Komoly veszteségek az MKB-nál - Mi áll a háttérben és merre tovább?

Portfolio.hu: Az elmúlt három évben összesen 316 milliárd forint veszteséget szenvedett el az MKB Bank. Ez minden más magyar bank veszteségénél nagyobb. Mivel magyarázza a rendkívül rossz számokat?

Simák Pál: A veszteség három nagy területre összpontosul: a külföldi érdekeltségekkel összefüggésben keletkezett negatív eredményekre (romániai érdekeltségünknél operatív veszteség jelentkezett, bolgár leányvállalatunk után goodwill-leírás történt), hazai projektingatlan-portfóliónk értékvesztésére, valamint a bankadóból, végtörlesztésből és adósmentő programokból álló szabályozói terhekre. Egyenként nagyjából egyharmad e három veszteséggóc hozzájárulásának aránya.

P.: Kezdjük az elsővel. A külföldi érdekeltségek miért lettek veszteségesek, és mik a terveik velük kapcsolatosan?

S. P.: Romániában lakossági és vállalati hitelezést egyaránt végeztünk, a hitelezési veszteségek egyszerűen a rossz gazdasági helyzettel magyarázhatók. A válság miatti gyengébb növekedési kilátások miatt fontos szerepet játszott a külföldi leánycégek után elszámolt negatív eredményben a goodwill-leírás is, ami befektetési veszteségként könyvelendő el. A romániai leánybankunk eladása folyamatban van, tovább keressük a befektetőket. Tulajdonosunk, a BayernLB szerkezetátalakítási terve értelmében a bolgár leánybankot is el kell idővel adni, ennek időzítése azonban még nem eldöntött.

P.: Térjünk át a projektingatlan-hitelekre! Miért ilyen makacsul nagy az ezeken képződő veszteség? Hogy kell elképzelnünk ezt a portfóliót?

S. P.: Projektingatlan-hiteleink alapvetően hosszú lejáratúak, jellemzően 3-10 év a futamidejük. Általában euró-alapú devizahitelek, az ügyfelek ugyanis olyan ingatlanbefektetők, amelyek normál esetben rendelkeznek természetes fedezettel: a szálloda vagy az irodaház bérleti díját általában euróban kapják. Két nagy csoportba sorolhatók a projektingatlan-hiteleink: az első csoportba az LTV-alapú hitelek tartoznak, itt általában csak egy földterület megvásárlásának finanszírozásáról beszélhetünk. A második csoportnál már felépült, bérlőkkel rendelkező ingatlanról van szó. A legnagyobb problémát az első kategória jelenti, hiszen a cég tartozása a forintgyengülés miatt jellemzően emelkedett, miközben a fedezet értéke csökkent. A legtöbb ilyen esetben a kamat törlesztésére képesek az ügyfelek, a tőketartozáséra azonban kevésbé. Emiatt kell nekünk céltartalékot képeznünk. A működő ingatlanoknál nincs jelentős céltartalék-képzés, ezeknél ugyanis csak akkor lehet gond, ha a bérlők kivonulnak, vagy kikényszerítik a bérleti díj jelentős csökkentését. A fizetésképtelenségi problémák láncolata sok esetben a bankba gyűrűzik be végül.

P.: A tény, hogy a bank ismét nagy céltartalékot képzett projektingatlan-portfóliójára, azt jelzi, hogy újabb nagy fizetésképtelenség söpört végig az ingatlanszektoron, vagy a bank céltartalékolt konzervatívabban?

S. P.: Minden évben újraértékelünk minden egyes ügyletet. Minél tovább húzódik a válság és minél tovább tart a kilábalás, annál több ügyfél válhat fizetésképtelenné. Megnehezíti eközben a dolgunkat, hogy szinte képtelenség pontosan értékelni egy telket vagy felépített ingatlant, hiszen kevés az adásvételi tranzakció. Mivel nálunk még mindig nagy a portfólió, idén az előző éveknél kevesebb, de továbbra is jelentős céltartalék-képzésre lehet számítani ezen a területen. Gyökeres ingatlanpiaci változásra lenne szükség ahhoz, hogy itt fordulat következzen be.

P.: Mekkora a projektingatlan-portfóliója a banknak, és mennyi idő alatt építhető le teljesen?

