Megjelent az új transzferár szabályozás! Vajon tényleges  könnyítést vagy kockázatot jelent a vállalatok számára?

Az új transzferár rendelet tervezete tartalmaz néhány kedvezményt, amelyek elsősorban a kis volumenű, illetve a rutinjellegű tranzakciók esetében csökkenthetik a ráfordítandó adminisztrációs időt.

1. Emelkedő értékhatár és az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások egyszerűsítése

• Magasabb mentességi küszöb: A transzferár dokumentációs és adatszolgáltatási küszöb 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedik. Ez jelentős könnyebbség lehet a kisebb forgalmú kapcsolt tranzakciókkal rendelkező vállalatok számára.
• Világosabb szabályok az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásoknál: Ezeknek a szolgáltatásoknak a definíciója jobban közelít OECD Transzferár Irányelvben előírthoz, elhagyva a korábbi szűkítő magyar specifikus értékhatárokat. Ha a szolgáltatás megfelel a funkcionális kritériumoknak, és a nettó haszonkulcs 5% (nyújtáskor legalább 5%, igénybevételkor legfeljebb 5%), akkor számos kötelező tartalmi elem elhagyható a dokumentációból, így a benchmark tanulmány sem kötelező.

2. Mentesülés a fődokumentum készítése alól

• A magyar szabályok minden esetben megkövetelték, hogy fődokumentum is rendelkezésre álljon minden olyan esetben, amikor szükség volt transzferár-nyilvántartás készítésére. Ez abban az esetben is igaz volt, ha a cégcsoport nem készített ilyet központilag, ilyenkor a plusz feladat mindig a magyar vállalatra hárult.

Ez továbbra sem változik főszabályként, de azoknál a vállalatoknál, ahol nem haladja meg az összes kapcsolt ügylet összértéke az 500 millió forintot egy adóéven belül, nem lesz kötelező a fődokumentum elkészítése.

3. Rugalmasabb szabályok a módosításra és egy szigorítás a dokumentáció készítésének nyelvére

• Módosítási lehetőség: A transzferár-nyilvántartás a jövőben az adóellenőrzés megkezdéséig módosítható lesz. Ezt a lehetőséget az utóbbi években egyre nagyobb számban induló transzferár jogkövetési vizsgálat sem korlátozza már.
• Nyelvi választás: A transzferár dokumentáció, a módosítás és az azt alátámasztó dokumentáció magyar vagy angol nyelven is elkészíthető. Fontos változás, hogy a korábban elfogadott egyéb nyelvek (német és francia) alkalmazása megszűnik, a nyilvántartás nyelvezete tehát szűkül.  

Transzferár szigorítások: helyi dokumentum (LF) és az adatszolgáltatás (ATP lapok) közötti összhang

A transzferár rendelet szigorításai az adatok egységesítésére és ellenőrizhetőségére fókuszál. A Transzferár-Adatszolgáltatás (ATP lapok) adatai mostantól a helyi dokumentum (Local File) tükörképeként szolgálnak.

1. Kötelező adat egységesítés

A két rendszer (LF és ATP) összhangjának biztosítása érdekében a helyi dokumentumnak tartalmaznia kell:

• Az ATP lapoknál használt ügyletelnevezést és a legjellemzőbb TEÁOR-kódot. Ez garantálja, hogy minden ügylet pontosan beazonosítható legyen.
• Karakterizáció: A helyi dokumentumnak egyértelműen tartalmaznia kell a felek karakterizációját (bérgyártó, teljes kockázatú gyártó stb.). Ez a funkcionális elemzésből levont alapvető következtetés, amely mind a módszer, mind a tesztelt fél kiválasztását érdemben befolyásolja.

2. A mentességi kör jelentős szűkülése

A 150 millió forintos új értékhatár az egyik oldalon, több korábbi fontos mentesség megszűntetése a másik oldalon:

• Ingyenes pénzmozgások: Az ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel mentességére vonatkozó dokumentációs kötelezettség teljesen megszűnik. Az ingyenes támogatások mostantól transzferár elemzést és dokumentációs kötelezettséget igényelnek, bár egyszerűsített dokumentációs formában.
• Költségátterhelés: A korábbi, változatlan összegű továbbterhelések mentessége a dokumentáció alól 500 millió Ft felett megszűnik.
• A nem egyéni vállalkozó magánszeméllyel, a tőzsdei- és hatósági áras ügyletekkel a dokumentációs mentesség továbbra is megmarad.

3. Az összevonhatóság szigorodása

Elsősorban a külföldön központilag készülő transzferár dokumentációk esetében volt jellemző az ügyletek szabadabb összevonása, de ezt mostantól kategórikusan tiltani fogja az új magyar transzferár szabályozás.

Az új rendelet kiegészíti az összevonhatóság szabályait azzal, hogy az alábbi 5 kategóriába tartozó ügyletet nem lehet egymással összevontan kezelni: gyártási, forgalmazási, szolgáltatási, pénzügyi és immateriális eszköz ügyletek.

