Földrengés jön a bankoknál - Különös hitelek hódítanak

Turzó Ádám Pál

2015. december 07. 05:50

Az Uber megjelenése miatt a taxitársaságok hosszabb távon simán eltűnhetnek. Bár egyelőre csak parányi eséllyel, de még a bankoknál is benne van a pakliban, hogy hozzájuk hasonló sanyarú sorsra jutnak. A pénzforgalmi szolgáltatásokból származó egyharmadnyi bevételükre már így is rengetegen pályáznak, de újabban a banküzem igazi motorját, a hitelezést is technológia vezérelte cégek támadják. Az ügyfelek között egyre többen fedezik fel, hogy akár a bankok kihagyásával, közvetlenül egymásnak is hitelezhetnek direkt erre kialakított P2P-nek nevezett hitelezési platformokon.

A pénzforgalmi szolgáltatások adják a banki bevételek harmadát, és erre a bevételre többek között a gombamód szaporodó startupok, a technológia titánjai (Apple, Google), és nagy fizetési szolgáltatók (PayPal, Alipay) is pályáznak. Erre még ugyan mondhatják azt a bankok, hogy rendben, de a hitelezést mindenkinél jobban csinálják, ezt nem tudja elvenni tőlük senki sem.

Csak az a helyzet, hogy de.

Az "Uber momentum" pár éven belül akár a pénzintézeteket is elérheti, legalábbis egyre többen jósolják azt, hogy a bankok is a taxitársaságok sorsára juthatnak, és nem teljesen alaptalanul. A kérdés, hogy tesznek-e ez ellen a bankok, vagy ölbe tett kézzel nézik végig, ahogy apránként, de egyre gyorsabban csipegetnek az alternatív hitelezők a hitelezési piacból.

Néhány adatot bepötyögsz egy online platformon, aztán pár órával később elbírálják a hiteled, és nem sokkal később, akár már aznap, a pénz a számládon is van. Hitelkiváltásoknál is ugyanilyen egyszerű az ügymenet. Ez így elsőre elég utópisztikusan hangzik, pedig

tavaly 5,5 milliárd dollárt hiteleztek Amerikában az úgynevezett P2P (peer-to-peer), azaz a hitelezők és adósok összepárosításán alapuló, "shared economy" jellegű hitelezési platformokon keresztül,
2025-re 150 milliárd dollárosra nőhet az amerikai P2P hitelezési piac a PwC szerint,
a Morgan Stanley elemzői szerint pedig az amerikai fedezetlen fogyasztási hitelek piacán 8 százalékos, a kkv-hitelezésben 16 százalékos részesedéssel rendelkeznek majd 5 év múlva a P2P hitelezési platformok. A fedezetlen fogyasztói hitelezésen belüli súlyuk 2014-ben még csak 1,1 százalék volt, de gyorsan növekszik a részesedésük.

Hogyan működik a P2P hitelezés?

Sokféle üzleti modell létezik, vannak lakossági fókuszú és kkv-kra lövő P2P platformok, de összefoglalva a lényeg, hogy

egy technológia vezérelte cég létrehoz egy olyan platformot, amely a "shared economy" logika mentén működik, összepárosítja a hitelkérelmeket és a hitelezőket (befektetőket),
a platform kezeli a hitelkérelem adminisztratív folyamatait,
egy adósminősítési algoritmust is létrehoznak, ami lehetőleg minél pontosabb, de közben a leendő adós számára minél kevesebb input adat megadását igényli,
adósminősítési kategóriákat hoznak létre, és ez alapján meghatározzák a hitelek árazását,
a hitelező magánszemélyek vagy cégek ezután dönthetnek, hogy mely hiteleket (vagy mely kategóriába tartozó hiteleket) szeretnék finanszírozni, a törlesztő részleteket pedig nekik fizetik az adósok,
a platform szolgáltatója jutalékot szed a hitelek közvetítéséért, a hitelezői oldalon pedig gyakran intézményi szereplők, befektetési alapok és bankok is megjelennek.

