Rejt még meglepetéseket a magyarok kedvenc nyugdíjcélú megtakarítása
Befektetés

Rejt még meglepetéseket a magyarok kedvenc nyugdíjcélú megtakarítása

Sokan vagyunk, akik szinte gondolkodás nélkül önkéntes nyugdíjpénztáraba tesszük a pénzünket, mert kényelmes, hogy nem nekünk kell vele foglalkoznunk, érkezik rá az állami támogatás és a költségek is rendben vannak. Pedig elrejtik előlünk, hogy pontosan mibe fektetik a pénzünk és azt sem mutatják ki teljes egészében, mekkora költséget vonnak el a portfóliókezelésért.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakról is lesz szó a Portfolio Öngondoskodás 2016 Konferenciáján. Regisztráljon Ön is!

Hol van a pénzem?

Ha egy értékpapírszámlán keresztül egy (aktívan kezelt) befektetési alapba tesszük a pénzünket, az éves, féléves jelentésekből általában pontosan ki tudjuk deríteni, hogy milyen értékpapírokba fektet az alap,

egy önkéntes nyugdíjpénztár esetén viszont erről jellemzően fogalmunk sincs.

Amikor a nyugdíjpénztári megtakarításunk elhelyezéséről döntünk,
  • általában választhatunk óvatos, klasszikus, kiegyensúlyozott és kockázatos portfóliók közül, vagy ezeknek valamilyen fantázianévvel illetett változatával,
  • a pénztárak általában leírják azt is, hogy milyen időtávra ajánlottak ezek a portfóliók, tehát látszólag a felmerülő kockázatokkal és ezeknek kezelési módszertanával is tisztában lehetünk.


A portfóliók összetételével kapcsolatban viszont kevésbé közlékenyek a szolgáltatók:
  • bár van olyan pénztár, amely pontosan leírja, hogy milyen súlyban, milyen indexeket követnek a befektetései,
  • és van olyan is, ahol minimum, maximum és célértékeket határoznak meg (ami akár 0 és 100% közé is eshet adott eszköz esetén),
  • főleg utóbbi esetben pontosan nem tudhatjuk, hogy épp a portfólió 10 vagy 90 százaléka hever például fejlett európai részvényben, és ezen belül is melyekben.

Hogy pontosan milyen eszközöket vásárol meg a pénztár a pénzünkön; vagy hogy más alapokba, vagy közvetlenül értékpapírokba, esetleg származtatott ügyletekbe fektet-e a megtakarítási portfóliónk, arról jellemzően nem kapunk információt.

Pedig nem mindegy például, hogy a portfóliónk "európai részvényekbe" fektető része
  • egy jól diverzifikált, olcsó, indexkövető ETF-be teszi a pénzünket,
  • vagy egy kockázatos, jelenleg rosszul teljesítő bankrészvény-portfóliónak visszapattanására akar spekulálni.

A kockázati szint mellett a növekedési kilátások felmérése is fontos lehet egy pénzügyileg tudatosabb pénztártagnak, akinek nyilván nem mindegy, hogy húsz évre indított megtakarítása 2, vagy esetleg 5 százalék hozamot ér el évente.

Mennyit hoz?

Szintén problémás kérdés lehet meghatározni a pénztári befektetések pontos árfolyamát (és így a hozamát), hiszen
  • alig van pár szolgáltató, amely feltünteti minden nap a befektetési portfólióinak árfolyamát,
  • a pontos értékekről mindössze az MNB évente megjelenő hozamadataiból tájékozódhatunk,
  • hiszen a felügyelet oldalán található, aktuális összefoglaló is hiányos.

Persze a saját egyenlegét többnyire minden tag láthatja online, viszont más, esetlegesen választható portfóliókét többnyire nem. A transzparencia hiányát az okozza, hogy míg némely pénzátár elszámoló egységes nyilvántartást vezet (vagyis egy befektetési alaphoz hasonlóan mutatja ki az árfolyamát), más szereplők nem ilyen rendszert használnak.

Rejt még meglepetéseket a magyarok kedvenc nyugdíjcélú megtakarítása

Röviden összefoglalva tehát, nemcsak, hogy nem tudjuk eldönteni, hova van befektetve a pénzünk, de még azt is erősen nehézkes megállapítani, hogy éppen hogy teljesít a befektetésünk.

Vannak rejtett költségek is

Ha rendszeresen fizetjük önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításunkat, alapvetően három lényegesebb költségelemmel találkozhatunk:
  • A taggá válás költségét,
  • a működési és likviditási tartalékként működő sávos, folyó költséget,
  • valamint a befektetési szabályokban, alapszabályokban többnyire nem megtalálható mögöttes vagyonkezelési költséget kell kifizetnünk - ennek rejtett mivolta már csak azért is problémás, mert ez a költségelem képezi a pénztárak legnagyobb bevételi forrását (amennyiben ez saját vagyonkezelőn keresztül történik).

A nyolc legnagyobb taglétszámmal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárat megvizsgálva levonhatjuk azt a következtetést, hogy a taggá válás minimális ráfordítást igényel, mindössze párezer forintos költség, de van, ahol ingyenes.

Rejt még meglepetéseket a magyarok kedvenc nyugdíjcélú megtakarítása
Az eleinte látszólag magas, sávos költségelvonást úgy tudjuk csökkenteni, hogy magas tagdíjat fizetünk évente az önkéntes pénztári megtakarításunkba, ugyanis minél többet fizetünk be évente, annál kedvezőbb lesz a teljes befizetésre terhelt arányos költségelvonás.

