Tegnap jött a bejelentés
Tegnap Nagy Márton bejelentést tett a kormány üzemanyagárakat érintő döntéséről: a nemzetgazdasági miniszter értékelése szerint az üzemanyagkereskedők alkalmazkodtak a kormány kéréséhez, eleget tettek annak és közelítették áraikat a régiós árakhoz. Felidézte, hogy a 95-ös benzin átlagára az áprilisban látott csúcsához képest literenként 34 forinttal lett alacsonyabb, ami 5%-ot meghaladó mérték, a dízel esetében a februári csúcshoz képest a csökkenés 54 forint, ami több mint 8%.
Azt is bejelentette Nagy Márton a korábbi jelzéseknek megfelelően, hogy a referenciaértéknek tekintett, régiós országok üzemanyag-átlagárát kiigazítják, és a módszertanból kiveszik Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát, vagyis az összehasonlításban már csak a szomszédos országok szerepelnek (kivéve Ukrajna).
Megállapította a kormány a mai ülésén, hogy a jelenlegi csökkentésekkel elértük a szomszédos országok átlagárát
- mondta el a szerdai eseményen Nagy Márton.
A kormány azonban továbbra is elvárja, hogy ezt az állapotot a kereskedők fenntartsák, ezért két hetente felülvizsgálják a helyzetet.
Új intézkedést, például az árstopra vonatkozóan tehát nem jelentett be a miniszter, viszont továbbra is közelről figyeli a kormányzat az üzemanyagpiaci folyamatokat - a következőkben megnézzük, hogy az Európai Bizottság legfrissebb adatai alapján hol helyezkedik el jelenleg a régiós mezőnyben a magyar benzin és dízel.
Hol állunk a sorrendben?
A bizottság aloldalán már elérhetőek a legfrissebb adatok az EU-s országok üzemanyag-árairól, ezek ismeretében elkészíthető a régiós rangsor a benzinnél és a dízelnél is. A kormány tegnapi döntése alapján az összehasonlítás során csak a szomszédos országok árait fogják figyelembe venni (Ukrajnán kívül), ezekbe az országokba tud ugyanis kedvezőtlen esetben átmenni tankolni a magyar autós (a korábbi statisztikákban szerepeltek még a lengyel, cseh és bolgár árak is).
Ebben a közegben a friss, hétfői árakat tartalmazó információk szerint
olyan történt a benzin árával, amire már nagyon régóta nem volt példa: a régiós átlagszint alá esett a hazai üzemanyag ára,
egész pontosan 3 forinttal olcsóbb az átlagosnál.
Egész pontosan tavaly december 25-én láthattunk utoljára olyat, hogy a szomszédos országok áraiból képzett átlag alacsonyabban alakult, mint a hazai benzinár.
A DÍZELNÉL ENNÉL IS nagyobb, 5 FORINTOS KÜLÖNBSÉG ADÓDIK.
A múlt héten még kisebb volt a külöbség a környező országok fogyasztói áraiból képzett benzin-és dízelár átlagok között, ehhez képest a dízel régiós átlagára egyre alacsonyabb, ami elsősorban a dízel finomítói prémiumának beesésével magyarázható.
A dízel esetén ugyancsak tavaly december 25-én volt utoljára olyan, hogy a referencia átlagár alacsonyabb volt, mint a hazai jegyzés.
Az alábbi ábrán pedig térképen is láthatjuk, hogy hol olcsóbb, és hol drágább a benzin a környező országok tekintetében, mint Magyarországon.
A dízelnél a következőképpen néz ki a helyzet:
Hogyan jutottunk idáig?
Az üzemanyagárak kérdése már régóta a kormány célkeresztjében van, a mögöttünk álló hónapokban számos fejlemény történt az ügyben:
- 2023 szeptemberében hangzott el először a kormányzat irányából az a célkitűzés, hogy a hazai üzemanyagáraknak a régiós közpmezőnyben kell lenniük, ezzel kapcsolatban és az erre való törekvésről egy „megállapodást is kötött" a kormányzat az üzemanyagpiaci szereplőkkel.
- Január közepén meredek emelkedésnek indultak az üzemanyagárak, ezt részben piaci, részben magyar-specifikus tényezőkkel is lehet magyarázni: előbbihez tartozik, hogy a közel-keleti konfliktus eszkalálódásának és az OPEC-országok kitermelési döntéseinek a hatására megugrott a nyersolaj vlágpiaci ára, de a benzin finomítói prémiuma is elszállt, ez ugyancsak emelte a benzin nagykereskedelmi árát, végérvényesen pedig a fogyasztói árat is.
