Résen kell lenni, mert bármikor jöhet a tőzsdei zuhanás!

Portfolio: Egyre alacsonyabb kamatkörnyezethez kell hozzászoknunk, alacsony kockázatot vállalva már nem könnyű pénzt keresni.

Boér Levente: Ez valóban így van, és alapkezelői szempontból sem könnyű a helyzet, hiszen míg korábban egy magasabb kamatkörnyezetben az alapok kockázatmentes részén 5-6 százalékot is meg lehetett keresni, addig most ez a hozam mindössze 2 százalék körüli, így felértékelődik az aktív pozíciók teljesítménye.

P.: Nagy a csapkodás idén a tőzsdéken, ráadásul az egyes régiók nagyon eltérően teljesítenek. Milyen stratégiát érdemes most követni?

B.L.: A legjobb stratégia változatlan: meg kell találni az alul- és túlárazott papírokat, és felvenni a megfelelő pozíciót. Az általam kezelt portfóliókban nem egy-egy nagyobb pozíciót veszek fel, hanem sok kisebb aktív pozícióval igyekszem porlasztani a kockázatot.

P.: Milyen módszerekkel keresitek meg a befektetési szempontból érdekes sztorikat?

B.L.: Az elmúlt években több piacon sok céget megismertünk, és követünk nyomon. A többes szám azért indokolt, mert a részvénykiválasztás csapatmunka: egy 2 portfoliókezelőből és 3 részvényelemzőből álló csapatban dolgozom, így sokkal több céget tudunk lefedni és több nézőpontból is meg tudjuk vizsgálni a vállalatokat. Az általunk nyomon követett tágabb lista - amely folyamatosan változik - legalább 400-500 cégből áll. Ez egy elengedhetetlen alap, ebből kiindulva tudunk tovább szűrni és megvárni, hogy egy jó befektetési lehetőség adódjon.

P.: Milyen időtávon fektettek be?

B.L.: Jellemzően hosszútávon gondolkodunk, de ezt a piac dönti el. Van olyan kitettségünk, amelyet hosszú évekig tartunk, de ha rövid távon éri el a célárunkat a papír, akkor zárjuk a pozíciót. A kérdés, amit mindig fel kell tenni, hogy ha nem lenne még az adott cég a portfolióban, akkor most is megvennénk-e? Ha a válasz "nem", akkor megérett az eladásra. A leggyakoribb, hogy ugyanazt a papírt az évek során többször is megvesszük és eladjuk, attól függően, hogy hogyan van árazva az általunk reálisnak tartott árhoz képest.

P.: Tudsz ilyenre példát mondani?

B.L.: Meglepő módon pont a sokat szenvedett orosz piacon az MMK nevű orosz acélgyártó cég árfolyama ugrott meg rövid időn belül, míg az orosz piac 20-30 százalékot veszített az értékéből, addig ennek a vállalatnak a részvényárfolyama közel megduplázódott. Egy ekkora emelkedést követően természetesen mi is zártuk a pozíció egy részét, de továbbra is látunk fantáziát a papírban.

P.: Ez a cég inkább a kivétel lehet, nagyon úgy tűnik ugyanis, mint ha a befektetők utálnák az orosz piacot.

B.L.: Az orosz piacról két dolgot kell tudni: általában olcsó, és általában utálják a befektetők. Most talán a szokásosnál is olcsóbbak, és a szokásosnál is jobban utálják őket. Amikor az orosz piacról beszélünk, a legtöbben a nagy indexpapírokra, a Gazpromra, a Lukoilra, a Rosznyeftre gondolnak, ezekre a nagy energiavállalatokra. De az orosz piac nemcsak ebből áll, rengeteg más cég van, amelyek a belső fogyasztásra, az internetszektorra, és az energiaszektoron kívüli exportra építenek. Nem homogén a piac. Ráadásul a tőzsdei cégek nagy részének - a 2008-as összeomlás utáni óvatosság miatt - erős a mérlege, nincsenek eladósodva.

P.: Mi most a nagy sztori az orosz tőzsdén?

B.L.: A kiskereskedelmi szektorban lezajló változás mindenképpen ilyen, hiszen még most is rengeteg a nem hatékony szereplő, a kis boltlánctól a külvárosi bódésorral bezárólag. Mellettük viszont egyre nagyobb szelethez jutnak a profik, például a Magnit is, amelyik egy professzionális menedzsment irányítása alatt nem a Moszkva-Szentpétervár régióra fókuszál, hanem a közepes orosz városokra, ott kiváló logisztikával egyre több üzlettel egyre hatékonyabban működik. A mostani nehéz időszak kifejezetten jól jött nekik, hiszen az a versenytársakat legyengítette, de ők továbbra is erősek maradtak. Emiatt a Magnit árfolyama is szépen emelkedett.

P.: Az orosz részvénypiactól sokakat elijeszt az állami tulajdon nagy aránya. Ti hogyan viszonyultok ehhez a helyzethez?

