A legtöbb ember számára a munka egy stresszes tevékenység. Az Egyesült Államokban a munkavállalók mintegy 77 százaléka számolt már be munkahelyi stresszről, derült ki az Amerikai Pszichológiai Társaság áprilisban megjelent, 2023-as Work in America felméréséből. Az amerikai munkaügyi minisztérium foglalkozási információs hálózata ezt követően 873 foglalkozást rangsorolt a stressztűrés alapján.
Mintegy 3300 halálos munkahelyi baleset történt az EU-ban 2021-ben. Ezek közül 82 haláleset Magyarországon következett be – derül ki az Eurostat munkahelyi balesetekről szóló friss adataiból. Magyarország az uniós tagországok középmezőnyében található a 100 ezer foglalkoztatottra jutó halálos, illetve nem halálos, de legalább négynapos távolléttel járó munkabalesetek előfordulási arányában. A tagországok mutatóinak összehasonlítását azonban megnehezíti, hogy az egyes országokban eltérő arányban jelentik be hivatalosan a munkahelyi baleseteket. A balesetekkel leginkább sújtott ágazatnak az építőipar számít az EU-ban, az összes uniós munkahelyi haláleset több mint ötöde ebben az ágazatban történt 2021-ben.
Egyes munkáltatók egyenesen megtiltják az olyan mesterséges intelligencia alapú eszközök használatát, mint az OpenAI ChatGPT-je. Azok az alkalmazottak viszont, akik megszerették ezt a technológiát - például mert úgy érzik, hogy nagyban megkönnyíti és gyorsítja a munkájukat -, megtalálják a módját, hogy diszkréten visszacsatornázzák őket a mindennapjaikba.
Az ember, ha állást keres, általában megírja vagy frissíti az önéletrajzát, esetleg átnézeti egy szakemberrel, majd benyújtja minél több munkahelyre, és izgatottan várakozik. Mások viszont egyenesen megkeresik a kiszemelt cég vezetőjét vagy HR-főnökét, rácsetelnek, Messenger üzenetet, TikTok-videót küldenek neki, és igyekeznek levenni az illetőt a lábáról. A technika, bár elsőre merőben szokatlannak tűnhet, működik.
Elcsépelt kifejezés lett a "toxikus munkahely", és a jelentése annyira kiszélesedett, hogy a jelentése egyre homályosabbá vált. Szakértők szerint ezt a jelzős szerkezetet csak a legkirívóbb viselkedésformákra kellene fenntartani. Azokra, amelyek valóban és egyértelműen elfogadhatatlanok a munkahelyeken belül és kívül is.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
Egyensúlyba hoz és ott is tart: olcsóbb, hatékonyabb, de motivációs szempontból is számos pozitívumot rejt magában, ráadásul még a környezetre is jótékony hatást gyakorol a hibrid munkavégzés. Mit és hogyan profitálhatnak az egyének és a cégek a Covid hozta újhullámos megoldásokból?
Ma már egyre több közösségi médiás tartalomkészítő keres irtózatos pénzeket. Influenszerként vállalkozásokat működtetnek, embereket foglalkoztatnak, professzionális márkaépítést végeznek. Legtöbbjük kreatív igazgató, tehetségkutató, szerkesztő, rendezvényszervező, közösségimédia-menedzser, termékfejlesztő és értékesítési szakember egy személyben. Itt az ideje, hogy munkájukat valódi teljesítményként ismerjék el?
Magyarországon hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak, ami a hatodik legtöbb heti munkaidőnek számít az EU-n belül – olvasható ki az Eurostat frissen megjelent, tavalyi évre vonatkozó adataiból. Nálunk a heti 40 órát vagy annál többet dolgozók aránya 95% körüli, aminél magasabb szint csak Bulgáriában és Romániában mutatható ki. A hazai foglalkoztatottakon belül – szinte minden EU-tagállamhoz hasonlóan – az alkalmazottakkal rendelkező önfoglalkoztatók dolgoznak a legtöbbet hetente (41,3 órát). Az alkalmazottak pedig heti 39,5 órát dolgoznak itthon, ami ebben a foglalkoztatási formában a hatodik legmagasabb óraszámnak számít az EU-n belül.