Miben más, mint egy banki hitel?

Az adós pofonegyszerűen, gyorsan vehet fel hitelt, és mivel túlnyomó részt hitelkiváltó hiteleket vesznek fel így, ezért nyilván a korábbinál alacsonyabb kamaton adósodnak el újra.
Egy hitel finanszírozója egy betéténél jóval magasabb hozamot érhet el, de cserébe a hitelkockázat teljes egészében az övé. Épp ezért is nem betétesekről beszélünk, hanem inkább befektetőkről, akiknek a hitelekbe fektetett pénzére nem is vonatkozik betétvédelem.
A P2P szolgáltató az adóstól díjat szed a közvetítésért, és a befektetőnek járó kamatból is részesedik, de hitelkockázata nincs. (Ezzel szemben egy bank a betétesnek kisebb kamatot fizet, maga vállalja a hitelkockázatot, de neki jár a törlesztő és a hitelkamat is).

A legnagyobb P2P szolgáltató, a Lending club esete

A Lending Club az egyik első olyan alternatív pénzintézet, amely peer-to-peer hitelezésben utazik, és nem mellesleg ők a világ legnagyobb ilyen cége:

a 2007-es indulás óta eddig 13,4 milliárd dollárnyi hitelszerződést kötöttek rajtuk keresztül, ebből egyedül az idei harmadik negyedévben 2,2 milliárd dollárnyit.

Földrengés jön a bankoknál - Különös hitelek hódítanak

A SEC által is felügyelt vállalat platformján a hitelt felvenni kívánók beadhatják igényüket a kölcsönökre, majd a Lending Club megvizsgálja az ügyfél hitelképességét. A hitelfelvevők között már nem csak magánszemélyek szerepelnek, hanem akár cégek is hitelhez vagy hitelkerethez juthatnak így. Ha az ügyfél megfelel a minimumelvárásoknak, akkor megkapja adósbesorolását, ami meghatározza hitelkamata szintjét is.

A legjobb adósok 7,3 százalékos, a legrosszabb, de még hitelképes adósok 25,5 százalékos kamatot fizetnek a hitelért, amelyek jellemzően 3 évre szólnak, az öt vagy több éves hitelekért felárat kell fizetni. Összehasonlításképpen a banki hitelkártyahitelek átlagos kamata Amerikában 17,55 százalék volt szeptember végén, míg fedezetlen személyi kölcsönöket 9-15 százalék körüli kamatokkal nyújtanak a bankok.

Milyen hiteleket közvetítenek?

A cég elsősorban hitelkiváltási célú hiteleket közvetít, emellett jelentős a hitelkártyahitelek visszafizetésére felvett hitelek aránya, de az egyéb hitelek között 569 lakásvásárlási, 1466 autóvásárlási, közel 10 ezer lakásfelújítási célú hitel is van. Mondhatjuk, hogy utóbbiak aránya és száma is elhanyagolható az amerikai hitelpiac egészéhez mérten, de azért a bankok számára nyugtalanító lehet, hogy kizárólag online módon ilyen célú hiteleket is kihelyeztek.

Hogyan lehet hitelezni?

A hitelezők (befektetők), böngészhetnek a kölcsönért folyamodók között, és eldönthetik, hogy kinek és mekkora összegben hiteleznének. Sőt, egy-egy hitelt 25 dolláros részekre (értékpapírokra) bontanak, így egy hitelnek akár több száz hitelezője is lehet, és a befektetők könnyebben tudják diverzifikálni a portfóliójukat. A befektetésből a hitelek lejárata előtt nem lehet közvetlenül kiszállni, viszont létezik egy másik cég, a Folio Investing által működtetett másodpiac, ahol diszkonttal lehet megválni a Lending Clubon vásárolt "kötvényektől".

