"Civilizációs eltörlés" fenyegeti Európát - Ez lehet Trump nagy stratégiája

A nemzetbiztonsági stratégia Trump vízióját "rugalmas realizmusként" írja le, és azt állítja, hogy

Washingtonnak fel kell élesztenie a 19. századi Monroe-doktrínát,

amely a nyugati féltekét amerikai érdekszférának tekintette. A dokumentum arra is figyelmeztet, hogy Európa "civilizációs eltörléssel" néz szembe, és irányt kell változtatnia.

A 29 oldalas irat a legvilágosabb jele annak, hogy Trump fel akarja forgatni a második világháború utáni, az Egyesült Államok által vezetett, szövetségekre és multilaterális szervezetekre épülő világrendet. Ezt azzal kívánja megtenni, hogy az "Amerika az első" szemléletén keresztül értelmezi újra az ország kül- és biztonságpolitikáját.

A dokumentum szerint Trump "helyreállítja Amerika elsőbbségét" a nyugati féltekén, és a régiót a kormányzat külpolitikai prioritásainak élére állítja. A szöveg a "Monroe-doktrína Trump-féle kiegészítésének" nevezi ezt az irányváltást, amely az amerikai hatalom és prioritások szerzők szerint józan és hatékony helyreállítását célozza, és jelzi, hogy a térségben zajló nagyszabású katonai felfejlesztés nem átmeneti lépés.

Trump januári hivatalba lépése óta a kritikusok szerint az elnök retorikája a nyugati féltekén egyfajta modern kori imperializmust idéz. Korábban homályos megfogalmazásban beszélt a Panama-csatorna visszaszerzésének lehetőségéről, valamint Grönland és Kanada esetleges annektálásáról is.

Az utóbbi időben a Karib-térségben növekvő amerikai katonai jelenlét, valamint a venezuelai és más, drogkartellek által uralt országok ellen kilátásba helyezett szárazföldi csapások tovább erősítették az aggodalmakat egy olyan régióban, ahol Washingtonnak amúgy is terhelt múltja van a katonai beavatkozások miatt.

Az Egyesült Államok már több mint tízezer katonát, egy repülőgép-hordozót, hadihajókat és vadászgépeket vezényelt a Karib-térségbe.

A dokumentum utal Kína növekvő gazdasági befolyására is Latin-Amerikában, amely korábban is aggodalomra adott okot egymást követő amerikai kormányzatok számára. Az új stratégia kifejezett célja ennek az erősödő kínai jelenlétnek az ellensúlyozása.

Ázsiában Trump célja, hogy elrettentse Kínát egy Tajvan körüli vagy a Dél-kínai-tengeren kialakuló fegyveres konfliktustól, mégpedig az amerikai és szövetséges katonai erő jelentős fejlesztésével. A dokumentum szerint kiemelt prioritás a Tajvant érintő konfliktus megelőzése, lehetőleg az Egyesült Államok katonai fölényének fenntartásával.

A hagyományos európai szövetségesekről a stratégia borúlátó képet fest. Arra figyelmeztet, hogy a kontinens "civilizációs eltörléssel" néz szembe, és

ha megbízható partnere kíván maradni az Egyesült Államoknak, alapvető irányváltásra van szüksége.

Egyes európai kommentátorok szerint a dokumentum visszhangozza a szélsőjobboldali pártok beszédpontjait, amelyek Németországban, Franciaországban és több más hagyományos amerikai szövetségesnél mára fő ellenzéki erővé váltak.

A Trump-kormányzat célja a "nyugati identitás" helyreállítása Európában. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor Trump az Egyesült Államokban egyre keményebb, sokak szerint nyíltan rasszista retorikát alkalmaz a színes bőrű bevándorlókkal szemben.

Az európai politikusok és tisztviselők kifogásolják Washington új hangnemét, ugyanakkor igyekeznek újjáépíteni hosszú ideig elhanyagolt haderejüket az Oroszországtól észlelt fenyegetéssel szemben. Eközben változatlanul nagymértékben támaszkodnak az amerikai katonai támogatásra.

A stratégiai dokumentum szerint az Egyesült Államok alapvető érdeke az ukrajnai konfliktus gyors rendezése és a "stratégiai stabilitás" helyreállítása Oroszországgal. Trumpnak hosszú múltja van Vlagyimir Putyin orosz elnökről tett pozitív és elismerő megjegyzésekben, amelyek régóta kritikát váltanak ki amiatt, hogy az elnök túl engedékeny Oroszországgal szemben.

A Reuters pénteki értesülései szerint Washington azt szeretné, ha Európa viselné a NATO hagyományos védelmi képességeinek túlnyomó részét, az információszerzéstől a rakétavédelemig. A javaslat olyan szoros határidőket tartalmaz, amelyeket egyes európai tisztviselők irreálisnak tartanak.

Forrás: Reuters

Címlapkép forrása: Shutterstock