A greenhushing ma már legalább akkora gond, mint a greenwashing

Tar Gábor

2024. szeptember 05. 13:41

Mennyire kell kommunikálnia egy adott cégnek a fenntarthatósági törekvéseit? Mikortól tűnik már hiteltelennek, ha egy cég gyakran vagy sokat kommunikál a saját zöld jellegéről? Az ESG-jelentések mennyiben építhetők be a fenntarthatóságról szóló vállalati kommunikációba? Többek között ezeket a kérdéseket vitatták meg vállalati kommunikációs és marketing vezetők a Portfolio Sustainable World 2023 konferenciájának greenwashing nélküli kommunikációról szóló kerekasztal-beszélgetésén.

A panelbeszélgetés moderátora Tomaj Zsófia, a Vantage Point ügyvezetője, ESG-szakértő volt, aki azzal a kérdéssel indított, hogy jelenleg mekkora problémának tűnik a greenwashing jelensége, amikor cégek környezetbarátnak hirdetik magukat, de valójában nem felelnek meg a zöld előírásoknak, vagy éppen jelentősen eltúlozzák fenntarthatósági törekvéseiket.

Szalkai Réka, a Mastercard marketing igazgatója szerint ez a kérdés 5-10 évvel ezelőtt erőteljesebb probléma volt. Mára viszont a szigorodó szabályozás, másrészt az erősödő fogyasztói igények miatt a vállalatok jellemzően nemcsak kommunikálnak, hanem ténylegesen cselekszenek is a zöld célok terén, a kommunikáció mögött sokkal több tartalom van.

Ma már sokkal könnyebben futhat bele abba egy cég, hogy lelepleződik, ha csak olyan dolgokat csinál, amit kitesz az ablakba, de aztán mögötte nincsen hiteles tevékenység

– mondta a Szalkai Réka.

Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a greenwashing kifejezés mellett már megjelent a greenhushing (zöld elhallgatás) fogalma is, ami azt a jelenséget írja le, amikor egy vállalat inkább elhallgatja a fenntarthatóság jegyében elért valós eredményeit, nem mutatja be azokat, nehogy az a látszat alakuljon ki róla, hogy csak tetszelegni akar a zöldítési trendben. Kiemelte: szakértők szerint ez legalább olyan veszélyes jelenség, mint a greenwashing, mert ezzel jó példák nem kerülnek bemutatásra más, zöldítést tervező vállalatok számára.

STA_0438 — Fotó: Stiller Ákos / Portfolio

Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport vállalati kommunikációs vezetője szerint a kulcskérdés az, ha egy cég üzleti stratégiája hiteles, vagy annak van olyan eleme, ami valóban a fenntarthatóságot támogatja, akkor azt hitelesen lehet képviselni. Az ESG-jelentések kommunikációs szempontból való kihasználásának lehetőségével kapcsolatban pedig azt emelte ki, hogy azoknak alapvetően kevés a kommunikációs értékük.

Az a fajta szabályozási környezet, riportálási kényszer, ami kezd kialakulni, kommunikációs szempontból egyáltalán nem segíti a fenntarthatóság kérdését, hanem egy bürokratikus adminisztratív dologgá redukálja

– tette hozzá.

A greenwashing nélküli vállalati kommunikáció kérdéséről szólva Szabó Béla, a Magyar Telekom márka- és kommunikációs igazgatója szerint arra érdemes figyelniük a vállalatoknak, hogyha a fenntarthatóságot, illetve az azzal kapcsolatos témákat customer promise-ként kezelik, akkor gondoljanak arra, hogy ezt alá kell tudniuk támasztani a mindennapi gyakorlaton keresztül. Ha ez nem lehetséges, akkor inkább tegyenek bele még több tevékenységet, mint kommunikációt.

A távközlési vállalat kommunikációs vezetője egyben kiemelte

a fogyasztói tudatosság formálásának kérdését, amiben felelősségük lehet a vállalatoknak, hogy a fenntarthatóbb, zöldebb irányba tereljék a fogyasztói viselkedést.

A konferencia fenntartható vállalati gyakorlatokról szóló szekciójában a greenwashing nélküli kommunikációról szóló kerekasztal-beszélgetés mellett helyet kapott Zichó Viktor előadása is. A fenntarthatósági tanácsadó, aki egyben extrém sportoló is (szenvedélye a magashegyi kerékpározás és túrázás, sziklamászás) azt mutatta be, hogy expedícióit (például Kőrösi Csoma Sándor közép-ázsiai útvonalának kerékpárral történő bejárását) mennyire a fenntarthatóság hirdetésének jegyében szervezi meg.