Fintech Factory néven indított inkubációs programot az MKB Fintechlab. Miről szól ez a program a gyakorlatban? Mennyire van szüksége egy banknak külső ötletekre, megoldásokra, fejlesztésekre?
Izgalmas időszakot élnek át a bankok, és most nem a pandémia okozta válságra gondolok, hanem a technológiai fejlődés által vezérelt, nagyobb, hosszabb folyamatokra. Sokan azt jósolták 6-8 éve, hogy a nagy tech cégek letarolják a bankszektort is, és nemsokára nem lesz szükségünk bankokra. Aztán ez nem így lett, bizonyos területeken viszont bivalyerős kihívók a neobankok, a fintech és bigtech cégek, és ezekhez a szereplőkhöz a bankoknak valahogyan viszonyulniuk kell. A viszony komplex és aszimmetrikus, kölcsönös egymásrautaltságban működnek együtt. Az MKB Fintechlab feladata is ehhez kapcsolódik:
ki kell alakítsunk a bank körül egy pénzügyi technológiai ökoszisztémát – amiben megtalálhatók a fintechek és egyéb digitális cégek, illetve egyetemisták, a jövő tehetségei – és ügyesen mozgassuk azt a bank igényei szerint.
Ezért van kurzusunk a Budapesti Corvinus Egyetemen, ezért van a Partnership Programunk - ami külső technológiai megoldásokat segít beépíteni a banki folyamatokba -, és ezért fektetünk fintech startupokba.
A Fintech Factory ez utóbbi tevékenységünkhöz kapcsolódik: eredményesen pályáztunk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal STARTUP FACTORY pályázatán, vagyis a pályázat bíráló bizottsága elismerte az MKB Fintechlab startup inkubációban elért sikereit, így rábízott 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást, hogy ezt közvetítse tovább a legjobb startupok felé.
Hogyan épül fel pontosan a program finanszírozása?
A pályázathoz szükséges önerővel együtt összesen 342 millió forinttal finanszírozunk - részben tőkeágon, részben a már említett támogatással - 10 olyan startupot, ami értéket teremt a bankcsoportnak. Maximum 60 millió forintot adhatunk egy cégnek. Úgy tervezzük, hogy lesz 2-3 nagyobb befektetésünk, a többieket pedig kisebb összeggel támogatjuk majd.
Mennyire lehet az igazán nagy kihívást jelentő banki folyamatokat egy külső partner, esetleg egy startup bevonásával végrehajtani?
Egy másfél éve alapított apró startup önmagában persze nem fog elrepíteni egy bankot a 22. századba. Egy ilyen együttműködés más jellegű.
A hosszú távú stratégiai terveket felszeleteljük apró részletekre és megnézzük, hogy ezekből az elemekből mi az, ami kívülről olcsóbban és egyszerűbben megszerezhető és beépíthető a mindennapi működésbe.
Megkeressük ezeket a megoldásokat - legyen ez egy magyar startup, egy cseh digitális ügynökség vagy akár egy amerikai nagyvállalat terméke - és a szükséges belső stakeholderekkel egyeztetve végigvezetjük őket a banki integrációig. Integráció nem működhet az új technológiákat értő, innovációs módszertanokat a gyakorlatban alkalmazni tudó munkatársak nélkül, ezért InnoAcademy néven elindítottuk a bank dolgozóira szabott innovációs oktatási programunkat is.
Hogyan választják ki a 10 startupot, amibe befektetnek?
A program elindult, építjük a pipeline-t. Több olyan startup eseményt szervezünk, aminek a célja kifejezetten az, hogy találjunk befektetésre érdemes cégeket. Ilyen például
a tavaszi hackathonunk győztese is, a BEKK, ami segít menedzselni és folyamatosan finomhangolni a KKV-k biztosításait egy beyond banking platformba illeszkedve.
Sok mindent tudunk adni egy-egy portfoliócégünknek a befektetésen kívül: elismert szakemberek közül választhatnak maguknak mentorokat a mentorcsapatunkból, illetve hatalmas előny a banki hátterünk is. Amelyik startup a bankcsoportnak értéket ad, automatikusan bekerül a Partnership Programunkba is és tesztprojektet indítunk velük. Optimális esetben a megoldásra igényt tart a bank, és megjelenik vevőként, de ez természetesen rengeteg munkát igényel tőlünk és a startuptól is.
Ács Zoltán
Karrierjét gazdasági újságíróként kezdte, majd megalapította saját startupját, ami sikeres kockázati tőkebevonáson is átesett. 8 évig volt a startupok fejlesztésével és nagyvállalati innovációval foglalkozó Design Terminal szakmai igazgatója, ezalatt több mint 200 startup fejlődéséhez járult hozzá. Később saját tanácsadó cégével több szektorban (FMCG, pénzügyi szektor, feldolgozóipar, illetve védelmi ipar) is innováció menedzsmenttel foglalkozott, majd 2020-tól az MKB Fintechlab innovációs igazgatója. Óraadó a Budapesti Gazdasági Egyetemen, illetve Lead Mentor a Mathias Corvinus Collegium Vezetőképző Akadémiáján.
A cikk megjelenését az MKB Bank támogatta.
Fotók: Sebestyén László
