Új szintre léphet a régiós tőkepiac, de ehhez a magánforrásokra is szükség lesz

A kétnapos 0100 Conferences péntek délelőtti startup stream panelbeszélgetésén a startup finanszírozásról, azon belül is a késői fázisú befektetési lehetőségekről és a régió ebben való szerepéről beszélgettek a meghívottak. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a kockázati tőke szerepe a régióban a kései fázisú startup befektetéseknél jelentősen eltér a globális, de még az európai gyakorlattól is: ami Közép-Kelet-Európában egy Series A vagy B kör, nagyjából 5-25 millió euró közötti befektetési összeggel, az Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon inkább 25 – 100 millió euró közötti összeg. Az Európai Befektetési Banknál például 15-30 millió euró közötti befektetésekben gondolkodnak ebben a fázisban a régióban, a Széchenyi Alapoknál jellemzően 1-20 millió euró között szóródik ez az összeg.

Hradszki László, a Hiventures vezérigazgatója szerint a magyar cégek skálázás tekintetében eltérő stratégiákat alkalmaznak: sokan csak a régiós piacokra pozícionálják magukat, ám a későbbi tőkebevonási körök szempontjából kifizetődőbb lenne, ha eleve a globális piacokat céloznák, és az ehhez szükséges modellben építkeznének.

A piacon főként a korai és növekedési fázisban lévő startupok száma dominál, így a befektetői szerkezet is ennek megfelelően alakul, vagyis kevés a késői, tehát Series C-D fázisú befektető. Ebből adódóan egyértelmű, hogy azok a startupok, akik elérik a késői fázist, Nyugat-Európában vagy még inkább a tengerentúlon keresnek tőkét

– mondta a vezérigazgató, aki azt is hozzátette, hogy a nagyobb hozam jellemzően ezekben ez utóbbi befektetési körökben realizálható.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a technológiai startupok esetében jellemzően 10-100 millió euró között mozog az a tipikus exit összeg, ahol az alapítók kiszállnak és a növekedési sztorit átadják a nagyobb befektetőknek. Hradszki szerint ehhez kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy az alapítók ezen a szinten már jelentős tapasztalatokat is szereztek, amit aztán az ökoszisztéma építésébe tudnak visszaforgatni.

A szakember úgy látja, hogy a deep tech és life sciences iparágak területén Európa és a régió kiemelkedő, a legnagyobb sikerek innen érkezhetnek a jövőben. A kontinensen rengeteg, emellett diverz tudományközpont létezik, amiben hatalmas potenciál van. Ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázásra számos program indult például az Európai Befektetési Bank támogatásával is, ezek hatása pedig már érezhető lesz a közeljövőben.

Társadalmi hatás és megtérülés: teret nyernek az impact befektetések Európában is

A konferencián külön kerekasztal beszélgetést szenteltek a régióban is egyre nagyobb jelentőséggel bíró impact befektetéseknek, amelyeket Magyarországon a Nemzeti Tőkeholding és az Európai Befektetési Alap (EIF) együttműködésével létrejött Impact Ventures alapok már 2018 óta támogatnak, a legutóbbi harmadik alap tavaly év végén indult el.

Az impact befektetések kézzelfoghatóságát segíti, hogy az Európai Befektetési Alapnak (EIF) kidolgozott módszertana van a társadalmi hatás mérésére. Egy speciális mátrix és pontozási rendszer segítségével próbálják minél objektívebbé tenni a társadalmi hatás értékelését. Az impact befektetéseknél a hozamelvárás mellett kritériumként és alapkezelési szabályzatban rögzítetten megjelenik a társadalmi hatás is, amelynek egy meghatározott minősítést kell elérnie az EIF által kidolgozott értékelési rendszerben.

Az ilyen jellegű befektetések népszerűségének növekedése mögött részben az áll, hogy az alapkezelők így tudnak egyediséget felmutatni a piacon és ezzel befektetőket megszólítani.

De nagy népszerűségnek örvend például a nyugat-európai family office-ok (privát vagyonkezelő cégek) körében is, amelyek gazdag családok magánvagyonát kezelik. Ezek a családok a diverzifikált portfóliójuk részeként egyre inkább keresik azokat a befektetéseket, amelyeknek társadalmi hatása is van.