A rendkívül nyomott kamatkörnyezetben pár százalékos hozamért is sorba állnak az emberek és az intézmények Amerikában, a 10 százalék feletti hozam ígéretéért pedig egyenesen megőrülnek. A friss hitelek még bőven magasan pluszosak, de a régi, 2007-2008-as hitelportfóliókon a nem teljesítő és késedelmes hitelek miatt összességében negatív megtérülést realizálnak a befektetők (a "veszteség" oszlopban egy olyan mutatószám szerepel, melyben a leírt hitelek 100 százalékkal, a nem teljesítő hitelek pedig a késedelem szerint súlyozva szerepelnek. A táblázatot az NSR Platform adataiból szerkesztettük).

Miből él meg a Lending Club?

A Lending Club bevétele az adósoknak hitelközvetítésért felszámított 1-1,5 százalékos díjból, és a hitelezőknek, hasonló mértékű felszámított kereskedési díjakból származik. A hitelezők/befektetők között intézményi befektetők, sőt, bankok is felbukkannak, és még arra is van példa, hogy a fedezetlen hitelek piacát gyakorlatilag feladva, a Lending Club egyfajta ügynökeként hirdetik ügyfeleiknek a platformot egyes bankok.

A Lending Club 2014 végén ment tőzsdére, a meggyőző növekedési ütem ellenére azonban a kibocsátáskori 19 dollárról 12,5 dollárra esett a cég részvényeinek árfolyama. A cég növekedési fázisban van, és az idei első negyedévben jelentett először 1 millió dolláros nyereségről, egyébként eddig gyakorlatilag minden negyedévben nullszaldóhoz közeli eredményt ért el.

Egyes bankok már léptek

A Lending Club nem az egyetlen P2P hitelezési platform, ilyen például az ismertebb amerikai szolgáltatók közül

a tőzsdén jegyzett OnDeck, a Kabbage, a Prosper, a diákhitelek kiváltására specializálódott SoFi.
A Funding Circle platformján a briteknél havonta 80 millió fontnyi hitelt vesznek fel a kis- és közepes vállalkozások, amivel a kkv piacon a negyedik legnagyobb szereplőnek számítanak.
Kínában az Ant Financial (az Alibaba leánycége) is üzemeltet P2P hitelezési platformot, a tavaly áprilisi indulástól idén júliusig már 2,3 milliárd dollárnyi hitelt helyeztek ki.

Vannak olyan nagy, hagyományos pénzintézetek, amelyek a P2P platformok előretörésére reagálva konkrét lépéseket is tettek, például

a JP Morgan az OnDecken keresztül saját brandes hiteltermékkel jelenik meg,
a Goldman Sachs pedig egy belső anyagában írta tavasszal, hogy egy "digitalizáció által vezérelt banki szolgáltatást" indítanak. Ez a gyakorlatban egy web alapú hitelezési platformot jelent majd, ami mögött azonban nem külsős befektetők, hanem a bank egyik leánya áll majd, mint a hitelek finanszírozója.
Az RBS is hasonló platform létrehozását tervezi.

Most még korai lenne farkast kiáltani a P2P hitelezés miatt, hiszen egyelőre csak a banki hitelezés részpiacain, a kkv és a fedezetlen hitelek területén jelentenek valódi versenytársat a bankoknak az alternatív hitelezők. Ugyanakkor a taxitársaságok pont annyira számítottak az Uber-féle hirtelen piacfelforgatásra, mint amennyire most a bankok készülnek a P2P hitelezők előretörésére. Talán nem lesz az egészből semmi, és a Lending Club és társai eltűnnek a süllyesztőben. De talán az új technológiák, a digitális bennszülöttek hitelképes korba kerülése, a big data elemzési eljárások fejlődése, a P2P platformokba vetett bizalom megerősödése és a továbbfejlesztett ügyfélélmény valódi versenytársat faragnak az alternatív hitelezési platformokból.