Milyen pénzügyi lehetőségei vannak a magyar vállalkozásoknak 2023-ban?

A KAVOSZ és a Portfolio rendezvénysorozatának állomásai

• Debrecen
• Miskolc
• Veszprém
• Győr
• Szeged
• Kecskemét
• és Budapest voltak.

Percenként 30 millió forint hitelt helyeznek ki a Széchenyi Kártya Program keretében: a fix, alacsony kamat, amit a Széchenyi Kártya Program kínál valós alternatíva a vállalkozások számára, az állami kamattámogatott hitelek lehetőséget nyújtanak a fejlesztésekhez, munkahelyek megtartásához. Nemzetstratégiai szempontból kiemelt terület a kkv-szektor, mert a foglalkoztatás 75 százalékát, a GDP-nek pedig 55 százalékát adja, a Széchenyi Kártya Program célja, hogy hosszú távon maradjon a vállalkozások számára az 5 százalékos kamat: ez a kiszámíthatóság segítséget nyújt például a kezdő vállalkozóknak is – mondta előadásában Budapesten Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a bankoknál jelenleg 22,5% az átlagos folyószámlahitel-kamat és 24% az átlagos beruházásihitel-kamat.

A vezérigazgató beszélt arról is, hogy folyamatosan bővítik a KAVOSZ kapacitásait, több termék már digitálisan is igényelhető. A kártyák szektorálisan is elérhetők – agrárium, turizmus -, sőt, az energiaátállásban is segítséget nyújtanak. Az ország több száz Széchenyi Kártya irodájában olyan szakemberek dolgoznak, akik első kézből ismerik a vállalkozók helyzetét, nem véletlen, hogy a vállalkozók folyamatosan fordulnak hozzájuk. Krisán László hangsúlyozta, hogy minden helyzetben másra van szüksége a cégeknek, ami nemcsak a makrogazdasági környezettől függ, de a vállalkozás mértétől is: más igényei vannak egy induló és a generációváltással küzdő cégnek. A jövő kihívásai között említette az ESG-szempontok érvényesítését is a működésben.

A magyar banktörténetben is egyedülállónak számító fúzióról, és a nyomában létrejövő MBH Bankról tartott előadást Kecskeméten Fehér Melinda, a pénzintézet Közép-alföldi régiójának kisvállalati területi vezetője.

Elmondta: a jelenlegi folyamatok alapján az látszik, hogy a beruházások, különösen a zöldmezős fejlesztések háttérbe szorulnak, a cégek inkább az energetikai korszerűsítésre, a forgóeszköz-finanszírozásra, illetve a régi gépek cseréjére összpontosítanak.

Bedécs Péter, az MBH Bank retail régióvezetője Budapesten beszámolt annak az országos, reprezentatív kutatásnak az eredményeiről, amit a mikro- és kisvállalkozások kihívásairól készítettek. A legnagyobb kihívásokat az energiaárak és alapanyagárak növekedése jelenti a magyar vállalkozások számára, de jelentős munkát generálnak a számlázással és a szerződéskötéssel kapcsolatos teendők is. A vállalatok 61 százalékának jelentősen, 32 százalékának kismértékben nehezíti meg a működését az infláció. 43 százalékuk a jelenlegi, 29 százalékuk pedig a több ügyfélnek magasabb áron való értékesítésben látja a megoldást az infláció okozta nehézségekre. A megkérdezett vállalkozások 65 százaléka csak kismértékű megtakarítással rendelkezik, 12%-uk azonban gyakorlatilag nem rendelkezik tartalékkal.

A retail régióvezető elmondta, hogy az MBH Bank - többek között - a vállalat mérethez igazodó termékajánlatokkal és digitális megoldásokkal, például számlázóprogrammal tudja segíteni a vállalkozásokat, de az ingadozó forgalomhoz alkalmazkodó termékcsaládot és alacsony bankolási költségeket is kínál.

Rózner Anna, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. üzletfejlesztési igazgatója Veszprémben elmondta, hogy digitális platformjuk segítségével a vállalkozások gyorsan és megbízhatóan tudják ellenőrizni saját garanciaképességüket. Minden vállalkozás egy 3 hónapig érvényes "garancia ígérvényt" tölthet le magának, amivel bármelyik finanszírozó pénzintézetnél tud tájékozódni a finanszírozási lehetőségekről.

Az üzletfejlesztési igazgató beszámolt arról, hogy növekedett portfóliójukban a támogatott hitelek aránya: jellemzően nem megfelelő kezességnél, gyenge adósminősítésnél, rövid hitelmúltnál és támogatott hitelprogramoknál - például a Széchenyi Kártya Programnál - veszik igénybe a bankok a Garantiqa kezességvállalását.

Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divízió vezetője, aki több helyszínen is előadott, arról számolt be, milyen pénzügyi fejlesztési lehetőségek állnak a vállalkozások előtt. Felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes figyelembe venni bankválasztáskor a számlavezetéshez kapcsolódó díjakat is: a vállalkozóknak megéri olyan rugalmas számlacsomagokat keresni, ami figyelembe veszi az egyedi igényeket (készpénz ki-és befizetés, valamint a számla forgalma) is.

A CIB Bank több fontos fejlesztéssel várja a vállalkozókat: a lakossági ügyfelekhez hasonlóan – a vállalkozások is nyithatnak majd online számlát: a vállalati számlanyitás a pénzintézetnél jelenleg is gyors folyamat, ez hamarosan teljesen online is megvalósítható lesz.

Dászkál János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) vezető projektmenedzsere budapesti előadásában elmondta, hogy az Európai Unió számára kiemelt cél a KKV-szektor támogatása. Ez azt jelenti, hogy vannak kiírások, amikor a szektor szereplői kedvezőbb feltételekkel pályázhatnak, illetve vannak kifejezetten a kis-és középvállalatoknak meghirdetett felhívások. 2021 és 2027 között 377 milliárd eurót költ az EU az úgynevezett új prioritásokra, mely összeg döntő része továbbra is pályázható.

A pályázatokon bárki indulhat, hiszen alapvetően a projekt minősége a fontos és nem a pályázó személye: nagyvállalatok, kis- és középvállalatok, növekedési fázisba ért startup cégek, illetve egyetemek, kutatóintézetek vagy nonprofit szervezetek egyaránt sikerrel jelentkezhetnek ezekre a forrásokra.

Szabados Richárd, az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója előadásában - szintén a fővárosban - arról beszélt, hogy az EU-ban a 2014-2020-as programozási időszakban összesen 85 milliárd euró támogatást kaptak a KKV-k, Magyarországon összesen 5,5 milliárd eurót - ennek legnagyobb része (2,8 milliárd euró) az általános termelőberuházások támogatása volt.

Az IFKA vállalkozásfejlesztési programjai közül az egyik legjelentősebb a Magyar Multi Program, amelynek célja a kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások partnerségen alapuló támogatása termelékenységük és hozzáadott értékük jelentős növelése érdekében. A programban 2019-2022 között 67 milliárd forint összesített támogatást helyeztek ki, összesen 140 milliárd forint projektértékre.

Fotók és címlapkép: Portfolio