Sok magyar cég nem is tud arról, mekkora vagyonnal rendelkezik

Évek óta a digitalizáció fontosságát hangsúlyozzák a szakértők, mind a nagyvállalatok, mind a KKV-k szempontjából, ennek ellenére a kutatások alapján úgy tűnik, hogy egyelőre nem elégséges az a digitalizációs szint, amellyel a magyar vállalkozások rendelkeznek. Hogyan lehet ezt a folyamatot gyorsítani? Mikor várható érdemi változás?

Függetlenül attól, hogy egy vállalkozás melyik szektorban van jelen, milyen terméket vagy szolgáltatást kínál, az elsődleges sikerkritérium most már mindenhol az, hogy az adott cég hol tart a digitalizációs érettség szempontjából. Ebbe minden beletartozik: hogyan szólítja meg, éri el az ügyfeleit, hogyan segíti, könnyíti meg a terméke, szolgáltatása elérését, felhasználását a számlázás és visszajelzés kezelésig. Ez a logika a legnagyobb gyártó vagy szolgáltató vállalattól a helyi lángossütőig mindenkire igaz. A verseny az ötletekért és a gyors megvalósításért vagy még inkább megvalósítási kapacitásért, erőforrásokért zajlik. Szerintem a piac nem áll túl jól egyikben sem.

Vannak arról előrejelzései a Telekomnak, hogy a digitalizációs fejlődés gyorsulásának milyen nemzetgazdasági hozadékai lehetnének?

Azt érdemes megfigyelni, hogy a digitálisan fejlettebb országok milyen eredményekkel rendelkeznek. Ezek alapján kijelenthető, hogy

a gazdasági fejlettség és a növekedési potenciál, illetve a digitalizáció mértéke között egyértelmű a párhuzam:

nincs olyan szegmense a gazdaságnak, amelyet a digitális innovációk ne tennének profitábilisabbá a hatékonyság, a produktivitás, az ügyfélélmény növelésével.

Milyen fókuszú termékfejlesztések zajlanak jelenleg? Megnőtt az igény a felhasználói oldalon a személyre szabott megoldásokra?

Folytatjuk azt a munkát, amit évekkel ezelőtt elkezdtünk: alternatívát kínálunk a hazai vállalkozásoknak, hogy egy jól ismert, itthon nagy múlttal és jelenléttel rendelkező szolgáltató segítségével oldhassák meg digitalizációs kihívásaikat. Ez kötelez bennünket arra, hogy folyamatos innovációval és fejlesztésekkel járuljunk hozzá a hazai vállalkozások sikeréhez. Éppen ezért nem is az alapján érdemes a piaci igényeket szegmentálni, hogy valami termékként vagy egyedi projektként valósul meg, sokkal inkább, hogy mi viszi előrébb az adott iparág – vagy az adott vállalat, vállalkozás – digitális törekvéseit. Természetesen mindig vannak újdonságok is, most például új AI-alapú ügyfélszolgálati termékeink lesznek elérhetők a kínálatunkban.

A hazai cégek is érdemi adatvagyonnal rendelkeznek, akár a legkisebb vállalkozások is. Mennyire vannak tudatában a vállalatok ennek értékével? Hogyan kezelik ezeket az adatokat, mennyire nyitottak az új megoldásokra?

Nagyon alacsony a tudatosság a cégek részéről, és ez nem csak a KKV-szektorra jellemző, hanem a nagyvállalatokra is. Amikor mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztést szeretne bevezetni egy vállalkozás, azzal kezdjük a közös munkát, hogy felmérjük, milyen adatvagyonnal rendelkezik az adott vállalat, illetve melyek azok az adatok, amelyeket lehetősége lenne gyűjteni, de nem teszi. Csak ezt követően lehet érdemben arról beszélgetni, mire is lehetne használni az AI-t az adott vállalkozás esetében. Ez nem egyszerű folyamat, tapasztalatból tudjuk. A napokban vezetjük be házon belül a saját kollégáinkat kiszolgáló HR chatbotunkat, amelynek fejlesztését komoly adatelemzés és adatgyűjtés előzte meg.

Mi a tapasztalat, IT-biztonsági szempontból mennyire felkészültek a cégek? Továbbra is számos támadás és leállás történik. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy ezektől jobban védve legyenek a vállalatok digitális rendszerei?

Az adat egy egyre hangsúlyosabb vagyoneleme a cégeknek, ezért nagyon ajánljuk a partnereinknek, hogy fordítsanak figyelmet a megfelelő védelemre. Ebből a szempontból

hasonló a helyzet, mint a biztosítási szektorban: ameddig nem történik baj, addig nem fordítanak erre figyelmet.

Még akkor sem, ha bebizonyosodott, hogy egy támadást követően akkora kár keletkezhet, amelyet csak nagyon nehezen lehet helyreállítani. Én úgy látom, erre is megoldást fog hozni az adatvagyon felértékelődése: ahogy növekszik az adatokkal kapcsolatos tudatosság, úgy fognak egyre több figyelmet fordítani a biztonságra is a cégek.

