentén kóstolhatják végig a fogásokat, és lehetnek részesei az ételek megalkotásának is, valamint annak az ökoszisztémának, amit az ételek-italok, evőeszközök, tányérok, az ételek koncepciózus sorrendje és a kísérleti vendégtér alkot.

A Use of Design in Business 2023 kiadvány médiatámogatója a Portfolio.