Bank

Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?

Csaknem 3800 milliárd forintnyi forrást vontak ki a külföldiek az elmúlt két évben a magyar bankszektorból. Eközben több mint 600 milliárd forint összegben tőkét emeltek az anyabankok - szintén a magyar bankszektorban. Hogy lehet egyszerre igaz mindkét állítás, és mi lehet a jelenség hátterében? Elemzésünkben e sokszor félreértelmezett kettőséget mutatjuk be röviden. Szem előtt kell tartanunk: a fenti két adat nem vonható ki egymásból, az almát a körtével nem érdemes összehasonlítanunk.
Tőke és forrás: nem ugyanaz

A magyarországi bankok és a külföld kapcsolatának tisztázásához először is érdemes megemlíteni, hogy néhány bank (OTP, FHB, MFB, Exim, DRB, Gránit, Kinizsi, Magnet, Széchenyi bankok, Mohácsi és Pannon Takarékbankok, illetve Takarékbank) kivételével bankjaink külföldi többségi tulajdonossal rendelkeznek. Ezek a külföldi anyabankok általában nemcsak tulajdonosai, de finanszírozói is itteni leánybankjaiknak. Vagyis amellett, hogy tulajdonosi tőkével látják el őket, külső forrást is biztosítanak számukra. A kettő nem ugyanaz: a tőke a működés stabilitásának fenntartására és a keletkező veszteségek elnyelésére szolgál ("örökre" adják), a többi forrás viszont a hazai betéteket kiegészítve közvetlenül a hitelezés forrását jelenti (bizonyos lejáratra adják). A betéteseiktől, az anyabankoktól és kis részben másoktól kapott összeget tehát (források - a mérleg jobb oldala) jellemzően a vállalatok és a lakosság hitelezésére (eszközök - a mérleg bal oldala) fordítják a bankok. A források és az eszközök lejárat, összeg és devizanem szerinti szerkezete jelentősen eltér, a transzformáció feladatát azonban a bankok ellátják - épp ez a gazdaságban betöltött szerepük lényege.

Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?
Forráskivonás zajlik

Amikor tehát külföldi forráskivonásról beszélünk, jellemzően az anyabanki, nem tőke jellegű források (bankközi betét, felvett hitel stb.) csökkenésére kell gondolnunk. Nem "vagyonkimentés" ez, egyszerűen a szükségtelenné váló forráselemek meg nem újítása. Ettől többé-kevésbé független folyamat a szintén anyabankoktól származó saját tőke változása, ami viszont pozitívan alakult az elmúlt években. Alábbi ábránkon először is a külföldi források állományának jelentős csökkenését mutatjuk be. Az MNB adatai szerint 2010 őszéig nagyjából stabil maradt a külföldi források állománya, a bankadó bevezetését követően azonban komoly csökkenés indult el. Ezt felgyorsította a bankok számára ezermilliárd forintnyi eszközoldali sokkot jelentő végtörlesztés, ami a hitelezés forrásszükségletét csökkentette. Az augusztus végi adatok szerint így a külföldi források állománya két év alatt (2010 szeptemberéhez képest) 37%-kal, vagyis 13,3 milliárd euróval csökkent a magyar bankrendszerben. Hasonlóan nagy mértékű csökkenésre csak a jelentős görög banki háttérrel rendelkezőbolgár bankrendszerben volt példa. Míg azonban náluk a bankbetétek növekedése kompenzálta ezt a negatív folyamatot, nálunk nem.

Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?
Tőkeemelések történnek

Miközben az anyabankok finanszírozói szerepvállalása jelentősen csökkent, tulajdonosi szerepvállalása stabil maradt, sőt erősödött a magyar bankrendszerben az elmúlt években. Mindez azt mutatja, hogy nem kivonulásra, hanem maradásra "rendezkedtek be", visszahúzódásuk csak részleges. Sokatmondóak az MNB adatai e téren is: 1998 óta 1148 milliárd forint összegben emeltek tőkét a külföldi anyabankok itteni (jelenleg is működő) leánybankjaiknál, ebből 620 milliárd forintnyi befektetés 2009 után érkezett. Ezzel szemben osztalékfizetés címen csak 516 milliárd forint távozott a magyar bankrendszerből e csaknem másfél évtized során. A külföldi anyabankok itteni tőkebefektetése tehát összességében messze nem térült még meg.

Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?
Mi a magyarázat?