Nem mindenhol vált rugalmasabbá a munkavégzés a koronavírus-járvány hatására. Számos helyen még keményebbé vált a munka: kémszoftverekkel figyelik az embereket, akik még a szabadságukon is dolgoznak, míg máshol ragaszkodnak az irodai munkavégzéshez, illetve a túlórákhoz.
Míg egyes vállalatok fenyegetésekkel és ultimátumokkal igyekeznek visszaterelni a kollégákat az irodába, mások épp ellenkezőleg: pluszjuttatásokkal, vonzó közeggel és - az ingázás terhéért cserébe - rövidített munkaidővel ösztönöznek.
Az önszántából különböző okok miatt határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya Magyarországon meghaladja azokét, akik azért vállalnak ilyen munkát, mert nem találtak határozatlan időre szóló állást – ezt mutatják az Eurofound munkaerőpiaci jelentésének legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzéséből kiderül: Nyugat-Európában a kelet-európai EU-tagállamokhoz képest alacsonyabb a teljes munkaidőben, határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók aránya. Ezekben az országokban az atipikus módon foglalkoztatott legtöbb munkavállaló önkéntes alapon választott részmunkaidőben dolgozik.
Valamiért augusztus 24-én mondanak beteget a legtöbben Amerikában az egész évben.
Számos veszélyt rejt magában az a törvénytervezet, amely levenné a munkáltatók válláról a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget és azt a dolgozókra hárítaná. Ha elfogadják a javaslatot, az akár az egészséges és biztonságos munkavégzéshez fűződő alapjog sérelmével is járhat - mondta a Portfolio Checklist podcastban Dudás Katalin jogász, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője.
Korántsem lázadás, de markáns fellépés zajlik a kizsigerelő munkakultúra, az emberi igényeket és vágyakat figyelmen kívül hagyó vállalati működés ellen. A "csendes felmondás", vagyis quiet quitting vírusszerűen kezdett terjedni tavaly, mostanra azonban mintha kifogta volna a mozgalom vitorlájából a szelet az infláció és a megélhetési nehézségek növekedése. Ez azonban csak a látszat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében azzal a törvénytervezettel foglalkoztunk, amely könnyítene a munkavédelmi oktatás szabályain, és amely kiváltotta a szakszervezetek haragját. Vendégünk volt Dudás Katalin, jogász az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője. A második részben Kína uniós terjeszkedéséről volt szó, amely leginkább a német ipar számára veszélyes, de hat az egész belső piacra is. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük.
Egy új elemzés szerint, ha az Egyesült Államokban a nőknek fizetést adnának a gondozási és gyereknevelési munkájukért, akkor évente 627 milliárd dollárral többet keresnének – írja a Bloomberg.
Míg a férfiak általában profitálnak abból, ha gyermekük születik, a nők karrierjét gyakorlatilag lenullázza a szülés. A bérkülönbségek, a munkaadói félelmek, a túl kevés bölcsőde, illetve társadalmi sztereotípiák is akadályozzák, hogy egy dolgozni vágyó anya szakmai és anyagi megbecsüléssel övezve térjen vissza a munkaerőpiacra.
Az idei nyáron volt a legkedvezőbb mind a szabálytalan munkáltatók, mind a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállalók aránya 2015 óta a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság szokásos, nyári akcióellenőrzése alapján – írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye. A be nem jelentett foglalkoztatás mértéke is mérséklődött, 26 százalék alá csökkent az arányuk az ellenőrzött munkavállalók esetében.
Tavalyhoz hasonlóan idén is a harmadik legrosszabb osztályzatot kapta Magyarország a munkavállalói jogok érvényesülése terén a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségtől (ITUC), amely hat kategóriába sorolta a felmérésbe bevont 149 országot. Így továbbra is azon országcsoportban szerepel hazánk, ahol a munkavállalói jogok megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.
A tűzszüneti tárgyalások mellett állnak.
Egykor Gyárfás Tamásé volt, most Gattyán Györgyé.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az oroszok még márciusban egyet le is lepleztek.
Ennyi pusztulhatott el az energetikai infrastruktúrából másfél hónap alatt.
Azt állítják, 1150 ukrán katona esett el.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
