A Covid okozta demográfiai hatások világszerte a felnőttkori halálozás növekedését és a várható élettartam csökkenését váltották ki – állapította meg a neves brit orvosi folyóiratban, a Lancetben pár hete megjelent globális betegségteher-tanulmány (Global Burden of Diseases Study 2021), amely az 1950 és 2021 közötti időszak globális demográfiai változásait, beleértve a Covid-járvány 2020–2021-es időszakának hatásait elemezte.
Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.
Majdnem 27 ezer ember vár legalább 60 napja valamilyen műtétre jelenleg az országban a kötelezően vezetendő nagy várólisták összesítése szerint. Ha ehhez hozzávesszük a kapacitáshiány miatt vezetett listákon várakozó több mint 13 ezer beteget, akkor már 40 ezerre rúg azoknak a száma, akiknél a kezelőorvosuk minimum 60 napja indokoltnak tartott valamilyen operációt. A várólistákat a Covid óta nem sikerül érdemben visszanyesni, aminek fő okát Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség főtitkára, valamint Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára is döntően az alulfinanszírozottságban és a szakemberhiányban látja.
Az alulfinanszírozottság, a széttagoltság, a relatív orvos- és a valós szakdolgozóhiány az elsődleges okai a magyar egészségügy legfőbb problémáinak, így például a nagymértékű eladósodásnak vagy egyes kórházi osztályok, részlegek kényszerű szüneteltetésének. Ez derül ki azokból a véleményekből, amiket a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, illetve a Magyar Orvosi Kamara főtitkára mondott a Portfolio megkeresésére a közelmúlt történései kapcsán. Ficzere Andrea és Svéd Tamás is jelezte: az érdekképviseletek nemcsak a finanszírozás megújítását, de a kórházi rendszer átalakítását is halaszthatatlannak ítélik.
A krónikus vesebetegség az egyik legdrágább betegségnek számít az egészségügyi rendszerek számára. Bár könnyű kiszűrni, lehet gyógyítani, mégis a legtöbb esetben rejtve marad. Magyarországon 1,5 millióra teszik az érintettek számát, de tízből kilencen nem is sejtik, hogy vesebetegek, és az orvosok sem gondolnak erre, így kezelést sem kapnak. A fő problémát nem önmagában a betegség okozza, hanem az, hogy krónikus formája növelheti a magas vérnyomás, a szívbetegség vagy a stroke és így a halálozás kockázatát. Ez az oka annak, hogy előrejelzések szerint 2040-re az idült vesebetegség lesz az ötödik fő halálozási ok a világban, és hogy hazánkban már most a magas halálozási arány egyik fő okaként tartják számon a szakemberek.
A szexuális úton terjedő fertőzések számának aggasztó növekedésére és jelentős közegészségügyi problémára hívta fel a figyelmet a közelmúltban az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC). Angliában 1948 óta nem volt annyi szifiliszes, mint 2022-ben, az USA-ban egyenesen „szifiliszjárványról” beszélnek, és azonnali közegészségügyi intézkedéseket sürgetnek. „Magyarországon is egyértelműen romló a tendencia” – mondta a Portfóliónak Tóth Béla, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika adjunktusa, az Országos STD Centrum vezetője.
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a mikro- és nanoműanyagok minden szervünkre károsak lehetnek – állapította meg a The Lancet tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány. Ez azért különösen aggasztó, mert ezeknek az anyagoknak az ipari alkalmazása olyan sebességgel terjed, hogy használatukat gyakorlatilag lehetetlen visszaszorítani. A HARMLESS uniós projekt most az emberi egészségre gyakorolt potenciális kockázatukat kutatja, illetve megoldásokat keres azok ellensúlyozására.
A koronavírus legújabb változatai is okoznak ugyan járványokat, a legutóbbi még tart Magyarországon, de Rusvai Miklós virológus szerint rendkívül csekély a valószínűsége annak, hogy egy világjárványt okozó variánsa alakul ki. A vírusszakértő azt mondja, sokkal nagyobb az esély arra, hogy a madárinfluenza átterjed az emberre.