A két, ellentétes irányú folyamat okai egyszerre eltérőek és hasonlóak. Kezdjük a tőkeemelésekkel! Az elmúlt évek jelentős veszteségtételei (bankadó, végtörlesztés, hitelezési veszteségek) komoly, sorozatosnak mondható tőkeemelést tettek szükségessé a leánybankok egy részénél. Enélkül a szabályozói minimum alá esett volna tőkemegfelelésük, amivel veszélybe került volna működésük. Amennyiben a kritikus pillanatokban nem álltak volna az anyabankok leánybankjaik mögött, a csőd elkerülése és a betétesek védelme érdekében az államnak kellett volna közbeavatkoznia (ahogy ez Nyugat-Európában számos alkalommal megtörtént 2008-2009-ben). A külföldi tulajdonosi jelenlét tehát komoly stabilizáló erő volt a magyar bankrendszerben a válság éveiben is. A válság előtti évekkel ellentétben azonban mostanában már nem a növekedés, hanem a működés fenntartása érdekében van szükség a tőkeemelésekre.

A külső forráskivonás okai között első helyen a hitelezés visszaesése említendő. A külföldi finanszírozás lényegében "maradékváltozó" a bankok forrásoldalán: nagyságát elsősorban az határozza meg, mennyi hitelt képesek elfogadható kockázat mellett kihelyezni (megtartani) a bankok, és ebből mekkora részt fedeznek belföldi bankbetéteik. Minél kisebb a kihelyezett hitelmennyiség, illetve minél nagyobb az e mögött álló bankbetét, annál kisebb a külső forrásokra való rászorultság. Ezért lényeges tényező a bankok hitel/betét aránya. Minél magasabb a mutató, annál nagyobb szüksége van külső (általában anyabanki) forrásokra egy banknak.

Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?
Amint a fenti ábrán is látható, a nagybankok hitel/betét mutatója eltérő mértékben ugyan, de csökkent az elmúlt három évben. Ennek oka szinte kivétel nélkül a hitelállomány visszaesése, és nem a betétállomány növekedése volt. Akármelyik is állna a háttérben, a külföldi forrásokra egyre kisebb szükség lenne. A külföldi forráskivonás tehát nem oka, hanem következménye a hitelezés visszaesésének, magyarázatát pedig a hitelezés visszaesésének okai között kell keresni.

Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?
A magyarországi banki hitelállomány folyamatos csökkenésének keresleti és kínálati okai széles körben ismertek, cikkünkben pusztán egy kínálati tényezőt említenénk: Magyarországon a régiós országhoz képest sokkal nagyobb mértékben visszaesett a bankok tőkearányos megtérülése (tavaly -3,9%, szemben például a cseh +18,7%-kal). Az alacsony megtérülés is hozzájárul ahhoz, hogy alacsony a bankok aktivitása, és egyelőre nem várható a hitelezés fellendülése. Magyarország régiós összehasonlításban tapasztalt leszakadása különösen a vállalati hitelezésben okoz nagy károkat.

Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?


Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?
Nem kell ennek így lennie

Üdvözölhető és egyáltalán nem káros folyamat egy bankszektor külföldi forrásokkal szembeni függőségének csökkenése, ha ennek oka nem a hitelállomány indokolatlanul nagy leépülése, hanem a belső megtakarítások (különösen a lakossági betétek) emelkedése. Jelenleg azonban nem ez a helyzet, a bankok betétállománya gyakorlatilag évek óta stagnál. Ennek ellenére (a hitelek visszaesése miatt) mára a bankok hitel/betét mutatója a korábbi bőven 150% fölötti szintről 120% alá esett. Európában ez már egyáltalán nem kirívóan magas érték, vagyis a külső források mostani aránya mellett már elképzelhető volna a hitelezés fokozatos beindulása.

Most akkor hozzák vagy viszik a pénzt a külföldi bankok?
Stabil és hitelezhető gazdasági környezetben ennek egyáltalán nem volna gátja az anyabankok forráskivonása, épp ellenkezőleg: friss források áramolnának a magyar bankrendszerbe. A források beáramlása (csakúgy, mint a mostani kiáramlás) ez esetben is következmény, és nem ok lenne. Ha így alakulna, idővel az anyabankok is biztató növekedési tervekhez adnák oda leánybankjaiknak azt a tőkét, amit - mint láttuk - még a mostani nehéz időkben is bőkezűen, a minél jobb megtérülés reményében adnak nekik.
Orbán Viktor Prága
GettyImages-1174045407
Budapest ingatlanpiac lakások madártávlat
Névtelen tervválság forint
GettyImages-1187738330
eromu
K_EPA20190122208
GettyImages-1175389290
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
GettyImages-172692013