"Nincs is frank a devizahitelek mögött" - Ez komoly?
1. Hogy lehetséges, hogy korábban olyan jó volt a devizahitel, ma viszont hatalmas problémát jelent?
2. Hogy lehetnek ezek devizahitelek, amikor a hitelfelvevők nem is devizát kaptak?
3. Valóban nincs a devizahitelek mögött devizaforrás a bankok mérlegében?
4. Ha tényleg hiányzik a devizaforrás, miből és hogyan hiteleztek devizaalapon a bankok?
5. Nyertek-e a magyarországi bankok a forint gyengülésével?
6. Ha nem, akkor ki nyerészkedik a magyar devizahiteles családok kárára?
1. Hogy lehetséges, hogy korábban jó volt a devizahitel, utólag viszont hatalmas problémát jelent?
A hitelnek is ára van, amit kamatnak hívunk. Alapesetben annál kedvezőbb a hitel a hitelfelvevő számára, minél kisebb kamatot kell rá fizetni. Magyarországon 2003 végén megszűnt a bőkezű állami lakáshitel-kamattámogatás időszaka, így az akkor felvehető forinthitelek kamata jelentősen megugrott. Csakhogy miközben a családok csak a korábbinál magasabb kamat mellett tudtak forinthitelt felvenni, maguk a bankok továbbra is olcsó hitelhez jutottak. Nem belföldről, hanem külföldről, és nem forintban, hanem devizában. Adta magát, hogy a bank számára rendelkezésre álló külföldi devizahiteleket (az egyszerűség kedvéért hívjuk őket így) továbbközvetítsék a magyar családok számára. Akkor úgy tűnt, mindenki jól jár ezzel: a családok devizában kisebb kamat mellett jutottak hitelhez, a bankok pedig így is nyereségesen tudtak hitelezni. Minél több devizahitelesük volt, úgy tűnt, annál nyereségesebben. Három dologról azonban már akkor megfeledkeztek az ügyfelek, a bankok pedig nem hívták fel a figyelmüket ezekre kellőképp:
1. probléma: a magyar devizahitelesek főleg hosszú futamidejű (pl. 20-25 éves) hiteleket vettek föl. A bankok ezeket az általuk felvett rövidebb futamidejű (többnyire 3-12 hónapos) hitelekből nyújtották nekik. Vagyis miután a hosszú futamidejű hitelt már folyósították ügyfeleiknek, időről időre maguknak a bankoknak is vissza kell fizetniük a hitelezéshez felvett külföldi hiteleket, csak rövidebb futamidő mellett, vagyis többször. Újabb és újabb hitelből, vagyis más és más kamatszint mellett tudják ezt megtenni. Ebből az úgynevezett lejárati eltérésből származott az első probléma: ha a bankok által fizetett kamatok bármilyen okból nőttek, azt a következő kamatperiódusban tovább is hárították ügyfeleikre. A kezdeti alacsony kamatszintnek tehát többek között az lett az ára, hogy ha bármi rossz történik, akár jelentősen meg is emelkedhet a kamat. A kamatemelés pedig meg is emelte a törlesztőrészletet.
2. probléma: nemcsak saját hiteleik kamatszintjének megemelkedését hárították át a bankok, hanem az árfolyamkockázat vállalását is elvárták az ügyfelektől. Ez az előzőhöz képest sokkal inkább érthető, hiszen a devizahitelek lényege pont az, hogy aki felveszi, vállalja a magasabb árfolyammal járó törlesztőrészlet-emelkedést, az alacsonyabb árfolyamnak pedig ő maga örülhet. A baj abból adódott, hogy 15-20%-os árfolyamingadozásnál nagyobbat nem igazán tudott senki sem elképelni. Ehhez képest a frankárfolyam ma közel 50%-kal magasabb, mint egy átlagos devizahitel felvételekor. Lejjebb kitérünk arra, hogy ez vajon a bankok érdekében állt-e.
3. probléma: a törlesztőrészletbe a bankok nagy részénél egy harmadik elem is beépült. Ez pedig az, hogy a felelőtlen hitelfelvételek (ehhez kellett a bankok hitelezési politikájának folyamatos lazulása) és a válság együttes hatása miatt sok adós képtelenné vált hitelének törlesztésére. A bankok az ebből származó veszteségüket már jó előre - főleg 2010 előtt - áthárították a jól fizető ügyfelekre. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét azóta a jogszabályok jelentősen korlátozták, de a "rossz ügyfelek" miatt megemelt kamatokat a bankoknak nem kellett visszacsökkenteniük korábbi szintjükre.