S. P.: A portfólió nagysága 1,8-2 milliárd euró közötti, ez a teljes vállalati kitettségünk közel 40 százaléka. Ahol probléma adódik, arra törekszünk, hogy átstrukturáljuk az ügyletet, és olyan megoldást találjunk, amely nemcsak a bank, hanem az ügyfél érdekeit is szolgálja. Az ezen a területen dolgozó dedikált szakértők a lehetőségekhez képest sikeresen építik le a portfóliót. A cél négy-öt év alatt 60-70 százalékos csökkentés. A vállalati portfólió nagyobbik fele azonban ennél sokkal jobb minőségű. Itt tipikusan cégek finanszírozásáról van szó, nem pedig projektekéről. A nagyvállalati szegmensben gyakorlatilag nincs is problémás ügyfelünk, hiszen a legerősebbeket finanszírozzuk. A kkv-k esetében pedig jól láthatóan elkülönül a 2008 előtt és után kihelyezett ügyletek minősége, utóbbiak sokkal jobbak. Ami a projektingatlan-hitelezést illeti, nem adunk új hitelt ebben a szegmensben. Pedig ha szerény méretben is, de lenne új piac, jó lehetőség, mert viszonylag olcsón lehetne finanszírozni, de most nem ebben kell növekednünk. A növekedést a core bankban tervezzük.

P.: A lakossági devizahitelezés sokak szerint a bankok legnagyobb baklövése volt az elmúlt évtizedben. Ugyanez elmondható a projektingatlan-hitelezésről is?

S. P.: Ez nemzetközi probléma, és mindenütt a hitelezés fénykorában túlértékelt ingatlanpiac a problémák igazi oka. Az, hogy egy bank megfelelő kockázati feltételek mellett végez projektingatlan-hitelezést, önmagában véleményem szerint nem tekinthető problematikusnak. A hitelezés mértéke azonban sok helyen, így az MKB-nál is túlzott volt.

P.: A BayernLB-nek 2015, legfeljebb 2016 végéig értékesítenie kell az MKB-t a 2008-ban kapott állami segítségért cserébe. Ez mennyire befolyásolja az anyabank tulajdonosi elköteleződését?

S. P.: A BayernLB elkötelezett az MKB mellett. Ha nem így lenne, a saját esélyeit csökkentené, nem lenne képes elfogadható áron értékesíteni a bankot. Ebből a megfontolásból is az MKB - a legtöbb külföldi tulajdonú magyar bankkal ellentétben - lehetőséget kapott arra, hogy növekedjen a piacon. Az ehhez szükséges tőkét és refinanszírozást is biztosítja az anyabank. Februárban például 125 millió eurós tőkeemelést hajtott végre többségi tulajdonosunk.

P.: A korábbi 180% fölötti szintről 120% alá csökkent mára a bank hitel / elsődleges ügyfél-forrás aránya, ami az anyabanki refinanszírozás arányának visszaszorulására is utal. Cél-e ennek a további jelentős csökkentése?

S. P.: Nem, már elértük az egészséges szintet. A válság első éveiben ugrásszerűen megnőtt a bank forrás-állományán belül az anyabanki refinanszírozás részesedése. Időközben növeltük az ügyfeleinktől származó források állományát, és ezzel párhuzamosan csökkent a hitelportfólió is a végtörlesztés, illetve a projektingatlan-portfólió leépítése miatt is. Mára jelentős összegű likviditással rendelkezünk, célunk, hogy ennek nagy részét forinthitel formájában kihelyezzük, amivel a hitel/betét arány ismét növekedni fog. Fontos kiemelni, hogy ez az arány most 70 százalék a core bankban, vagyis utóbbi áttételesen finanszírozza a projektingatlan portfóliót is.

P.: Részben az anyabank elköteleződésének hibás megítélésével magyarázta az MKB, hogy szerződést bontott a Moody's hitelminősítővel. Mi állt a háttérben?

