Évszázados hagyományt törne meg Donald Trump, ezen sokan kiakadnak majd

A Legfelsőbb Bíróság pénteken úgy döntött, hogy napirendjére tűzi az ügyet, és kimondja, jogszerű-e Donald Trump elnöki rendelete, amely korlátozná az Egyesült Államokban születési jogon járó állampolgárságot. A lépés a republikánus elnök bevándorlás visszaszorítását célzó politikájának egyik legvitatottabb eleme, mert

gyökeresen átírná egy 19. századi alkotmányos rendelkezés évtizedek óta elfogadott értelmezését.

A bírák az Igazságügyi Minisztérium fellebbezését tárgyalják, amely egy alsóbb fokú bíróság döntését támadja meg. Ez a korábbi ítélet felfüggesztette Trump rendeletének végrehajtását. A rendelet megtiltotta volna a hatóságoknak, hogy állampolgárként ismerjék el az Egyesült Államokban született gyermekeket, ha egyik szülőjük sem amerikai állampolgár vagy állandó lakos, vagyis zöldkártya-birtokos.

Az alsóbb fokú bíróság megállapította, hogy Trump politikája sérti az alkotmány 14. kiegészítését, valamint a születési jogon járó állampolgárságot rögzítő szövetségi törvényt. A döntés egy csoportos kereset nyomán született, amelyet olyan szülők és gyermekek nyújtottak be, akiknek állampolgársági státuszát veszélyeztetné a rendelet. A Legfelsőbb Bíróság várhatóan a jelenlegi ülésszakban tárgyalja az ügyet, és legkésőbb június végéig döntést hoz.

A republikánus elnök január 20-án, hivatali ideje második ciklusának első napján írta alá a rendeletet. Az intézkedés egy szélesebb, bevándorlásellenes csomag részeként született, amelynek célja a migráció különböző formáinak visszaszorítása.

A Trump-kormányzat álláspontja szerint a rendelet alapján nem járna állampolgárság az illegálisan az országban tartózkodó bevándorlók gyermekeinek. Ugyanez vonatkozna azokra is, akiknek szülei csak átmenetileg, bár jogszerűen tartózkodnak az Egyesült Államokban, például egyetemi hallgatói vagy munkavállalói vízummal.

A 14. alkotmánykiegészítést régóta úgy értelmezik, hogy az automatikusan garantálja az állampolgárságot minden, az Egyesült Államok területén született gyermek számára. A kormányzat szerint azonban az a gyakorlat, hogy szinte bárki, aki amerikai földön születik, automatikusan állampolgárságot kap, ösztönzi az illegális bevándorlást. Ezzel összefüggésben hivatkoznak a "szülési turizmus" jelenségére is, amikor külföldiek kifejezetten azért utaznak az országba, hogy gyermekük ott szülessen, és ezáltal amerikai állampolgárságot szerezzen.

A 14. alkotmánykiegészítés állampolgársági záradéka kimondja, hogy minden,

az Egyesült Államokban született vagy honosított személy, aki annak joghatósága alá tartozik, az Egyesült Államok és lakóhelye szerinti állam polgára.

A Legfelsőbb Bíróság az idei évben már egyszer érintőlegesen foglalkozott az üggyel. Miután az alsóbb fokú bíróságok felfüggesztették Trump rendeletét, a kormányzat azt a kérdést vitte a testület elé, hogy a szövetségi bírák elrendelhetnek-e úgynevezett "egyetemes" ideiglenes intézkedéseket, amelyek országosan, minden érintettre kiterjednek. A konzervatív többségű testület júniusban 6:3 arányban korlátozta a bírák e jogkörét, de akkor még nem döntött a rendelet érdemi jogszerűségéről. A Legfelsőbb Bíróság az év során több más ügyben is Trump álláspontját támogatta, lehetővé téve olyan politikák érvényesítését, amelyeket korábban alsóbb fokú bíróságok akadályoztak meg. Ezek közé tartozott több százezer bevándorló humanitárius védelmének visszavonása, migránsok kitoloncolása származási országuktól eltérő államokba, valamint a belföldi bevándorlási razziák engedélyezése is.

Forrás: Reuters

Címlapkép forrása: Shutterstock