Csúcsot döntöttek, és a kormányhoz fordulnak a faktorcégek

Portfolio

2011. február 11. 11:07

A 2009-es visszaesést követően 2010-ben 18%-kal növekedett a magyar faktoringpiac forgalma, és eddigi csúcsát megdöntve elérte a 878 milliárd forintot a Magyar Faktoring Szövetséghez tartozó cégek körében - közölték a szervezet mai sajtótájékoztatóján. Kedvező fejlemény, hogy a faktorcégek veszteséges ügyleteinek aránya pedig jelentősen csökkent. A piac természetes ügyfélköre a kis- és középvállalkozói kör, ezért célkitűzésük, hogy az Új Széchenyi Terv e finanszírozási formán keresztül, a faktorok révén is segítse őket. Ezzel kapcsolatos javaslataikat Széchenyi Növekedési Faktoring néven a kormánynak is benyújtották.

A Magyar Faktoring Szövetség 2003-ig visszanyúló történetének első sajtótájékoztatóján elhangzott: a faktoringpiac egyre jelentősebb szerepet játszik a vállalkozások finanszírozásában a nem lejárt követelések megvásárlásával. Öt bank szerepel jelenleg a piacon, négy banki tulajdonú faktorcég és 14 magánszemélyi tulajdonban lévő faktorcég tartozik a szövetséghez, ők összesen 334 munkavállalót foglalkoztatnak. Miközben a szektor forgalma tavaly csaknem ötödével 878 milliárd forintra nőtt, a független (nem banki) faktorcégek jelentősége - elsősorban refinanszírozási nehézségek miatt - az egy évvel korábbihoz képest visszaesett a banki tulajdonú cégek javára, öten pedig felfüggesztették tevékenységüket. A faktorcégek által nyújtott finanszírozás volumene 118,5 milliárd forint volt tavaly. A piac koncentrációját mutatja, hogy az öt legnagyobb szereplő a piac 70%-át fedi le.

Csúcsot döntöttek, és a kormányhoz fordulnak a faktorcégek

A faktoring elsősorban a fejlett országokra jellemző finanszírozási forma, feltételezi az erős kis- és középvállalati szférát - mutatott rá előadásában Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke. Mint elmondta, Közép- és Kelet-Európában hatalmas növekedési lehetőség áll még e finanszírozási forma előtt, igaz, Lengyelország (és mérete miatt Oroszország) mára faktoring-nagyhatalommá fejlődött. Hazánk lemaradását korábban a Lánchíd Faktoring Program enyhítette, a szövetség jelenleg egy hasonló támogatási program kidolgozását szeretné elérni a kormányzatnál.

Ami a faktorcégek portfólióját illeti, az építőipari és mezőgazdasági vállalkozások aránya visszaesett, miközben a szolgáltatások és az egyéb ágazatok szerepe számottevően nőtt, ugyanakkor továbbra is a kereskedelmi és ipari vállalkozások jelentik az ügyfelek többségét. 2010 sajátos piaci fejleménye volt, hogy a mikrovállalkozások egy része számára a finanszírozás szükségtelenné, vagy az üzemméret miatt értelmezhetetlenné vált, ezért e vállalkozások részesedése a finanszírozottak között csökkent. A faktorcégek ügyfélköre több mint 90%-ban a kkv-k közül kerül ki, ezek rövid lejáratú ill. forgóeszköz-finanszírozásának 30%-át teszi ki a faktoring. Megjelent a faktorcégeknél a nagyvállalatok faktorigénye is, ez azonban jelenleg még nem számottevő.

A faktoringpiac célkitűzései

A faktorcégek szakmai célkitűzéseiről szólva Rédei Gabriella, a szövetség alelnöke kifejtette, céljaik egybeesnek a gazdaságpolitika irányvonalával, melynek fontos elemei a növekedés, a munkahelyteremtés, a válságkezelés, a körbetartozások mérséklése, a kkv-szektor versenyképességének növelése, valamint a fekete- ill. szürkegazdaság kifehérítése. A kormánynak is benyújtott javaslatcsomagjuk főbb elemei:

- kedvezményes forráshoz jutás a faktorok számára az Új Széchenyi Terv forrásaiból
- a faktoring termék rögzített feltételekkel és kedvező kamatozással a kkv-k részére

A javasolt új program számos gazdasági előnnyel járna a kkv-k számára a szövetség szerint, ugyanis normatív jellegű lenne, nem kellene alkalmazni pályázati időt, nem járna plusz költségekkel és nem utólagos finanszírozással nyújtanák, hanem azonnal igénybe vehető lenne.

A fentieken túl több jogszabály-módosítási javaslattal is előállt a szövetség: ilyen az új, életbe nem lépett Ptk. faktoringot érintő fejezetének hatályba léptetése; kezdeményezik a pénz- és hitelintézeti törvényben a faktoring korszerű meghatározását; a közbeszerzésben részt vevő alvállalkozók faktorálásának lehetővé tételét. Javaslatot tesznek a pénzügy intézmények különadójának módosítására is, és közreműködési lehetőséget kérnek a pénzügyi vállalkozásokat érintő jogszabályok kialakításában.

2011-ben a tavalyi évhez hasonlóan 15% feletti növekedést várnak a szövetségnél.