Összefoglalásképp: három feltételnek is teljesülnie kellett volna ahhoz, hogy a devizahitelekből ne legyen társadalmi szintű probléma: 1. ne nőjenek a bankok által saját "hiteleikre" fizetett kamatok (például azért, mert a bankok által felvett és a kihelyezett devizahitelek futamideje hasonló), 2. ne nőjön az árfolyam nagy mértékben, 3. ne nőjön a rosszul fizető ügyfelek száma. A válság során azonban mind a három feltétel eltűnt, a probléma előállt. Mérsékelni lehetett volna, ha a bankok a három közül legalább valamelyik terhet magukra vállalják. Ezzel szemben már a legelején úgy döntöttek, hogy mind a három kockázatot a devizahitelesekre hárítják. A korábbi "normál" körülmények mellett ez még jogosnak tűnt (legalábbis nem szúrt szemet): az ügyfelek e három nagy kockázatért cserébe élvezhették a devizahitellel járó alacsonyabb kamatot, és még akár némi árfolyamnyereséget is.
2. Hogy lehetnek ezek devizahitelek, amikor a hitelfelvevők nem is devizát kaptak?
Az egyszerűség kedvéért "devizahitelt" szoktunk mondani, de szinte mindig devizaalapú hitelt értünk alatta, hiszen a lakosság esetében kevés kivételtől eltekintve erről van szó. A kettő a bank szempontjából nagyon hasonló: mindkettőt devizában tartja nyilván. A különbség annyi, hogy míg a devizahitelt devizában folyósították az ügyfél részére, a devizaalapú hitelek folyósítása forintban történt. A devizahiteleket ezért devizában, a devizaalapúakat viszont forintban törlesztik az ügyfelek.
A devizahitelek esetében nincs átváltási feladata a banknak, hiszen devizát ad és devizát kap. A devizaalapú hitelek esetében viszont először forintra váltja a saját devizáját, és forintban folyósít, majd a törlesztőrészlet formájában visszakapott forintot devizára váltja át a saját részére. Mindezt jellemzően az azonnali bankközi piacon teszi meg, az átváltási tevékenységért pedig árfolyammarzsot számít fel az ügyfél felé (2010 óta a lakáscélú hitelek törlesztése kivételével, ugyanis ezt azóta jogszabály tiltja). Az árfolyammarzs mértékét sokan bírálják, de általában igaz, hogy kedvezőbb az ügyfél számára, mintha ő maga végezné el a pénzváltást ugyanazon bank pénzváltójánál.

A tűzszünet lejártával berobbantak a bombázások, hatalmas fordulatot jelentett be Putyin - Háborús híreink kedden
Cikkünk folyamatosan frissül.
Putyin meglepő ajánlatot tett, leállhat az ukrajnai invázió
Állítólag területi követeléseiből is hajlandó engedni Oroszország.
Signal-botrány: itt az újabb fordulat az Egyesült Államok védelmi miniszterének ügyében
A korábbi várakozásokkal ellentétes hírek érkeztek.
Vámháborús hírekre rángatják a forintot
Az amerikai pénzügyminiszter szerint hamarosan jöhet a fordulat.
Fontos találkozót tartott Putyin
Megvitatták az iráni és az amerikai képviselők közötti megbeszélések menetét.
Egy pozitív jel elég volt a vámháborúról, máris tépik az amerikai tőzsdéket
Megszólalt Scott Bessent.
Kemény ütést kaphat a Meta a vámháború miatt, milliárdok forognak kockán
Jelentősen csökkenhetnek a cég hirdetési bevételei.
Az amerikai finomítóipar válsága
Egy mondat a gyűjtőoldalra: Az amerikai finomítóiparnak a keresletcsökkenés és a szigorúbb szabályozások miatt...
Van egy előrejelzés, ami akár működhet is
Három hete havazott, múlt héten eljött a 30 fok - mintha Donald Trump vámbejelentéseit néznénk az időjárás köntösébe...
Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül Lehetetlen?...
Amit a unit linked biztosításokról tudnod kell(ett volna)
Hogy mennyire nem felesleges írni a pénzügyi termékekről újra és újra, az a múlt heti cikk hozzászólásaiból...
Minél több bizonytalanságot okoz Trump, annál valószínűbb a recesszió
Zsiday Vikor volt a Partizán vendége, Trump vámpolitikáját vitatta meg Gulyás Márton műsorvezetővel. Az interjút...
NIS2 megfelelés minimális üzletmenettel rendelkező szervezeteknek
A NIS2 hazai szabályozásának hatálya alá olyan szervezetek is bekerülhetnek, amelyek üzletmenete, vagy létszáma...
Edison International - elemzés
A Top10-es listámat nézegetve találtam rá, nem volt benne az első 10-ben, de jók a számai. Aztán megnéztem pár...
Zsidayval vágjuk a rendet a káoszba
Zsiday Viktorral próbáltunk meg rendet teremteni Trump fejében. De sikerült? Milyen platformokon találjátok még meg?...
Hogyan jutnak el a szélturbinák a tökéletes körforgásos gazdaságig?
A megújuló energiaforrások közül a szélenergia mutatja az egyik legdinamikusabb fejlődést, miközben a költséghatékonysága...


- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
- Ömlenek a fegyverek Európa délkeleti bástyájába – Bármikor berobbanhat a két NATO-ország konfliktusa?
- Itt a halállista: ezeket a befektetéseket kerüld most
- Az euró lassan, de biztosan átveszi a dollár szerepét
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Budakeszitől az USA-ig: a Mayer Szörp hihetetlen sztorija
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.