Már csak néhány nap, és még tovább súlyosbodik a munkaerőprobléma az egészségügyben, mert 2024 januárjától megszűnik a bérfoglalkoztatás lehetősége, az egészségügyi intézmények kizárólag főállású dolgozókkal működhetnek. Becslések szerint eddig a szakápolói, műtős állások 10-15 százalékát bérnővérekkel töltötték be, döntően a fővárosban. Az intézkedést így a betegek, hozzátartozók a bőrükön érzik majd meg, az egészségügyiek pedig, akik eddig bérnővérként, bérműtősként egészítették ki a fizetésüket, a pénztárcájukon. Az egészségügyi szakdolgozóhiány évről évre súlyosabb, és bár egész Európában komoly gond, Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet.
Nagyon nagy probléma, hogy miközben hétről hétre jelentős mértékben emelkedik a felsőlégúti megbetegedésekben és különösen a Covid-19-ben szenvedők száma, az emberek nem védekeznek ezekkel a fertőzésekkel szemben – nyilatkozta a Portfoliónak Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója. A professzor hangsúlyozta: minél több a beteg, annál nagyobb lehet az esély rá, hogy a jelenlegi, enyhe tüneteket okozó omikron helyét ismét egy, a korábbi vírusvariánsokhoz hasonlóan súlyosabb megbetegedéseket okozó változat veheti át. Ha az ugyanolyan sebességgel terjed, mint most az omikron, akkor bajban leszünk.
A világban átlagosan 2-3 percenként, Magyarországon negyedóránként meghal egy ember szepszisben. A véráramfertőzésnek vagy vérmérgezésnek is nevezett súlyos állapot megközelítőleg 40 millió áldozatot követelt világszerte az elmúlt négy évben, amikor a COVID-19 hétmillió ember halálát okozta. A különbség majdnem hatszoros, vagyis a szepszis sokkal nagyobb veszély – hívja fel a figyelmet az Európai Szepszis Szövetség elnöke. Az európai szepszisjelentés szerint ugyanakkor a COVID-19 számlájára írt halálesetek többsége is szepszis következménye. Bárhonnan nézzük, miután az antibiotikumrezisztencia miatt már alig van hatékony kezelés, létkérdés új terápiák kifejlesztése, amin egy EU-projekt keretében is gőzerővel dolgoznak.
Az éghajlatváltozással járó felmelegedés negatív hatással lehet a születések számára a 21. században Európában – állapítja meg egy magyar tanulmány, amely szerint hónapokkal az extrém meleg – főleg, a párás meleg – napok után csökken a születési ráta. A kutatás nemcsak azért fontos, mert Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, hanem mert az öreg kontinens már az átlagéletkort tekintve is a legöregebb földrésznek számít, mivel Európában rendkívüli módon visszaesett a gyermekvállalási hajlandóság.
Aki nem szorul kórházi ellátásra, ne feküdjön kórházban, ne az egészségügyi ellátórendszert terhelje – tulajdonképpen lecsupaszítva ez a lényege annak törvénymódosításnak, amiről a parlament most tárgyal, és amit nyilván el is fogad majd. A képviselőkön keresztül a kormány a szociális törvény módosításával akarja elérni, hogy azt a több tízezer embert, akik jelenleg a kórházak elfekvőként elhíresült osztályain fekszenek, a jövőben szakápolási központokba helyezzék át. Bár ez az intézményi forma egyelőre nem is létezik, a törvénymódosítás várhatóan januárban hatályba lép.
Ma már a családtámogatások sem igazán számítanak a fejlett országokban a gyermekvállalásnál. Még Magyarországon sem, ahol emiatt várhatóan folytatódik a népesség számának csökkenése és elöregedése, ez utóbbira pedig nagyon komolyan fel kell készülni - derül ki a Demográfia című folyóiratban megjelent friss tanulmányból.
