Ezért izgult a Brokernet és a CIG? - Így adóznak az életbiztosítások

Nem hogy kikerült volna az adómentes körből az egész életre szóló biztosítás...

A biztosítások alapesetben értelemszerűen adókötelesek akkor, ha egy magánszemélyre kötött biztosítás díját egy cég fizeti, hiszen ezzel kvázi jövedelmet juttat a magánszemélynek. Vannak azonban olyan kiemelten kezelt biztosítások, amelyek vállalati juttatását az állam az adó és járulékok elengedésével támogatja. Ide tartozik a haláleseti kockázati biztosítás, a teljes életre szóló (whole life) biztosítás, valamint az egészség- és balesetbiztosítás is.

Ezen biztosítások esetében a vállalatok tehát kvázi adómentesen juttathatnak jövedelmet magánszemélyeknek (jellemzően a munkavállalóiknak). A jövedelemhez a biztosítás kedvezményezettje viszont csak valamilyen kockázati eseményt követően jut hozzá (például ha a biztosított elhalálozik), egyet kivéve: a teljes életre szóló biztosítást, amelyet akár idő előtt vissza lehet vásárolni. A whole life biztosításnál tehát anélkül hozzá lehet jutni a biztosítási összeghez, hogy bekövetkezne a biztosítási esemény.

A teljes életre szóló biztosítások a gyakorlatban ugyanúgy két részből állnak (kockázati és megtakarítási), mint a unit-linked termékek, vagy a vegyes biztosítások. A biztosított a megtakarítási összeghez jut hozzá ha meghal, vagy ha idő előtt visszavásárolja a biztosítást. Visszavásárlásánál, ha azt magánszemély tette, a visszakapott jövedelem egyéb jövedelemnek minősült eddig is, és a jövőben is: a bruttó kifizetést 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) és 16 százalékos SZJA terheli, de tekintettel arra, hogy 2013-tól a magánszemélynek kell majd megfizetnie az eho-t is, a fizetendő szja 12,5 százalékra csökken. Cégköltséget tekintve tehát jóval kedvezményesebb a juttatás a munkavállalók részére a bérjellegű jövedelemnél (vagy például a unit-linked biztosítások díjfizetésénél), hiszen ez utóbbit 51,17%-os közteher sújtja.

Az eredeti tervek szerint a visszavásárlási értékkel is bíró teljes életre szóló biztosítások kikerültek volna az adómentes biztosítások köréből, és csak a visszavásárlási lehetőséget nem kínáló haláleseti kockázati biztosítások maradtak volna a baleset és egészségbiztosítás mellett. A végül elfogadott javaslat azonban nem hogy kivette volna a teljes életre szóló biztosítás más személy által megfizetett díját az adómentes körből, de csökkentette a visszavásárláskor fizetendő eho mértékét is: az újonnan elfogadott törvények szerint ha a visszaváltásra a szerződést követő 10. év után, de legkorábban 2023-ban kerül sor, akkor az eho mértéke 14 százalékra csökken.

Némi szigorítás azonban történt a teljes életre szóló biztosításoknál is. Az adómentesség 2013-tól kizárólag a teljes életre szóló biztosítások rendszeres díjára vonatkozik (legalább évenkénti befizetést jelent), vagyis az egyszeri díjas életbiztosításra nem, azokra a munkáltatónak be kell fizetni az "egyes meghatározott juttatásoknak" megfelelően az szja-t és az eho-t. A rendszeres díjak összegét nem lehet akárhogy emelni, az egész éves díjat legfeljebb a megelőző 2. évi fogyasztói árindex 30 százalékponttal növelt értékével (két évvel korábbi infláció +30%) lehet növelni. Ez a társasági adó eltüntetésének megakadályozása érdekében lett bevezetve.

Korlátozták az adómentes kockázati biztosításokat

Komoly szigorítás történt a tisztán kockázati életbiztosítások terén is, az adómenetes kockázati biztosítás díja - legalábbis egy cég egy munkavállalónak fizetett díja - ugyanis havonta a minimálbér 30 százalékában lett maximálva. Az efölötti rész után a kifizetőnek (a juttatónak) az "egyes meghatározott juttatásoknak" megfelelő mértékű szja és az eho fizetési kötelezettsége keletkezik. Szintén eszerint adózik jövőre a kockázati biztosítás teljes díja, hogy ha a biztosítási szerződésben például kármentesség címén a befizetett díj legalább 30 százalékát visszafizeti a biztosító, de nem a munkáltatónak, hanem a munkavállalónak.

Javult a vegyes és a unit-linked adózása, de így sem előnyös

A unit-linked biztosítás az eddigi törvények szerint meglehetősen kedvezőtlenül adózott a többnyire szintén megtakarítási céllal kötött whole life biztosításokhoz képest. Ha egy cég egy magánszemélynek fizet unit-linked biztosítást, a jelenleg hatályos törvények szerint az normális bérjellegű jövedelemnek számít, így ki kell fizetni utána valamennyi adót és járulékot. 2013-tól azonban jelentős adócsökkenés lesz ezen biztosításoknál, a biztosítási díj ugyanis "egyes meghatározott juttatásként" 19 százalékos szja-val és 27 százalékos eho-val fog adózni a jövedelem 1,19-szerese után. Eddig akkor adózott így a unit-linked biztosítás, ha a vállalat egyszerre több személyre kötötte meg a biztosítást - mondta el a Portfolio.hu-nak Horváthné Beáta, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója.

