Magyarországon évek óta folyik a vita a közfinanszírozott és magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások átjárhatóságáról, szétválaszthatóságáról. Vitázunk erről egy olyan országban, melynek egészségügyi rendszere az egészségügyi kiadások közel harmadát közvetlenül az érintett, anyagilag szorult helyzetbe került betegektől gyűjti be, családok sorát taszítva katasztrofális kiadásokba. Félünk a magánforrások torzító hatásától, ugyanakkor évtizedek óta szó nélkül toleráljuk a közfinanszírozott rendszer torzulásait. Egy dicsőséges pályaszakaszt megélt magyar egészségfinanszírozási rendszer lassan negyed évszázada vár egy gazdálkodó működést ösztönző szisztéma létrehozására, hisz ebben a rendszerben nem maga az orvos-beteg találkozás a kritikus költségtényező, hanem ezen találkozásra ráépülő vizsgálatok, műtétek, élethosszig alkalmazott gyógyszerelések sora. Ha eredményes kontrollt tudunk gyakorolni ezen találkozók felett, irreleváns a találkozó helyszíne, annak magán- vagy közfinanszírozott volta. Ha nem tudunk olyan rendszert létrehozni, mely egy-egy orvos-beteg találkozásra ráépülő költségek értékelésére képes, akkor menetelünk rendíthetetlenül tovább az egyre nehezebben átlátható szabályozás rengetegébe.
Majdnem 27 ezer ember vár legalább 60 napja valamilyen műtétre jelenleg az országban a kötelezően vezetendő nagy várólisták összesítése szerint. Ha ehhez hozzávesszük a kapacitáshiány miatt vezetett listákon várakozó több mint 13 ezer beteget, akkor már 40 ezerre rúg azoknak a száma, akiknél a kezelőorvosuk minimum 60 napja indokoltnak tartott valamilyen operációt. A várólistákat a Covid óta nem sikerül érdemben visszanyesni, aminek fő okát Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség főtitkára, valamint Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára is döntően az alulfinanszírozottságban és a szakemberhiányban látja.
Fontos kulcsszóval lettek gazdagabbak az egészségügyben érdekelt szereplők: szektorsemleges finanszírozás. A magánszektor játékosai, az orvosok, illetve a betegek azonban a részleteket, a szándékot nem ismerik. Mind azt találgatják, mit fog jelenteni számukra a gyakorlatban a szektorsemleges finanszírozás alkalmazása. Erre készül ugyanis a kormány az egészségügyi államtitkár javaslata alapján. Egészségügyi szakértőkkel azt jártuk körül, hogy ha valóban ebbe az irányba is tesz lépéseket a kormány, akkor az mivel járhat a rendszerben résztvevők számára.
A magánegészségügy erőteljes növekedése a humánerőforrás elszívás miatt hozzájárul a közösségi egészségügy működési zavaraihoz. Ez is igazolja azt, hogy hibás és nem működő az a kormányzati szándék, amelyik két párhuzamos egészségügyet felépítve mereven el akarja választani a köz- és magánszférát. Nincs két egészségügyre való orvosunk, szakdolgozónk. A magánegészségügyben nagyfontosságú szakterületek (onkológia, traumatológia, intenzív terápia stb.) gyakorlatilag teljesen hiányoznak, és egy minden problémát országos lefedettséggel megoldó második egészségügy fenntartásához nem elég tömeges és gazdag az elit. Ezért csak a köz és magán szabályozott együttműködése hozhat előrelépést, de a valós megoldáshoz nemcsak a szolgáltatók, de a köz- és magánforrások együttműködésére is szükség van.
16 helyett három nap várakozás, kevesebb idő a váróban, több figyelem a rendelőben – egy friss kutatás szerint egyebek mellett ilyen előnyei vannak, ha járóbeteg-ellátást magánszolgáltatónál és nem az állami rendszerben veszünk igénybe. A tanulmányról dr. Váradi Péter, a kutatást megrendelő Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója nyilatkozott a Portfolio Checklist keddi adásában.
Már a magánegészségügyben is elérhetőek olyan komplex beavatkozások, amelyek a betegek gyorsabb gyógyulását teszik lehetővé, ezek közül az egyik ilyen a még viszonylag új beavatkozási formának tekinthető endoszkópos gerincsebészeti technika. Az új módszer meghonosítójával, Czigléczki Gáborral beszélgettünk ennek apropóján, a gerinc- és idegsebészeti eljárások specialistája a Portfolio-nak adott interjújában kitért arra, hogy miért vált ki az állami rendszerből, miért nem próbálta ki magát külföldön, és színre lépésével mi is a célja. Állítja: a gerincbetegség népbetegség, közben viszont a betegek nem tudják, merre induljanak el ilyen típusú fájdalom esetén,
A magyar betegek érzülete szerint az állami egészségügyi járóbeteg-ellátás kicsit jobban teljesített 2023-ban, mint 2022-ben, míg a magánellátás megítélése stagnált - derül ki a Prémium Egészségpénztár másodszor elvégzett átfogó felméréséből. Érdemi elmozdulást történt viszont a magán diagnosztikai ellátások megítélésében. Ennek részletes eredményeit egy szerdai sajtóeseményen mutatta be Erdős Attila, a pénztár igazgatótanácsának elnöke, ezt követően pedig egy kerekasztalbeszélgetés keretében osztották meg szakértők a véleményüket a hazai egészségügy aktuális helyzetéről és legfontosabb kérdéseiről.