Annyira fertőzők a most terjedő koronavírus-változatok, hogy szinte lehetetlen elkerülni most a fertőzést, állítják a szakemberek. Ha ez nem lenne elég, egy tanulmány kiderítette, hogy a koronavíruson átesettek majdnem egynegyedénél a tünetek 12 hétnél is tovább tartanak. A kutatás azt is felfedte, kiknél alakulhat ki az akár hónapokig tartó hosszú Covid ("long Covid").
A majomhimlő epicentruma továbbra is Európa, ahol – az USA mellett – ugrásszerűen nő a fertőzöttek száma. A majomhimlő által jelentett kockázat globálisan mérsékelt, de egyedül Európában minősítette magasnak a WHO. A legnagyobb kockázatnak jelen állás szerint a bi- és homoszexuális férfiak vannak kitéve. A vírust azonban bárki elkaphatja, már a gyerekek között is találtak fertőzötteket.
Még két éve sincs annak, hogy az államok egymást taposva, komoly anyagi erőforrásokat és/vagy politikai kapcsolatokat mozgósítva igyekeztek hozzájutni az első szállítmány koronavírus elleni vakcinákhoz. Mára viszont olyannyira alábbhagyott az ügybuzgalmuk, hogy milliószámra hajítják a kukába a fel nem használt és lejárt oltóanyagokat. Annak ellenére, hogy közben alig van olyan ország, amely elérte volna a járvány leküzdéséhez szükséges nyájimmunitást, a világ lakosainak egyharmada nem jutott hozzá még egyetlen dózis vakcinához sem, a vírus pedig újult erővel nyomul előre.
A világon naponta közel egymillió ember fertőződik meg valamilyen nemi úton terjedő betegséggel, de ezek felderítése az átlagos fertőzéseknél is nehezebb. Ez most különösen aggasztó, mert egyre nő azoknak az esetleírásoknak a száma, amelyek arra utalnak, hogy a majomhimlő elsősorban a homo- és biszexuális férfiak között terjed. A szakértők közül mind többen gondolják úgy, hogy a majomhimlő jelenleg egy nemi úton terjedő betegség, és hogy emiatt még nehezebb lesz megfékezni a járványt, mint gondolták.
Egy hónap alatt majdnem nyolcszorosára nőtt a majomhimlős esetek száma a világban, a tavasszal kezdődött járvány így egyre ijesztőbb méreteket ölt. A hatóságok és a kormányok is egyre komolyabban veszik a vírus jelentette fenyegetést, Amerikában magánlaborokat is bevontak a PCR-tesztek értékelésébe, és sok helyen megkezdték az oltóanyagok felvásárlását, sőt kiosztását is. Jelenleg úgy tűnik, hogy a majomhimlő jobban terjed a több szexuális partnerrel érintkezők, azon belül is a férfiak körében. Halálesetről továbbra sincs hír.
Csak a népegészségügyi termékadó-bevételek nőttek, a lakosság egészségi állapota nem javult az elmúlt tíz évben, pedig nem csak forrásteremtési oldalon fűzött nagy reményeket a kormány a 2011-ben bevezetett csipszadóhoz. Július 1-jétől ugyanakkor még több termék kerül a neta hatálya alá, az eddigiek után fizetendő adó mértéke pedig emelkedik. A neta-bevételekből elvileg népegészségügyi célokat is finanszíroznának, ám hogy ez így van-e, azt lehetetlenség kideríteni.
Elindult az Otthonfelújítási Hitelprogram Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához című (RRF-REP-10.13.1-24)... 
Nem egyszerű szakma a jegybankárság, pláne most, pláne Magyarországon - vélte Zsiday Viktor. A HOLD-nál elérhető... 
Napvilágot láttak az új otthonfelújítási támogatás pályázati feltételei, amelyből számos olyan részletet ismerhettünk...
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
Megtakarítás és vonzó hozamok lehetősége! Többé nem kell különválasztani a pénzét megtakarításokra és befektetésre...
Kedvező adatok és optimista hangulat jellemzi Németország és az Eurozóna gazdasági teljesítményét, annak ellenére...
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