- Ezeken felül „magyar-specifikus” tényezőknek is hozzájárultak a benzinár emelkedéséhez: január elején, két lépcsőben megemelték a jövedéki adószintet, ami miatt 42 forintos drágulás következett be a benzinkutakon (vélhetően a 42 forint egy részét a benzinkutak „nyelték le”, azaz a kutakon kisebb drágulást láthattak az autósok a kiskereskedelmi árrés beszűkülése mellett). Magára az adóemelésre egyébként szükség volt, annak mértéke azonban lehetett volna alacsonyabb is: az emelés olyan mértékben lett meghatározva, ami a 420-as euró-árfolyamig elegendő, ebben a tekintetben tehát lehetett volna némi mozgástér a teher csökkentésére (jelenleg 389 forintot kell adni egy euróért). Mindeközben idén nagyot gyengült a forint a dollárral szemben, ami szintén kedvezőtlen fejlemény a hazai üzemanyagpiac számára.
- Hiába volt tehát érvényben már tavaly október óta egy megállapodás a hazai üzemanyagszereplők (elsősorban a MÁSZ és a Mol) és a kormányzat között, az árak a fenti tényezőknek köszönhetően mégis az egekbe szöktek, ráadásul a régiós mezőnyben rendre a legdrágábbak között szerepelt a magyar benzin és a dízel is. Március közepén szólalt fel ismét az ügyben Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter ekkor jelezte:
Ha a megállapodás (az üzemanyagpiaci szereplőkkel) megtörik, akkor be kell avatkozni az üzemanyagárakba.
- Ezt követően április elején, Nagy Márton kommunikációja alapján egyre valószínűbbé vált a kormányzati beavatkozás, amit a KSH régiós üzemanyagár-összehasonlító rendszerének a megszületése követett április 19-én – a nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy ez a statisztika fogja az alapját adni egy esetleges beavatkozásnak az üzemanyagpiacon (a statisztika torzító hatásaival itt foglalkoztunk).
- Lantos Csaba energiaügyi miniszter a KSH kimutatása kapcsán április 24-én jelezte: ha szükség lesz beavatkozásra, akkor vélhetően egyfajta dinamikus árplafonra lehet számítani, ami a régiós átlagárat veszi alapul a hazai üzemanyagárak meghatározásánál. Ennek a megoldásnak az előnyeiről itt írtunk.
- Szintén április 24-én konkrét elvárásokat is közölt Nagy Márton, akkor úgy fogalmazott a miniszter, hogy a dízelnél 10, a benzin esetében pedig 27 forint az eltérés a régiós átlagtól (ezeket a számokat egyébként egyik statisztika sem mutatta ki – a dízelhez képest a benzin árcsökkentésének előtérbe helyezéséről egy elemzésben értekeztünk).
- Ezekre az elvárásokra április 29-én reagált a Mol, az olajcég az összes töltőállomásán 10 forinttal csökkentette az üzemanyagok árát.
- Mindeközben a piaci folyamatok tekintetében is kedvezően alakult a helyzet (azaz esett az olajár és erősödött a forint a dollárral szemben), ezeknek, illetve a Mol lépésének hatására a KSH által számolt régiós középmezőnyből sem lógott már ki annyira a magyar benzin és a dízel.
- Nagy Márton április 30-án jelezte, hogy megfontolják a kormányzatban annak a lehetőségét, hogy ne a régiós, hanem a szomszéd országok üzemanyag átlagára legyen a referenciaérték - a témában aztán május 2-án Orbán Viktor is megszólalt, a miniszterelnök elmondta, hogy a szomszédos országokéhoz mérik majd a hazai benzinárakat.
- Május 3-i fejlemény a témában, hogy a Mol átalakította az árazását: innentől kezdve az addigi két alkalom helyett akár többször is dönthet az üzemanyagok nagykereskedelmi áráról a társaság, a cél ezzel az, hogy rugalmasabban tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó világpiaci helyzethez.
- A tegnapi, legfrissebb fejleményt pedig a cikk elején részleteztük, a lényeg: Nagy Márton értékelése szerint az üzemanyagkereskedők eleget tettek a kormány kérésének,
a hazai piacon forgalmazott benzin- és dízel ára elérte a szomszédos országok áraiból képzett referenciaértéket
- ezt az Európai Bizottság friss számai is alátámasztják.
Címlapkép forrása: Getty Images
