Trump felfegyverezné a szövetségeseit, hogy megakadályozza a fenyegető konfliktust

A dokumentum különösen időszerű, mivel Peking az elmúlt napokban fokozta a nyomást a demokratikus berendezkedésű Tajvanra és Japánra: a héten példátlan méretű haditengerészeti erődemonstrációt tartott a kelet-ázsiai vizeken.

A tajvani konfliktus megelőzése – lehetőleg a katonai fölény fenntartásával – kiemelt prioritás

– áll a jelentésben. Ez az első ilyen átfogó stratégiai dokumentum Trump januári hivatalba lépése óta.

Kína saját területének tekinti Tajvant, és soha nem mondott le arról, hogy fegyveres erővel szerezze meg a szigetet. Peking emellett a Dél-kínai-tenger szinte egészére igényt tart, amit több szomszédos ország is vitat.

Az Egyesült Államok hivatalosan nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot Tajvannal. Washington ugyanakkor a sziget legfontosabb nemzetközi támogatója, és törvény kötelezi arra, hogy biztosítsa Tajvan önvédelmi képességét.

A mostani dokumentum jóval határozottabban fogalmaz Tajvannal kapcsolatban, mint Trump első elnöksége idején készült stratégiája. A 2017-es irat mindössze egyetlen mondatban, háromszor említette a szigetet, a frissített változat viszont nyolcszor, három bekezdésben tér ki rá. A szöveg leszögezi: "jogosan kerül Tajvan a figyelem középpontjába" stratégiai elhelyezkedése és a félvezetőgyártásban betöltött meghatározó szerepe miatt.

Olyan haderőt építünk, amely képes feltartóztatni az agressziót bárhol a Japántól Délkelet-Ázsiáig húzódó szigetláncon

– fogalmaz a dokumentum. Hozzáteszi: "Az amerikai hadsereg azonban nem képes, és nem is kell, hogy egyedül viselje ezt a terhet. Szövetségeseinknek többet kell költeniük és tenniük a közös védelemért."

Trump republikánus elnök eddig kerülte, hogy egyértelműen meghatározza, miként reagálna a sziget körüli feszültség fokozódására. Demokrata elődje, Joe Biden ezzel szemben többször kijelentette, hogy Amerika megvédené Tajvant egy kínai támadás esetén.

Trump alkukészsége és a Hszi Csin-ping kínai elnökkel való szorosabb kapcsolatokra irányuló törekvése aggodalmat keltett a térségben. Sokan attól tartanak, hogy gyengül az amerikai elköteleződés Tajvan, valamint a regionális szövetségesek – Tokió és Manila – mellett. Az amerikai elnök áprilisban Pekingbe utazik, ahol a kereskedelmi háború meghosszabbított fegyverszünetéről tárgyal majd.

Múlt hónapban Takaicsi Szanae japán miniszterelnök a parlament előtt kijelentette: egy, Japánt is fenyegető, feltételezett kínai támadás Tajvan ellen indokolttá tehetné a japán katonai választ. A kijelentés kivívta Peking haragját. A Reuters értesülései szerint Trump magánbeszélgetésben arra kérte Takaicsit, hogy ne élezze tovább a vitát Kínával.

Ugyanakkor az amerikai elnök aláírt egy törvényt, amely előírja, hogy kormánya rendszeresen vizsgálja felül a Tajpejjel fenntartott kapcsolatokat. Emellett jóváhagyta 330 millió dollár értékben vadászgép-alkatrészek és egyéb repülőgép-tartozékok eladását Tajvannak. Mindkét lépést a sziget melletti kiállásként értékelték. Trump továbbá Japánt és Dél-Koreát is a védelmi kiadások növelésére sürgette.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio