Az irodisták után már a melósok zsebében is csipog a magyar chatbot

Az elmúlt évek pandémiás nehézségei nagy lendületet adtak a vállalati digitalizációt támogató innovációknak, ezen belül az automatizált kommunikáció, a chatbotok piaca is felpörgött: a Fortune Business kutatása alapján az aggregált növekedési mutató (CAGR) 22,5 százalék a 2020-2027-es időszakra. Ez azt jelenti, hogy

a 2019-ben nagyjából 400 millió dolláros piac 2027-re 2 milliárdosra hízhat.

A piac nagyjából felét a pénzügyi szektor megrendelései adják, jellemző a klasszikus ügyfélszolgálati chatbot iparágra, hogy szolgáltatás intenzív. A profi szolgáltatók jellemzően országonként alakultak ki, a magyar piacon az első fecske a Talk-A-Bot volt, amelyet ma már számos területen, a pénzügytől a logisztikán át a kereskedelemig olyan szolgáltató cégek és lakossági márkák használnak, mint az Erste Bank, az Auchan, az MVM vagy a Burger King.

A saját algoritmusú mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálati chatbotok után (melyeket minden ügyfél esetén külön a szolgáltatásra és ügyfélkörre kell adaptálni) kifejlesztettek egy sokkal gyorsabban integrálható második terméket is, amelyet nem kell személyre szabni, hanem dobozos termékként értékesíthető. Ez lett a munkavállalókkal való kapcsolattartást új szintre emelő CHEQ.

„Nagyjából kétszer annyi okostelefon működik a világon, mint ahány fogkefét aktívan használnak, így a digitalizáció infrastruktúrája ma már ott van mindenki kezében. A globális technológiai cégek a vállalati kommunikációs megoldásaikat mégis inkább az irodai dolgozók számára fejlesztik. Ezzel szemben a CHEQ-kel mi az irodisták mellett a nehezen elérhető fizikai dolgozókat, targoncásokat, raktárosokat is beemeljük a vállalati hírek és információk vérkeringésébe, összekötve a sori munkást a HR-rel, a traktorost a vezérigazgatóval” – mondta a cég ügyvezetője, Deliága Ákos a Portfolio-nak.

A globális munkaerő 70 százalékát a kékgalléros munkavállalók teszik ki, ezért ez egy jóval nagyobb piac, mint az irodai dolgozóké. Az ügyvezető szerint az egyre inkább felpörgő digitalizáció erre a területe is be fog törni, aminek az egyik pionírjai ők szeretnének lenni:

Egy nemzetközileg számontartott technológiai céggé szeretnénk válni, ezért fejlesztettük ki a cégen belüli kommunikációt digitálisan korszerűsítő terméket. A chatbotok, különösen a mesterséges intelligenciával ellátottak nagyon sok mindenre használhatók. Mi azt a stratégiát követtük, hogy kiválasztunk egy niche problémát, ami egy sokkal nagyobb piachoz enged hozzá minket

– tette hozzá Deliága.

Az ügyvezető szerint a fizikai munkásoknak jellemzően nincs céges telefonjuk, előfizetésük vagy e-mailjük, de a privát életben kivétel nélkül mindenki használ okostelefont. Nagyon sok helyen organikusan, tehát a cég számára kontrolálatlan módon kialakul, hogy chatcsoportokat nyitnak (pl. Viberen) azok, akik együtt dolgoznak, ebédelnek vagy fociznak. Így egy ember körül nagyon sok chatcsatorna alakul ki, és ezeken közölnek velük üzleti információkat vagy kritikus folyamatokat, gyakran torz módon, rosszul értelmezve, téves értelmezésekkel továbbadva.

"Ebből zaj keletkezik, ami nemcsak mérhetetlen és kontrollálhatatlan, de rosszabb esetben a fluktuációt is növeli vagy termelést veszélyeztető következményekkel jár. Mi erre nyújtunk egyszerű és funkcionális megoldást, olyan eszközt, ami külön applikációval integrálható a Viberen és a Microsoft Teamsen belül is."

Az üzenőtáblák ideje lejárt

Jelenleg szinte kasztrendszer jellegű különbség húzódik a jól informált irodai dolgozók és a magukat sokszor kizárva érző fizikai dolgozók között: míg előbbiek felhasználóbarát, ügyfélcentrikus csatornákon értesülnek az őket érintő ügyekről, addig utóbbiak parafatáblára tűzött A4-es lapokról vagy modernebb közegben a kantinban található televízió kijelzőjéről. Ez nem hatékony és a fő probléma, hogy nem is személyre szabott, az önkiszolgáló, azonnali ügyintézés és információszerzés lehetősége pedig fel sem merül.