Biztosítás konferenciánk 4. szekciójában „A jövő biztosításkötése: ki a digitalizáció nyertese?” címmel tartott előadást Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a biztosítási piacon is egyre nagyobb szerepe van az összehasonlító elemzéseknek: az ügyfél gyors, tiszta döntést szeretne hozni, és az online térben a szakértői összehasonlítás elvégzését várják el.
Évről évre egyre kevésbé elégedett a lakosság az állami egészségügyi ellátással, az életszínvonal-csökkenés következtében azonban sokan spórolnak a magánegészségügyi kiadásokon: elhalasztják a fogászati kezelést, vagy végigvárják az egyre hosszabb várólistákat az állami ellátásban, akkor is, ha sürgős beavatkozásra lenne szükség. A romló állami színvonal és az emelkedő magánegészségügyi árak miatt a tavalyi évben megugrott az egészségpénztári tagok száma: többen nyitottak számlát, mint a korábbi években. Dr. Váradi Péter, a Prémium Pénztárcsoport vezető stratégiai tanácsadója szerint jelentősen növekedhetne a betegek ellátottsága, amennyiben a munkáltatók visszatérnének a 2010-es évek gyakorlatához, és biztosítanának valamilyen típusú egészségpénztári tagságot a munkavállalóiknak. A szakértő a legújabb onkológiai ellátási formákról is beszélt, amelyeket hamarosan bevezetnek a Prémium Egészségpénztár mindenki számára elérhető biztosítási csomagjában.
Orvoshiány miatt szeptemberig leáll Dunaújvárosban a tüdőgyógyászati járóbeteg-szakellátás - számolt be az RTL.hu. Az eset nem egyedülálló, február 21-én közel 30 határozat jelent meg leálló vagy szünetelő kórházi ellátásokról.
A VOSZ Egészségügyi Tagozata örömmel fogadta Takács Péter államtitkár mai bejelentését a valódi biztosítói szemléletű finanszírozóvá váló NEAK kapcsán, illetve a szektorsemlegesség ügyében - áll a szervezet Portfolio-hoz eljuttatott közleményében. Álláspontjuk szerint "mindkét lépés óriási horderejű és nagyon pozitív, feltéve, hogy a részletes szabályozás élhetővé és működtethetővé teszi az új rendszert".
Jelenleg az állami és a magánegészségügy szétválasztásának vége felé járunk, és el fogjuk kezdeni a két szektor együttélését szabályozni - jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján. Jelezte azt is az ágazatvezető: kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatókat vonja be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba.
Az állam az egészségügyi magánszolgáltatókkal kívánja megtéríttetni az általuk elkövetett hibák orvoslásának költségeit - írja egy jogszabálytervezet alapján a Népszava.
Az első részben megnéztük a legtöbb megoldást a magán egészségügyi ellátásunk finanszírozására (itt). Most azt szeretnénk körüljárni, hogy ha valaki online szeretne a lehető legkedvezőbb áron egészségbiztosítást magának, akkor a bankok, pénztárak milyen megoldásokat kínálnak. Vigyázat, részletekbe megyünk!
A magas ellátási színvonal, a komplex műtéti beavatkozások, valamint a versenyképes ár miatt is váltak vonzóvá Törökország legnagyobb kórházláncai, nemcsak a belföldi lakosság számára, hanem a nyugati pácienseknek is - tudtuk meg Meri Istirotitól, a Duna Medical Center üzemeltetését tavaly novemberben átvett Liv Hospital Group operatív koordinátorától. A Portfolio-nak adott exkluzív interjújában a magánegészségügyi csúcsvezető beszélt a török magánegészségügyi szektor fejlődéséről, a Liv Duna Medical fejlesztési terveiről és arról is, mi lepte meg leginkább a magyar piacon. Elárulta többek között azt is, hogy terveik szerint új, magas kockázatú ellátásokat is elérhetővé tesznek a magánkórházukban, mivel szakmai befektetőként képesek hosszú távon gondolkodni. Szerinte Kelet-Európában az egészségügy privatizációja még nem zárult le, a magánegészségügy térnyerése csak most kezdődik.
Az elmúlt hetekben zárult tárgyalássorozat és stratégiai együttműködési megállapodás értelmében az Istenhegyi Magánklinika csatlakozott a TritonLife csoporthoz, és TritonLife Istenhegyi Magánklinika néven működik tovább - jelentették be a felek csütörtökön.
Fokozzák a küzdelmet az EP-választások előtt.
Újabb részlet derült ki.
Bejelentették, hogy mikor hol tartózkodik majd.
Kulcsfontosságú adatok záporoznak a napokban.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