Az impact befektetések aktuális trendjei között megjelennek a geopolitikai aktualitások, így most például az Ukrajnába irányuló társadalmi hatást célzó ügyletek is – mondta a Portfolio-nak Dénes Gábor, az MFB Invest elnök-vezérigazgatója. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott több befektetői példa is, amik az üzleti célok mellett a társadalmi hasznosságot is magukkal hozzák: napelemtelepítés szervezetek, templomok, iskolák létesítményeire az áramellátás biztosítása érdekében, vagy olyan, pszichológusokat páciensekkel összekötő online platform, amely esetében nagy számban érkeznek megkeresések Ukrajnából. Az Elnök-vezérigazgató szerint Magyarország földrajzi közelsége miatt jó kiindulópontja lehet ezeknek a piaci kezdeményezéseknek, amelyek egyben segítséget tudnak nyújtani az ott élőknek.

Az impact investing lehetőségeit tárgyaló panelbeszélgetésben új témaként terítékre került, hogy a védelmi ipar és az impact befektetések hogyan férhetnek meg egymás mellett, és tekinthetők-e a védelmi ipari beruházások társadalmi hasznosságú befektetéseknek. Ez a kérdés különösen aktuális most, hogy a kontinens a fegyverkezés útjára lép, és az autóipari beszállítók közül többen elkezdték akkreditáltatni magukat nagy hadiipari vállalatoknál.

Az impact befektetések sokszínűségét mutatja, hogy nem kell a védelmi ipari beruházásokig menni, ha egy befektetés társadalmi hatását keressük, hiszen az MFB Invest és az EIF közös Impact Ventures egyik alapjában szerepel például egy LEGO építőkockákat szétválogató cég is, amely autizmussal élőket foglalkoztat: „A LEGO-nak hatalmas másodpiaca van, ahol formák, színek, méretek alapján szétválogatott csomagokban lehet megvásárolni az építőkockákat. A szétválogatás ugyanakkor nagy monotonitástűrést igényel, amivel az autizmussal élők könnyebben megbirkóznak” – mutatott rá Dénes.

Az állami ügynökségek szerepe a magántőke aktivizálásában

A konferencia délutáni magántőke szekciójának panelbeszélgetésén azokat a lehetőségeket vizsgálták a régiós országok képviselői (Magyarország, Szlovénia, Szlovákia), kiegészülve az Európai Befektetési Alap (EIF) észak-európai, balti és közép- és kelet-európai ügyekben illetékes képviselőjével, hogyan lehetne az intézményi befektetőknél lévő forrásokat a tőkebefektetések felé terelni. Míg nyugatabbra a nyugdíjalapok, biztosítótársaságok, egészségbiztosítási alapok is egyre aktívabbak, itthon és a közép- és kelet-európai régióban erre kevés példa van, miközben forrásból nincsen hiány.

Szalai Sándor, az EXIM Invest Zrt. vezérigazgatója szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben a világgazdasági és geopolitikai kihívások miatt csökkenő tendenciát mutat a klasszikus hitelfinanszírozás során a banki kockázatvállalás mértéke, ami felértékeli a magántőke szerepét.

A legfontosabb egy olyan EU szintű keretrendszer kialakítása és tagállami gyakorlatba helyezése lenne, amely jelentősen növeli az intézményi befektetők, például nyugdíjpénztárak és biztosítótársaságok mozgásterét abban, hogy forrásaik egy részét kockázatitőke-befektetésekben helyezhessék el. A jelenlegi, közép-kelet-európai országok szabályozásában megjelölt, jellemzően 5%-os mozgástér alapvetően nagyon szűknek bizonyul

- mondta Szalai Sándor.

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy bár az állami intézményrendszer széles körben támogatja az említett országokban a befektetési kultúra kialakulását, a magántőke szerepének megerősítése szükséges. A finanszírozási lehetőségek átmeneti vagy rövid távú hiányosságaiból eredő kihívásokat az állami ügynökségek nagymértékben enyhíthetik. Egyetértés volt abban is, hogy az intézményi szereplők aktivizálása jelentős előrelépést hozhat.

A cikk megjelenését a Nemzeti Tőkeholding támogatta.

Címlapkép forrása: 0100 Conferences

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