„Missziónknak tekintjük, hogy belső kommunikációs kultúraváltást hozzunk a cégek életébe. Ehhez befektetésre volt szükségünk, mert ez a piac most nem létezik, meg kell ismertetni a gyártócégek vezetőivel és megértetni velük, hogy ha nemcsak fogaskerékként kezelik a dolgozóikat, hanem jobban bevonják őket a cég életébe, jobban tájékoztatják őket, kikérik a véleményüket, akkor nőni fog a dolgozói elégedettség és csökken a fluktuáció” – tette hozzá Deliága.

A Széchényi Alapok 3,5 millió eurót fektetett be a cégbe, amelyet több részletben folyósítanak, különböző mérföldkövek elérése után, mint például a különböző országokban szerzett ügyfelek száma, illetve az elért árbevétel.

Ez már egy igen jól validált termék, amit Magyarországon több mint 40 nagyvállalat használ, tehát kellően bizonyított. A befektetés célja a külföldi terjeszkedés támogatása, főleg a régióban és a kelet-ázsiai piacon

– mondta Szabó János, a Széchenyi Alapok a befektetésért felelős befektetési igazgatója és hozzátette, hogy az ígéretes termék mellett elsősorban a kifejezetten motivált, stratégiai gondolkodású, egymással jól együttműködő csapat miatt gondolják jó befektetésnek a céget, amely nemcsak Magyarországon képes majd nagy növekedésre.

A közel 50 fős csapatot a kezdeti időkkel szemben ma már nem csak fiatal fejlesztők alkotják, hanem telekommunikációs, informatikai és agrárcégektől, valamint bankoktól érkezett korábbi középvezetők és szenior szakemberek, köztük szlovákul, csehül, lengyelül, románul és ukránul beszélők. A CHEQ pillanatnyilag nyolc nyelven, többek között ukránul és lengyelül is elérhető, jelenleg pedig a korai, mongol és filippínó nyelvű adaptációkon dolgoznak.

A külföldi terjeszkedéshez szilárd alapot biztosít, hogy a cég stratégiai partnerségben áll a Microsofttal és a Viberrel is, így elsősorban azokat a célpiacokat keresik, ahol ez a két márka erős és nagy a piaci részesedésük.

„A Vibernek havi egymilliárd aktív felhasználója van Közép-Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában. Ez önmagában egy komoly piac, ami nekünk egy stratégiai előny. Abból a pénzből, amit most kaptunk, a közép-kelet-európai piacon akarjuk validálni az exportstratégiánkat és ha ez sikeres, akkor megyünk tovább” – mondta Deliága.

Nem pénzégető gép

A befektetés kétharmadát sales-re és üzletfejlesztésre tervezik költeni, egyharmada pedig a termékre és az azt kiszolgáló csapatra megy majd. „A termék megvan, de ha hirtelen 2-3-szor annyi ügyfelet kell kiszolgálni, akkor folyamatosan fejleszteni kell, nagyobb HR rendszerekkel integrálódni” – mondta az ügyvezető, de azt is hozzátette, hogy több forgatókönyvük van: a cég a jelenlegi piacán tud profitábilisan működni, a befektetés célja az exportpiacokra való belépés, hogy a cég egy sokkal gyorsabb növekedést tudjon produkálni, mintha csak organikusan fejlődne.

„Ha megnézzük a nemzetközi piacot, azt látjuk, hogy van olyan versenytársa a cégnek, amelyik a közelmúltban 193 millió dollár tőkét vont be, egy másik pedig 300-at. Ezek már unikornishoz közeli cégek, amelyek részben hasonló problémát kezdtek el feszegetni, mint a Talk-A-Bot, de inkább a kereskedelmi és vendéglátó szektorra fókuszálnak, és kifejezetten egy applikációt fejlesztettek, ami gyakorlatilag egy vállalati belső Facebook, posztokkal, kommentekkel. Ezzel szemben a Talk-A-Bot kifejezetten a termelő- és szolgáltatószektorok fizikai dolgozói rétegét célozta meg, olyan partnerek támogatásával, mint a Viber és a Microsoft” – mondta Szabó János.

Címlapkép: Getty Images

A cikk megjelenését a Széchenyi Alapok támogatta.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