A vállalatok által a munkavállalóknak juttatott unit-linked biztosítás adózása tehát jóval kedvezőbbé válik 2013-tól, a teljes életre szóló biztosításokhoz képest azonban továbbra is hátrányban marad. Egyrészt a teljes életre szóló biztosítás adókulcsai alacsonyabbak, mint a unit-linkedé, másrészt a unit-linkednél az adót a díjfizetés időpontjában kell megfizetni. Így ha végül haláleset miatt kerül sor kifizetésre, a unit-linkednél az adót már nem lehet visszakérni, a teljes életre szóló biztosításnál viszont nem kell befizetni. A whole life biztosítások adómentes díján ráadásul több hozam képződhet mint a díjak több mint felét a befizetésnél leadózó unit-linked biztosításokon, noha a hozamon is magasabb a teljes életre szóló biztosítások adóterhelése. A vállalati juttatásoknál a unit-linked biztosítások így az adókulcs csökkentése ellenére sem lehetnek méltó versenytársai a whole life biztosításoknak adózási szempontból.

Érdekes kérdés, hogy a vegyes biztosítás, amely akkor is fizet, ha a biztosított elér egy kort, és akkor is, ha elhalálozik az időtartam alatt, milyen adózás alá essen, hiszen a biztosítás egyik összetevője adóköteles, a másik (a kockázati lába) viszont nem. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján ha a kockázati biztosítás jogilag nem különíthető el, akkor egyes meghatározott juttatásként adóköteles az egész biztosítási díj, épp úgy, mint egy nagyrészt megtakarítási funkcióval rendelkező unit linked biztosítás. Bár 2013-tól a unit-linked biztosításokkal megegyező módon változott a vegyes biztosítások adózása is, ez a konstrukció adózási szempontból továbbra is hátrányban lesz a teljes életre szóló biztosításokkal szemben.

Azoknál a biztosításoknál, amelyeknél a biztosítási díj kockázati és megtakarítási része nem választható szét, a törvény szerint a rendszeres díjasoknál 10, az egyszeri díjasoknál 1 százaléknak kell tekinteni a kockázati biztosítási díj arányát a teljes díjon belül. Ha a kockázati rész tényleges aránya ennél kisebb, az a jövedelemadók kiszámításánál kedvezőbb a megtakarítónak (kisebb alapra kell az szja-t és eho-t fizetni), ezt viszont némileg ellensúlyozza, hogy a visszavásárlási érték és a díjak különbségéből származó hozam is nagyobb lesz a ténylegesnél, amire viszont kamatadót kell fizetni.

Változik a kamatadó is

Az említett adóterheken túl visszavásárlás után vagy lejáratkor kamatadót kell fizetni, amennyiben a biztosítótól járó kifizetési összeg meghaladja a befizetett díjakat (vagyis képződött hozam a megtakarítási lábon). Amennyiben a biztosító szolgáltatása nem adómentes és nem minősül egyéb jövedelemnek sem, a hozamból a biztosítónak le kell vonnia a 16 százalékos kamatadót. Abban az esetben, ha például a kifizetés haláleset miatt történik, a kifizetés kamatadómentes.

A kamatadó mértéke a jelenleg hatályos törvények szerint a szerződés megkötését követő 5. évtől 50 százalékkal csökken, 10. évtől pedig kamat adómentessé válik a biztosítás visszavásárláskor. Részvisszavásárlásnál az 50 százalékos kamat adócsökkentés a négy évnél régebbi, adómentesség pedig a 6 évnél régebbi befizetett díjakra vonatkozik. Ezen kedvezmények szintén változnak jövő évtől.

A biztosítási szerződés megszűnésével járó visszavásárlásnál a 8 százalékos kamatadó kulcs (vagyis az 50 százalékos adókedvezmény) például 5 helyett a harmadik év után lép be a rendszeres biztosítások esetén is, a kamatadó mentesség pedig a 10. helyett az ötödik év után, a tartós befektetési számlákhoz (TBSZ) hasonlóan. Részvisszavásárlás esetén az egyszeri díjfizetésű biztosításoknál 3 év után a kamat fele, 5 év után teljes egésze adómentes. Rendszeres díjfizetésű biztosításoknál a szerződés kötés 6., illetve 10. éve után érvényesíthető az 50%, ill. 100%-os kamatadó kedvezmény. A szerződéskötést tekintve tehát több évnek kell eltelnie a rendszeres biztosítások esetén a részvisszavásárlás kamatadó kedvezményének igénybevételéhez, a visszavásárlás viszont valamennyi addig befizetett díjra vonatkozhat, szemben a jelenlegi szabályokkal.



Átmeneti rendelkezések

2012. december 31-ét követően, ha a biztosító olyan teljes életre szóló kockázati élet- és balesetbiztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, úgy az évvégéig megfizetett díjra, és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre a 2012. december 31-e előtti rendelkezéseket lehet alkalmazni, minden olyan esetben, amikor az a magánszemély részére kedvezőbb - mondta Horváthné Beáta.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• öngondoskodás