Hogyan kapcsolódik be a digitalizációs folyamatba a mesterséges intelligencia? Van ennek a technológiának olyan módon katalizátor szerepe, hogy akik fejlesztenek, még gyorsabban tudnak fejlődni, akik pedig le vannak maradva, még inkább lemaradnak?

Az AI-jelenséget nem lehet lokálisan értelmezni. Természetesen gyorsítja és optimalizálja a digitalizációs folyamatokat, de ennél van egy jelentősen lényegesebb aspektus:

a mesterséges intelligenciával kapcsolatos meghatározó fejlesztések Európán kívül zajlanak.

Teljes mértékben Észak-Amerikai vállalatok diktálják a piacot, ami Európát hosszú távon kiszolgáltatottá teszi, mert minél inkább AI-alapú digitális működésre állnak át a cégek, annál jobban függenek attól, hogy egy, a hazai piactól távoli döntési centrummal bíró, a technológiát birtokló vállalat például megváltoztatja-e egyik napról a másikra a felhasználási feltételeket.

Hasonló folyamat zajlott le a felhő-alapú szolgáltatások területén is: 10 éve, amikor fontossá kezdett válni a felhő-technológia, a hazai vállalkozásoknak kevés választási lehetősége maradt: vagy maradtak a körülményesen és drágán működtethető saját maguk által birtokolt eszközöknél, vagy nagy levegőt vettek és elkezdtek kiköltözni valamelyik publikus felhőszolgáltatóhoz. Ma már ez nem így van: létezik a középút, hiszen a legelterjedtebb adatközponti, felhő alapú szolgáltatásokat nálunk is elérik.

Ennek előnyeit felismerve mi már most sok időt, energiát fektetünk abba, hogy a mesterséges intelligencia-alapú technológiák terén folyamatosan szélesítsük a portfóliónkat és azokkal a hazai piac igényeire adjunk versenyképes válaszokat.

A DESI-index - amely több különböző szempont szerint méri az Európai Unió országainak digitalizációs fejlettségét - alapján Magyarország az utolsó harmadba sorolható a tagállamok között. Hozhat az idei év fejlődést, változást? Mire lenne szükség ahhoz, hogy jobb pozíciókat tudjanak szerezni a hazai vállalatok?

Kétpólusúvá vált a világ: a digitalizációt meghatározó technológiai fejlesztések területén az USA és Kína töltenek be vezető pozíciót.

Európa nem tudott ebben a kérdésben felzárkózni, jelenleg felhasználóként van jelen a digitalizációs versenyben, nem innovátorként vagy szolgáltatóként, ami optimális lenne.

Tehát a DESI index, ha globális piacot tekintjük, akkor nagyjából zárójelbe is tehető: azt méri, hogy a lemaradók közül ki maradt le jobban.

Ha viszont közelebbről megnézzük az egyes európai országok fejlettségét, akkor azt gondolom, Magyarországon vannak előremutató kezdeményezések. Az elmúlt években számos olyan hazai beruházás valósult meg, például az optikai hálózatok fejlesztése, amelyeknek köszönhetően előrébb léptünk infrastrukturális fejlettség szempontjából. Magyarország a gigabites előfizetések tekintetében évek óta az élmezőnyben van, amely a Magyar Telekom fejlesztéseknek is köszönhető. Jelenleg több mint 3,6 millió vezetékes gigabites elérést biztosunk a hálózatunkon Az infrastruktúrafejlesztések mellett a digitalizációs szolgáltatások igénybevételében is érdemes támogatni a vállalkozásokat, a használatot elősegítő programok, kezdeményezések révén látványos eredmények érhetők el rövid-középtávon.

Az infrastruktúra fejlesztések szükséges, de nem elégséges feltételei annak, hogy világgazdasági szempontból tényezővé válhassanak az európai vállalatok.

Amennyiben Európa gazdaságilag versenyképes szeretne maradni, akkor ellensúlyoznia kell ezt a dominanciát. Az ehhez szükséges stratégia egyre égetőbb feladata a teljes európai gazdaságnak.

Nem vagyunk ezzel elkésve? Lenne még lehetősége az európai és a hazai vállalatoknak felvenni a versenyt a két digitális nagyhatalommal az AI-szolgáltatások piacán?

Valahol el kell kezdeni. Az első lépés az lenne, hogy a cégek megtartsák, fejlesszék, bővítsék az adatvagyonukat.  A legfontosabb talán az, hogy minden vállalkozás, kicsi vagy nagy, gondolja végig, hogy van-e koncepciója az adataiban rejlő információ hasznosítására, tudja-e hogyan fordítható versenyelőnnyé. Senki ne kapkodjon AI után, amíg ezek a kérdések nem tisztázottak. Ha a koncepció kész (AI ready), akkor viszont érdemes megindulni, inkább előbb mint utóbb. Ha akár csak egy vállalkozás elkezdi beépíteni a működésébe az adatok tudatos felhasználását, akkor a környezete is motivált lesz arra, hogy kövesse a példáját. Amit pedig nem győzünk hangsúlyozni: a digitalizáció komplex, sok-sok rizikóval és nehéz döntéssel, ezért érdemes hosszútávú partnerségekben gondolkodni, megfelelő kompetenciákkal és tapasztalatokkal bíró digitális szolgáltatót választva.

Címlapkép forrása: Portfolio