Kezdenek magukhoz térni a vállalkozások

Portfolio

2014. március 26. 08:22

A kkv-szektor összességében nehéz helyzetben van, amit jól mutat, hogy a vállalatok többsége maximum 1-2 éves időtávon belül tud tervezni, még akkor is, ha az utóbbi időszakban pozitív változásokat figyelhettünk meg. Vannak viszont üdvözlendő fejlemények is, például több szegmensben is a stabilizálódás jeleit vélhetjük felfedezni, ráadásul a kedvező finanszírozási konstrukciók hatására számos vállalat mutat érdeklődés beruházásokra és fejlesztésekre. Egyelőre azonban a folyamat elején tartunk, a legfontosabb az lenne, hogy a cégek komplett üzletfejlesztési stratégiát állítsanak fel.

Bármely országot is nézzük, kiemelt fontosságú a kis- és középvállalati szegmens, ugyanis nemcsak foglalkoztatás, hanem a GDP-hez való hozzájárulás alapján is komolyabb részesedést tud betölteni ez a szektor. A hazai kkv-szektor összességében nehéz helyzetben van, viszont vannak olyan ágazatok, amelyek képesek voltak prosperálni a válság ellenére is. Ilyen például az agrárszektor vagy éppen az autóipari beszállítók köre. Vannak olyan szegmensek, amelyek az utóbbi években stagnálást mutattak, például a kereskedelem és a fogyasztás, miközben a leszakadó és a veszélyeztetett ágazatok között lehet megemlíteni az építőipart és a pénzügyi tevékenységgel foglalkozó vállalatokat.

A statisztikákból az is kiderül, hogy azok a szektorok, amelyek inkább felívelő szakaszban vannak, ott a cégbedőlések valószínűsége is kisebb, míg a veszélyeztetett szektorokban akár nagyobb számban is mehetnek tönkre vállalkozások. Mindez azért jelentős, mert a bankszektor finanszírozást elsősorban azoknak a cégeknek tud adni, amelyek stabil és lehetőleg felívelő működési környezetben tevékenykednek. A cégbedőlési statisztikák az utóbbi néhány hónapban riasztó képet mutattak, azt viszont érdemes látni, hogy jellemzően frissen alapított cégek kerülnek ilyen sorsa, nem azok a vállalatok, amelyek már 10-20 éve a piacon vannak.

Tény és való, hogy a hazai kkv szektor nem tudott a válság után akkora erővel megindulni, ahogy többen szerették volna, azonban azt is látni kell, hogy az utóbbi években jelentős banki források tűntek el a piacról, amelyet nem lehet egyik napról a másikra pótolni. A cégek beruházási és fejlesztési aktivitása is nagyobb mértékben visszaesett, viszont a gazdasági növekedés beindulásával azért lehet észrevenni bíztató jeleket. A Növekedési Hitelprogram kapcsán például sok cég úgy döntött, hogy a beruházási vagy fejlesztési szándékát előrehozza, a kedvezményes kamat mellett ugyanis már biztosíthatónak látszik a hitel költségeinek kitermelése.

Nagyon bíztató fejlemény, hogy a kkv-szektorban egyre többen próbálnak tudatosan előre tervezni és például proaktívan viselkedni, azonban a bázis még mindig nagyon alacsony. A közelmúltban végzett CIB Stafétabot kutatás alapján a hazai kkv-k 20%-a egyáltalán nem rendelkezik stratégiával, de még aki ezt megteszi, annak az 59%-a csak 1-2 éven belül tud üzleti tervet készíteni. Ráadásul évente vagy éven belül nem gyakori az üzleti terv felülvizsgálata, ami azt jelenti, hogy még nagyon sok tennivaló van ezen a téren. Pedig egy vállalat számára nagyon is kifizetődő lehet, ha a tudásához mérten megpróbál előre tervezni.

Többek között azért, mert a banki gyakorlatban sokszor egy jó üzleti terven áll vagy bukik a megfelelő finanszírozási forma megtalálása. A kutatás azt bizonyítja, hogy nem beszélhetünk elterjedt gyakorlatról, ha a stratégiaalkotást nézzük, azonban megindult egy üdvözítő folyamat. Persze ez meglehetősen lassú tanulási folyamat, azonban minél többen ismerik fel ennek a pozitív hozadékát, annál erősebb lehet a kkv szegmens. A vállalatoknak nem kell saját maguknak megvívni a harcot, számtalan helyről kaphatnak információkat és segítséget, csak nyitott szemmel kell járniuk.