S. P.: A Moody's-zal hosszú időre visszanyúló kapcsolatunk volt, fizettünk azért, hogy minősítsen minket. A hitelminősítő a mostani lépése indoklásában a gyenge és egyre bizonytalanabb gazdasági és működési környezetet említette az első helyen, amely kihatással lehet az MKB - és az összes többi magyarországi bank - eszközminőségére. Emellett a bank aktuális helyzetét, középtávú stratégiájának megvalósíthatóságát és tulajdonosi támogatottságát említette a leminősítés indokául. Az MKB 2012-ben, a BayernLB-vel közösen, új stratégiát dolgozott ki. Ennek értelmében az MKB-nak középtávon kiegyensúlyozott jövedelemtermelő-képességgel bíró, önmagát finanszírozni tudó, piacképes bankká kell válnia. Az új stratégia kezdeti eredményei már a tavalyi teljesítményünkben is tükröződtek: a stratégia fókuszában álló üzletágakból, tevékenységekből származó bevételeink a tervek szerint alakultak, így a bank teljesíteni tudta a 2012-re vonatkozó bevételi célkitűzéseit. Ezzel párhuzamosan - a 2012 elején elindított, kétéves költségcsökkentési program révén - költségbázisunk jelentősen csökkent. Tovább javult a bank és a bankcsoport önfinanszírozó képessége. A Moody's által adott minősítés nem tükrözte ezeket a pozitív jeleket, az MKB a kapott ratingnél magasabb minősítést érdemelt volna. A tulajdonosi támogatottságot pedig említettem a korábbiakban.

P.: A bank tavaly 8,5 milliárd forintos éves költségcsökkentést határozott el. Ebből mennyi valósult meg eddig?

S. P.: A 2013-as tervünk 8,5 milliárddal kevesebb, mint a 2011-es tényleges költségszintünk volt. Ebből 6 milliárd forint már 2012-ben teljesült, ennek a továbbgyűrűző hatása érződni fog 2013-ban is. Fiókbezárást és létszámleépítést (mindkettőre volt példa tavaly) az idei évre nem tervezünk. A nem humán jellegű költségeket - IT, operáció, üzemeltetés, szakértői díjak - tovább mérsékeljük. Próbálunk olyan tartalékokat is képezni, hogy ha bevételeink nem a tervezett módon alakulnának, akkor ezt a kiadási oldalon kompenzálni tudjuk.

P.: Miként hatott a tranzakciós illeték a vállalati ügyfelek magatartására? Mekkora részét hárítják át a bankok az ügyfelekre?

S. P.: A januári tranzakciós illetékkel február 20-án, a februárival március 20-án terhelte meg az ügyfélszámlákat a bank azon ügyletek után, amelyeknél korábban az áthárítás mellett döntött. Ez egyelőre kevés tapasztalat az ügyfelek számára ahhoz, hogy hosszú távú döntést hozzanak. Nálunk sem történt olyan jelentős ügyfélmozgás, ami egyértelműen a tranzakciós illeték számlájára lenne írható, ugyanakkor a forgalmakon érzékelhető némi csökkenés. Az, hogy egy bank a tranzakciós illeték mekkora részét nyeli le, saját üzleti döntésének a függvénye, a bankszektor egészében becsléseink szerint ennek mértéke nagyjából a teher 10 százaléka körül alakulhat. Az MKB a bankkártyákkal (ideértve a hitelkártyákat is) végzett vásárlások után fizetendő illetéket például nem érvényesíti az ügyfelek irányában.

P.: 2015-ig 15 milliárd forinttal kell növelniük bevételeiket. Miként tudják ezt elérni?

S. P.: Középtávú stratégiánk értelmében 2013 legfontosabb feladata a bevételtermelő képességünk fokozása, idén a bank bevételeit 6 milliárd forinttal kell bővítenünk. Ehhez elengedhetetlen az üzleti volumenek növelése. A növekedés nagy része a kkv-szegmensből és a treasury tevékenységből származhat, illetve bizonyos lakossági szolgáltatásokból, míg a nagyvállalati szegmensben kisebb bővülést tűztünk ki célul. Ennek támogatására napirenden van a banki akvizíciós és kiszolgálási modell megreformálása valamennyi stratégiai fókuszt jelentő szegmensben, valamint új termékek és szolgáltatások bevezetése is. Mindez egyúttal megalapozza a következő évek további bevétel-növelési potenciálját is.

• Címkék:
• bankok,
• pénzügy