Chris Waller, a Federal Reserve kormányzója szerda este kijelentette, hogy nem sietne a kamatcsökkentéssel az év első két hónapjának forróbb inflációs adatai után – írja a Yahoo Finance.
Év közepére 6,5-7% körüli szintre csökkenhet az alapkamat – mondta Virág Barnabás MNB-alelnök a jegybanki kamatdöntést követő tájékoztatón. Ez azt jelenti, hogy a jegybank kisebb kamatvágásokra áll át, várhatóan 50 bázispontra, ezzel érhető el a június végére jelzett kamatsáv.
Történelmi szempontból a jelenlegi bikapiac nem olyan kivételes, mondják az HSBC stratégái, akik egyre pozitívabbak az amerikai részvényekkel kapcsolatban - írja a Marketwatch.
A Vanguard nem számít arra, hogy a Federal Reserve idén kamatcsökkentést hajt végre, dacolva a Fed tisztviselőinek véleményével, miszerint a központi bank továbbra is jó úton halad az idei három kamatcsökkentés felé – írja a CNBC.
A Federal Reserve magyar idő szerint este 7-kor tette közzé kamatdöntő üléséről szóló közleményét és a makrogazdasági előrejelzéseket. A jegybank nem módosított az irányadó kamaton, az idei évre vonatkozó kamatelőrejelzése sem változott – utóbbinak nem sok híja volt. A jegybank szerint a gazdaság még a korábban várthoz képest is kevesebb karcolással fogja átvészelni az infláció elleni harcot – konkrétan nem vár érdemi lassulást a Fed –, az infláció elleni harc viszont picivel tovább tarthat, mint korábban gondolták. Jerome Powell elnök megtartotta a sajtótájékoztatót, amelyen bejelentette a mennyiségi szigorítás közeljövőben várható kivezetését, valamint elmondta, hogy a vártnál magasabb infláció nem tántorította el a Fedet a jövőbeli kamatvágásoktól. Ám mielőtt meglépik a csökkentést, kell még pár biztató adat.
A februári 50 bázispont után márciusban is 50 bázisponttal 5,75%-ra csökkentette az alapkamatot a cseh jegybank – jelentette be Jakub Holas, a jegybank szóvivője szerdán Prágában a banktanács ülése utáni sajtótájékoztatón. Előtte decemberben még 25 bázispontos volt a vágás mértéke, és a mostani utolsó lépéssel a kamatszint 2022 júniusa óta a legalacsonyabbra mérséklődött.
Néhány nap alatt komoly változás történt a határidős magyarországi kamatpiacon, miután - ahogy a Portfolio megírta - befektetői háttérbeszélgetésen magyarázta el a várható kamatpályát a Magyar Nemzeti Bank. Ennek hatására durván kiárazták a befektetők a távolabbi futamidőkre várt jelentős kamatvágásokat, és ez átmenetileg a forintot is erősítette is a múlt héten.
A csütörtökön közzétett adatok, melyek erősebb termelői árakat és gyengébb fogyasztói keresletet jeleztek, nem befolyásolták jelentősen a piaci várakozásokat a Federal Reserve júniusi kamatcsökkentésével kapcsolatban – írja a Reuters.
Fokozódó geopolitikai bizonytalanságok, amerikai elnökválasztás, alacsonyabb kamatkörnyezet és a jegybankok egyre nagyobb aranyétvágya: számos körülményt fel lehet sorakoztatni, melyek mentén új történelmi csúcsra száguldott a napokban az arany árfolyama. Nagyon úgy tűnik, hogy van még további tere az aranyár-növekedésnek a történelmi csúcsot követően is, a szakértők egyre ambíciózusabb célárakat fogalmaznak meg - adódik a kérdés, hogy befektetőként hogy lehet profitálni ebből a sztoriból?
A Magyar Nemzeti Bank szerint a kormány az elmúlt két évben több - egészen pontosan 11 - olyan döntést hozott, amely negatív hatást gyakorolt a jegybank függetlenségére. Közleményükben felhívják a figyelmet arra a beavatkozás sorozatra, amely már "eddig is szűkítette a monetáris politika függetlenségét, gyengítette transzmissziós csatornáit". A jegybank azt követően tett közzé egy hosszú anyagot, hogy egyre nagyobb a feszültség a kormány és a jegybank között.
Az Európai Központi Bank ma 14:15-kor tette közzé kamatdöntésről szóló közleményét, a jegybank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamaton. Közzétették a makrogazdasági előrejelzéseket is, ezek viszont fontos üzenetet hordoznak, ugyanis mind az inflációs, mind a növekedési előrejelzést lefelé módosította a jegybank. Ez felébresztette a piac várakozását a leendő kamatvágásokkal kapcsolatban, az euró gyengülni kezdett. Később Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón viszont gyakorlatilag kimondta, hogy az EKB még nem készül kamatvágásra áprilisban, hiszen addig még nem fog elég sok adat beérkezni. Ennek hatására pedig az euró visszaerősödött a döntés előtti szintre. Minden maradt tehát a régiben: a kamatok is, a júniusi kamatvágásra vonatkozó piaci előrejelzés is, az euró dollárral szembeni jegyzése is.
