Az EU klímabiztosa fontolgatja a 2040-es klímacélok enyhítését, mivel egyre több az aggály azzal kapcsolatban, hogy ez szabhat határt a világpolitikai változások miatt felértékelődött versenyképességi előretörésnek. Az Európai Bizottság úgy próbálna lazítani az eredetileg feszesnek tekinthető terveken, hogy papíron megtartják a 90%-os célszámot.
Tavaly több mint kétszer annyival nőtt a világ áramfogyasztása, mint az elmúlt évtized átlagos éves bővülése. A növekmény több mint fele Kínához fűződik, de a fejlett gazdaságokban is fordulatra került sor. A fogyasztásbővülés zöme az ingatlanszektorhoz kötődött, az egyik legfontosabb hajtóerőt pedig a hűtési igény erősödése jelentette, a klímaváltozásnak tulajdonított hőhullámok következtében. A világ áramtermelésének növekedését 2024-ben rekord arányban fedezték a megújulók és a nukleáris energia, amelyek súlya a termelésben szintén új csúcsra emelkedett, ezzel együtt továbbra is a szén maradt a világ első számú villamosenergia-termelési forrása.
Harmadszor is elhalasztották a világ legfontosabb klímajelentése elkészítésének időzítésére vonatkozó döntést, miután a ENSZ szakmai testületében az országok képviselői nem tudtak megegyezni a kérdésről. A megállapodás azon olaj- és gáztermelő államok, valamint növekvő kibocsátású országok ellenállása miatt hiúsult meg, amelyek igyekeznek elkerülni, hogy nagyobb nyomás alá kerüljenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében. A találkozón hangsúlyt kapott az Egyesült Államok küldötteinek és tudósainak távolléte is, miután a Trump-adminisztráció lényegében felfüggesztette ez irányú tevékenységüket, megakadályozva a találkozóra való kiutazásukat is.
A klímasemlegesség elérése érdekében az építőipari vállalatoknak átfogó tervet kell kidolgozniuk, amely túlmutat saját működésükön és kiterjed a teljes értékláncra. Az ágazat jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátó, ezért a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez mind a közvetlen, mind a közvetett kibocsátások csökkentésére szükség van - derül ki az ING elemzéséből.
Tudósok új kutatása szerint a Föld tengelyferdeségének változásai irányították a jégkorszakok kialakulását az elmúlt nyolcszázezer évben. A következő jégkorszak 11 ezer év múlva kezdődne, ha az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nem akadályozná meg - írta a Live Science.
Egy nemrég a Nature folyóiratban megjelent kutatás szerint, ha sikerül is elérni a Párizsi Klímaegyezményben kitűzött célokat, az évszázad végére a Föld átlaghőmérséklete így is 2 Celsius-fokkal lesz lesz az ipari forradalom előtti szintnél, aminek következményeképp drámaian csökkenhet majd az emberek által is lakható területek kiterjedése a bolygónkon - írta meg a ScienceAlert.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
Ahogyan arról a Portfolio-n több cikkben is beszámoltunk, szomorú és beláthatatlan mérföldkőhöz ért az emberiség: 2024-ben először haladta meg a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, ez volt a valaha volt legmelegebb év. A tudósok szerint „A tűzzel játszunk. Minden töredék fok intenzívebb viharokat, hosszabb aszályokat és halálosabb hőhullámokat szabadít el.” Mostani cikkünkben összeszedtük, hogyan reagáltak a világ vezető klímakutatói a hírre, és milyen jövőt festenek elénk.
Egy új kutatás tíz nagy klímamodell előrejelzései alapján arra az eredményre jutott, hogy a globális felmelegedés a várnál gyorsabb ütemben halad, így a hőmérséklet-emelkedés a korábban becsültnél hamarabb érheti el a szakemberek által kritikus küszöbértékként meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet. A kutatók az adatokat mesterséges intelligencia segítségével értelmezték, amely arra figyelmeztet, hogy számos régióban már 2040-re elérheti kritikus szintet
a hőmérséklet-emelkedés - írta meg a Gizmodo.
Egy Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés miatt 2027 nyarára 1 millió négyzetkilométer alá eshet az északi-sarkvidéki Jeges-tengeren úszó jég kiterjedése. Mivel ezen kritikus pont elérése után a hideg évszakban nem tud már annyi tengervíz megfagyni a területen, amennyi éves szinten elolvad, a kutatók szerint ez lényegében az északi-sarkkör "jégmentessé" válásával fenyeget - írta meg a The Independent.
A trópusi vizes élőhelyek metánkibocsátása minden eddiginél magasabb szintet ért el, ami komoly kihívást jelent a klímacélok elérése szempontjából. A kutatók szerint ez a jelenség, amelyet sem a nemzeti kibocsátási tervek, sem a tudományos modellek nem vettek kellően figyelembe, fokozhatja a nyomást a kormányokra, hogy drasztikusabb lépéseket tegyenek a fosszilis tüzelőanyagok és a mezőgazdaság területén.
Kína útnak indította hétfőn Licsien-1-Y5 nevű hordozórakétáját tizenöt műholddal a fedélzetén, köztük a Hszikuang-1-04 nevűvel, amely az ország első nagyfelbontású, metánkibocsátást figyelő műholdja - jelentette az állami média.
Egy átfogó nemzetközi kutatás szerint a világ fafajainak több mint 30 százalékát a kihalás veszélye fenyegeti. A Global Tree Assessment elnevezésű, évtizedes kutatás eredményeként elkészült felmérés riasztó képet fest bolygónk erdeinek állapotáról - írta meg az IFLScience.
A Föld népességének a legvagyonosabb 1%-a rendkívül nagy mértékben felelős az emberiség szén-dioxid kibocsátásáért ezzel pedig különösen megnehezíti a kibocsátások kordában tartását és a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési cél megtartását - derül ki a brit Oxfam jelentéséből, amelyben a leggazdagabb emberek befektetéseiből, valamint ugyanezen réteg magánrepülőgépekből és jachtokból származó környezetkárosítását vetették össze a világátlag kibocsátásával.
A 2023-ban mért rekordmagas üvegházhatású gázszintek és a globális felmelegedés visszafogása érdekében tett vállalások messze elmaradnak a szükségestől – figyelmeztetett hétfőn az ENSZ.
A légköri üvegházhatású gázok koncentrációja 2023-ban minden eddiginél magasabb szintet ért el, ami komoly aggodalomra ad okot a szakemberek szeirnt. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint a szén-dioxid felhalmozódása az elmúlt két évtizedben példátlan ütemben, több mint 10 százalékkal nőtt - írta meg a The Guardian.
Trump tárgyalási technikáit is dicsérte.
Nőtt a rendelés darabszáma.
Nagy átcsoportosítások kísérik a döntést.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ezzel védenék ki a háború leghalálosabb támadásait.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