B.L.: Fokozott jelentőséget tulajdonítunk neki, de ez nem feltétlenül kizáró ok. Mindennek megvan az ára. Amelyik cég állami tulajdonú, az általában diszkontot érdemel, hiszen az államnak a klasszikus tulajdonosi érdekek mellett van egy másfajta érdeke is, például hogy adó formájában vegye ki a pénzt a cégből, vagy - például a Gazprom esetében - politikai célokra használhatja fel a céget.

P.: A fejlődő piacok közül az orosz mellett a török piac is izgalmas. Ott mi a nagy sztori?

B.L.: A potenciális GDP-növekedés továbbra is magas, amelyet a népességnövekedés és a tipikus fejlődő piaci fogyasztásbővülés táplál. Ehhez kapcsolódik a stratégiai szemléletű magántulajdon magas aránya, hiszen a tőzsdei cégek jelentős részét évtizedek alatt felemelkedő és a cégbirodalmat a következő generáció számára továbbadó családok birtokolják. Ezekben a cégekben a hosszú távú szemlélet miatt jellemzően működik a kisebbségi tulajdonosokat is megbecsülő vállalati kultúra. Egyedi még Törökország helyzete abból a szempontból, hogy a jó nyugati kapcsolatok mellett az arab világgal is aktív kereskedelmet ápol, így a török cégeken keresztül sok esetben az iráni és iraki gazdasági növekedésből is részesülni lehet.

P.: Mik a vonzó török befektetések?

B.L.: A tőzsdén nagy súllyal szereplő bankszektoron belül a kevésbé likvid, emiatt a külföldi befektetők által nem annyira szeretett, de hosszútávon jó növekedéssel és kedvezőbb értékeltséggel rendelkező bankokat szeretjük. Az egyik ilyen az Albaraka Bank, amely egy hagyományoshoz képest eltérő modellben működő iszlamista bank, és most, hogy kiesett a nagy versenytársa, a Bank Ázsia, piacot tudott szerezni. De nem csak a pénzügyi-, hanem az ingatlanszektorban és a légiiparban is vannak vonzó cégek.

P.: A fejlett piacokon milyen jó sztorikat láttok?

B.L.: Összességében azt látjuk, hogy az amerikai piac kezd túlárazott lenni, de ott is látunk vonzó befektetési lehetőségeket. Jellemzően olyan sztorikat keresünk, ahol kvázi arbitrázsra van lehetőség, ilyen volt a Yahoo emelkedésére és az Alibaba esésére játszó pozíciónk is. Az Alibaba és a szintén tőzsdén jegyzett Yahoo Japan árazását és a Yahoo készpénzállományát is figyelembe véve ugyanis a Yahoo alaptevékenységének gyakorlatilag masszívan negatív értéket adtak a befektetők. Úgy gondoltuk, hogy jó esély van arra, hogy ez a diszkont szűkülni fog, és ez az elmúlt hónapokban meg is történt.

P.: Nem csak a Yahoo, általában a fejlett részvénypiacok is sokat emelkedtek az elmúlt hónapokban, sokak szerint érik már egy nagyobb esés.

B.L.: Előbb-utóbb lesz is, de nehéz megtippelni, hogy mikor kezdődik, nem is vállalkozom erre. Inkább azt mondanám, hogy résen leszünk, és amikor elkezdődik, akkor megpróbáljuk ezt kihasználni.

P.: A stratégiátok alkalmazkodik ehhez?

B.L.: Ez változó. Vannak a tiszta részvényalapok, amelyeket leginkább a hosszú távra befektető ügyfeleink portfoliójába szánunk, akik - az emelkedő időszakokban való részvételért cserébe - a nehezebb időket is tolerálják. Általános részvénypiaci eséskor ezek sem tudnak rezisztensek lenni, de azt gondoljuk, hogy a piac egészénél talán ellenállóbbak lesznek eső időszak alatt is. Jó példa erre az idén nyáron indult Fundman Alap, ahová régiótól függetlenül az általunk legjobbnak gondolt papírokat vesszük meg, és nincs megkötve a kezünk valamilyen benchmark által. Érdekesség, hogy a döntéshozatali mechanizmusba is megpróbálunk betekintést nyújtani a fundman.blog.hu-n keresztül, ahol már több mint 2 éve rendszeresen teszünk közzé vállalatértékeléseket a nem szakértő olvasó számára is emészthető formában. A kockázatot kevésbé toleráló befektetők viszont inkább a kifejezetten alacsony szórást megcélzó abszolút hozam szemléletben kezelt alapunkat, az Új Európát preferálják, ahol jellemzően long-short pozíciókat tartunk, így az alap függetleníteni tudja magát a részvénypiaci esésektől, hiszen nem a piac irányán múlik a teljesítménye.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• tőzsde,
• abszolút hozamú alap,
• otp alapkezelő,
• otp