Ez további szigorítást jelent az összevonás esetében, hiszen pár éve került be a korábbi rendeletbe a vevői és szállítói oldalon szereplő ügyletek (pl. anyagbeszerzés és a hozzá kapcsolódó gyártás és termékértkesítés) összevontan elemezhetőek lehessenek.

A számvitelhez kapcsolódó új követelmények – ez már nagyobb kihívás

A rendelettervezet legmélyebb, és a legtöbb vállalatnál rendszerszintű átalakítást igénylő pontja a pénzügyi adatok bemutatásának új követelményrendszere.

Kötelező szegmentáció és adat-visszakövethetőség

A rendelet meghatározza, hogy a számításokhoz szükséges pénzügyi adatoknak biztosítaniuk kell a számviteli információs rendszerhez való köthetőséget. Ehhez kapcsolódóan az új szabályozás hangsúlyozza továbbá a szegmentálás szükségességét.

A szegmentálásnak az üzemi eredményt érintő részen teljesnek kell lennie, azaz a felosztás után nem maradhat tevékenységre fel nem osztott (üzemi) tétel.

Ez a követelmény áthidalja a transzferár-elemzés (közgazdasági szempont) és a könyvvezetés (számviteli szempont) közötti szakadékot. A vállalatoknak proaktívan át kell alakítaniuk a belső kontírozási és könyvelési gyakorlatukat, hogy az egyes kapcsolt ügyletek bevételei és költségei üzemi eredmény szinten szegmentáltak és ellenőrizhetően visszakövethetők legyenek.

Szigorúbb tartalmi követelmények

A funkcionális elemzés mélysége is növekszik:

• DEMPE-funkciók: Az immateriális eszközöket érintő tranzakcióknál kötelező bemutatni a DEMPE-funkciókat (fejlesztés, értéknövelés, karbantartás, védelem, hasznosítás), amelyek kulcsfontosságúak az immateriális javakhoz kapcsolódó jövedelmek allokálásánál.
• Hasznossági teszt szolgáltatásokra: A szolgáltatás igénybe vevőjének mostantól kötelezően alá kell támasztania, hogy a szolgáltatás az üzleti tevékenységéhez teljes egészében szükséges (hasznossági teszt).

A benchmark tanulmányok szigorítása: veszteség kizárása és földrajzi hierarchia

Az adatbázis-kutatás (benchmark tanulmány) területén a transzferár-rendelet jogszabályi szintre emel olyan szigorításokat, amelyek jelentősen befolyásolják az összehasonlító elemzés eredményét:

• Automatikus veszteségkizárás: Kötelező kizárni azokat a társaságokat, amelyek két egymást követő évben vagy a figyelembe vett évek több mint a felében veszteségesek az üzemi (üzleti) tevékenység eredmény szintjén.
• Időintervallum: A kutatásnak az adóévet megelőző három évre kell vonatkoznia.
• Földrajzi hierarchia: Ha a tesztelt fél belföldi, a kutatásnak szigorú hierarchiát kell követnie (Magyarország, V4-országok, a V4-eket kiterjesztve további hét EU-tagállamra, az EU27). A bővítésre kizárólag a minta elégtelen elemszáma esetén van lehetőség.

Gyakorlati felkészülés az új szabályozáshoz igazodva

A rendelet szabályait opcionálisan már 2025-re, kötelezően pedig 2026-ra kell alkalmazni. Ez a rövid átmeneti időszak megköveteli a vállalatoktól a belső rendszerek és folyamatok azonnali felülvizsgálatát.  

A magyar transzferár szabályozás a rendelettervezettel a hangsúlyt egyértelműen a formai megfelelésről végérvényesen a tartalmi auditra helyezi át. Az a vállalkozás, amely időben elvégzi a szükséges rendszerfejlesztéseket, nemcsak a potenciális bírságokat kerüli el, hanem felkészülten várhatja az elkövetkező, adatalapú ellenőrzéseket.

Mit tehetnek most a vállalatok?

• Érdemes mielőbb áttekinteni a központilag készített transzferár-dokumentációt, különösen a benchmarkok és az összevonások új szabályok szerinti megfelelőségét.
  • Készüljön részletes DEMPE-elemzés minden immateriális ügylethez, hogy a szükséges tartalmi alátámasztás a nyilvántartás készítésekor már rendelkezésre álljon.
  • Értékelni kell a belső szolgáltatásokat, hogy alkalmazható-e az új, egyszerűsített LVA-szabályozás.
  • Összhangba kell hozni az ATP-lapokat és a helyi dokumentumot, egységesítve az ügyletneveket, TEÁOR-kódokat és a karakterizációt.
  • A számviteli és kontrolling rendszereket úgy kell átalakítani, hogy az üzemi eredmény szintjéig pontosan elvégezhető és visszakövethető legyen a szegmentáció.
  • Fel kell tárni azokat az ügyleteket, amelyek eddig mentesek voltak, de a jövőben dokumentációt igényelnek (pl. ingyenes pénzmozgások, nagyösszegű költségátterhelések).

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images