Rejt még meglepetéseket a magyarok kedvenc nyugdíjcélú megtakarítása
Érdemes megvizsgálnunk azt is, hogy mekkora költséget vonnak a szolgáltatók akkor, ha az átlagos, 76 000 forintos éves tagdíjat fizetjük be a pénztárba: eláruljuk, ez 5,58-6,52 százalékos költséget jelent a befizetésre terhelve.

Rejt még meglepetéseket a magyarok kedvenc nyugdíjcélú megtakarítása

Az önkéntes nyugdíjpénztárak fő bevételi forrását mégsem a befizetésarányos költségek jelentik, hanem a teljes vagyonra vetített portfóliókezelési költség, amelynek létéről a pénztárak tagja általában még csak nem is tud, pedig például megtakarítási célú életbiztosítások esetén már a Teljes Költségmutató (TKM) ezeket az elemeket is tartalmazza.

A szektor egészére vonatkozó MNB-adatok alapján van csak információnk arról, hogy ez a költségelem mekkora részét képezi a teljes költségterhelésnek: a legfrissebb, 2014-es díjterhelési mutatói alapján a pénztárak legnagyobb költségelemét már a rejtett vagyonkezelési költség képezi - a teljes, 0,78 százalékos átlagos díjterhelésből 0,47 százalék a befektetés menedzselésének költsége. Ez a mutató egyébként az aktuális évben a pénztár teljes portfóliójából levont költséget vizsgálja, tehát olyan tagok adatai torzíthatják a statisztikát, akiknek a vagyona a pénztárban van, viszont nem fizetnek tagdíjat.

Az alábbi táblázatban az MNB által közzétett bruttó és nettó hozamok különbségéből számoltuk ki, hogy mennyi lehetett az önkéntes nyugdíjpénztárak súlyozatlan átlagos vagyonkezelési költsége:

Rejt még meglepetéseket a magyarok kedvenc nyugdíjcélú megtakarítása
Végül érdemes megjegyezni, hogy ez a költségelem a portfóliók árfolyamába van beépítve, tehát az önkéntes nyugdíjpénztárak hozama már ezzel a költséggel korrigált, nettó érték. A bruttó érték viszont csak az MNB honlapján található meg, a pénztárak tájékoztatóiban ezekkel többnyire nem találkozhatunk. Ez a mögöttes vagyonkezelési költség egyébként más megtakarítási formákhoz képest kedvező.

Várható, hogy átláthatóbb lesz?

Két törvényi változás is következik, ami az önkéntes nyugdíjpénztárakat és pénztártagokat érintheti: a MIFID II és egy május végén elfogadott módosítás az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló (Öpt.) törvényen:
  • A MIFID II irányelv szerint az összes befektetési terméknek részletes tájékoztatóval kell rendelkeznie, amelyben minden költséget legalább évente egyszer fel kell tüntetni. Ezen kívül a jogszabályok a termékek ügyfeleinek külön beleegyezése nélkül végrehajtott portfóliókezelést, a mögöttes befektetések összetételének transzparenciáját, valamint a tájékoztatók terjedelmét és tartalmát is szabályozni fogják majd, ezekről azonban konkrétumokat még ritkán hallani. A szabályozás 2018 januárjában lép életbe, legfrissebb információink szerint az önkéntes nyugdíjpénztárakat - mivel nem befektetési vállalkozásokként, befektetési szolgáltatóként működnek - nem fogja érinteni, ettől függetlenül a helyi szabályozóknak kell a rendelkezést beiktatniuk, így nem kizárt, hogy az MNB a pénztárakat is szabályozni fogja, bár a felügyelet erre nem adott semmilyen előrejelzést.
  • Az Öpt. módosításának értelmében a toborzásért csak a befolyt tagdíj 20 százalékának megfelelő jutalékot fizethet ki a pénztár, csak a működési tartalékból, az első két évben. Mivel ez a limit magasabb, mint a jellemzően maximum 10 százalékos működési költség, amit a pénztárak elvonnak, ha csak nem dönt az összes nagy szereplő arról, hogy egyszerre megduplázza a költségeit (amit jelenleg nem tehetnek meg), ennek a törvénynek semmilyen hatása nem lesz.

Végül érdemes leszögezni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak kiváló öngondoskodási formát jelentenek, a probléma egyedül a transzparencia hiányával van: miközben a befektetési alapokra, megtakarítási biztosításokra egyre szigorúbb átláthatósági szabályok vonatkoznak, a pénztárakat egyelőre érintetlenül hagyta a szabályozó.

A pénztárak előnyeiről itt írtunk:
Az önkéntes nyugdíjpénztárakról is lesz szó a Portfolio Öngondoskodás 2016 Konferenciáján. Regisztráljon Ön is!
Találd meg a neked való befektetési alapot!
newyork stock exchange
usa kongresszus vihar kormány parlament szenátus felhő sötétség amerika
teslamodelu
kórházi ápolás műtét elektróda
Német lapértesülések szerint kész Merkel terve hatalmának megerősítésére
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Nehéz részvényt választani? Kereskedj akkor a legnagyobb tőzsdeindexekkel!
hősök tere budapest_getty_stock