A forint egyéves mélypontra gyengült az euróhoz képest, a 396 feletti tartományokat is megjárta az árfolyam, amely tükrözi a piacok aggodalmát a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti egyre nagyobb feszültség miatt. A befektetők a jegybanki függetlenség sérülésétől tartanak, mivel a kormány növelné az MNB-hez tartozó alapítványok feletti felügyeleti jogköreit. Az elhúzódó feszültséget a piacok aggasztó fejleménynek tartják.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a forint gyengülése volt a téma, ugyanis az MNB kamatdöntését követően a magyar deviza fontos technikai szinteket lépett át. Arról is szó lesz, hogy nem volt-e elhamarkodott a jegybank döntése a kamatcsökkentés felgyorsításával kapcsolatban. Vendégünk Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az adás második részében Váradi Péter, a Prémium Pénztárak vezető stratégiai tanácsadója volt a vendégünk, akit egy nemrégiben megjelent, a hazai járóbeteg-ellátás megítéléséről szóló kutatásról kérdeztünk. A harmadik blokkban arról volt szó, hogy mennyire kell megijedni a Németország válságáról szóló hírek hallatán és mennyire lehet tartós az ország gazdasági stagnálása? Erről Zsoldos Ákost, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Luis de Guindos, az Európai Központi Bank alelnökének várakozása szerint tovább csökken az infláció, azonban a kamatlábak csökkentésének megkezdése előtt az EKB-nak több meggyőző adatra van szüksége – írja a Reuters. A jegybank a gyors béremelkedés miatt még nem látja indokoltnak a szigorú monetáris politika enyhítését.
A Magyar Nemzeti Bank függetlenségét és önállóságát alaptalanul támadó kritikák cikkek ellentétesek közös érdekünkkel, az árstabilitás megteremtésével. Ezek a megnyilvánulások éppen azt a jegybanki hitelességet próbálják aláásni, amely nélkülözhetetlen az inflációs várakozások horgonyzásához, így az árstabilitás gyorsabb eléréséhez. A kontraproduktív megszólalások nem segítik az árstabilitás elérését és ezzel a növekedés beindulását, hanem az árfolyam gyengítésén, illetve a közbizalom és a gazdaságpolitika hitelességének rombolásán keresztül éppen gátolják azokat.
A jegybank ugyan mai döntésével gyorsított a kamatvágás ütemén, a monetáris lazítás jövőjét illetően óvatos hangot ütött meg. A gyorsítás átmeneti jellegű, a középtávú kamatpálya nem változott, a februári inflációs adat, illetve a márciusi inflációs jelentés fontosságát hangsúlyozta a értékelésében Virág Barnabás. Az infláció a vártnál erőteljesebben csökkent, a piaci zaj pedig elült, ez tette lehetővé a nagyobb kamatvágást. Az elnök visszautasította azokat az értékeléseket, miszerint a magas kamatok fékeznék a magyar vállalatokat.
Az Egyensúly Intézet szerint az infláció vártnál gyorsabb csökkenése lehetővé teszi a jegybank számára, hogy gyorsítson a kamatcsökkentések ütemén. Ennek következménye azonban az, hogy a forint leértékelődése folytatódik, de az esés visszafogottabb lehet, mint korábban volt.
Megosztottak a Portfolio által megkérdezett elemzők abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kedden esedékes kamatdöntő ülésén gyorsítani fog-e a kamatvágás tempóján. Azt tudjuk, hogy a 75 és a 100 bázispontos csökkentés lehetősége is ott lesz a Monetáris Tanács asztalán, és a legutóbbi ülés jegyzőkönyve alapján borítékolható a megosztottság a testületben is. Friss elemzői felmérésünkben bemutatjuk az érveket a nagyobb kamatcsökkentés mellett és ellen is. Ezek fényében egy biztos: sokat jelző kamatdöntés jön a jegybanktól, melynek következményei hozhatnak izgalmakat a hazai gazdaságpolitika, valamint a forint árfolyama számára is.
Gediminas Simkus, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja jelezte annak lehetőségét, hogy az EKB már nyáron enyhíthet a monetáris szigoron, miután az euróövezeti infláció közelít a céltartományhoz. Simkus azonban továbbra is óvatos megközelítést támogatva, és azt állítja, hogy a korlátozó politikának fenn kell maradnia a robusztus béremelkedések okozta inflációs nyomással kapcsolatos tartós hatások miatt – írja a Bloomberg.
A kínai központi bank (PBOC) meglepetésszerűen lazító intézkedéseket hajt végre, hogy nagyobb hatást érjen el a monetáris politikai döntéseivel, és így támogassa a küszködő kínai gazdaságot. Az irányadó hitelkamatláb legutóbbi rekord mértékű csökkentése Pan Kun-Cseng kormányzó tavaly nyári hivatalba lépése óta számtalanszor döntött váratlan lépésekről, beleértve a bankok kötelező tartalékrátájának jelentős csökkentését – írja a Bloomberg.