• Megjelenítés

Újvári Gábor

tudományos tanácsadó, az MTA doktora , HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet

Cikkeinek a száma: 7
Leállhat-e a Föld klímáját erősen meghatározó atlanti-óceáni áramlási rendszer?

2025. szeptember 30. 17:00 | Újvári Gábor

Leállhat-e a Föld klímáját erősen meghatározó atlanti-óceáni áramlási rendszer?

Az atlanti meridionális alábukó cirkuláció (AMOC) az Atlanti-óceán fő óceáni áramlási rendszere, ami fontos szerepet játszik a földi klímarendszerben. Cikkemben bemutatom, hogy miként működik az AMOC, hogyan „viselkedett” és változott a geológiai múlt során, különösen az utolsó jégkorszak idején. Kitérek a jelenlegi műszeres megfigyelésekre, amelyek alapján az AMOC egy erős éves és évtizedes változékonyság mellett a 2004-2023 közötti időszakra egy enyhe gyengülő tendenciát mutat. Végül a jövőbeli kilátásokat tárgyalva hangsúlyozom az éghajlatváltozás és az üvegházgáz-kibocsátások hatását a rendszer stabilitására.

Gyors ütemben olvad az örökfagy birodalma – Sorsfordító változások előtt állunk?

2025. augusztus 24. 10:30 | Újvári Gábor

Gyors ütemben olvad az örökfagy birodalma – Sorsfordító változások előtt állunk?

A permafroszt, vagyis az állandóan fagyott talaj a Föld szárazföldjeinek mintegy 15%-át borítja, főként a sarkvidékeken és hegyvidékeken. A permafroszt hatalmas, kb. 1400-1600 gigatonna szénnek megfelelő mennyiségű szerves szenet tárol. Ennek felolvadásakor a szén a talajmikrobák tevékenysége révén szén-dioxid vagy – oxigénhiányos környezetben – metán formájában szabadulhat fel, ezzel erősítve a klímaváltozást. Az utóbbi évtizedekben a permafroszt hőmérséklete emelkedett, az aktív réteg vastagodott, és sok térségben már nettó szénforrássá vált. A vegetációváltozás – például a cserjésedés – részben fokozza a szénmegkötést, de az albedó (a felszín fényvisszaverő képessége) csökkenése és a téli talajmelegedés inkább gyorsítja az olvadást. Összességében a permafroszt felolvadása tartósan, hosszú távon is erősíti a globális felmelegedést.

Ketyegő klímabomba: miért számít minden egyes tonna szén-dioxid, amit ma kibocsátunk?

2025. július 26. 15:05 | Újvári Gábor

Ketyegő klímabomba: miért számít minden egyes tonna szén-dioxid, amit ma kibocsátunk?

A légköri szén-dioxid-koncentráció minden eddiginél nagyobb ütemben nőtt 2024 során, és bár részsikerek vannak, globális értelemben még mindig nem sikerült megtörni a szénkibocsátás növekedését. Ez pedig elengedhetetlenül fontos lenne a jövőbeni negatív éghajlati és társadalmi-gazdasági hatások csökkentése érdekében, rövidebb (néhány évtizedes) és hosszabb (több száz, illetve ezer éves) időtávon egyaránt. Annál is inkább, mert a jelenkori szénkibocsátás a globális szénkörforgalmon és légköri szén-dioxidon keresztül, éghajlati visszacsatolások által befolyásolva több ezer évre meghatározza a jövő éghajlatát és természeti környezetét, jelentős hatást gyakorolva jövő generációk százainak, sőt, ezreinek az életére.

Kritikus szinten az óceánok elsavasodása – Tízmilliók megélhetése is veszélybe került

2025. június 29. 11:00 | Újvári Gábor

Kritikus szinten az óceánok elsavasodása – Tízmilliók megélhetése is veszélybe került

Egy új kutatás szerint az óceánok elsavasodása kritikus mértéket ért el jó néhány óceáni régióban, ami jelentős mértékben veszélyezteti a tengeri ökoszisztémákat. Korábban kilenc nagy léptékű Föld-rendszer folyamatot és hozzájuk kapcsolódó határértéket definiáltak, amelyek átlépése elfogadhatatlan környezeti változásokhoz vezethet. Ezek egyike az óceánok kritikus mértékű elsavasodása, ami akkor következik be, ha a tengervíz aragonittelítettségi állapota 20%-kal csökken az iparosodás előtti időszakhoz képest. A fenti kutatás szerint a globális felszín alatti óceánok (200 m mélységig) akár 60%-a, míg a felszíni óceánok több mint 40%-a átléphette ezt a határt. Ezek a változások a mészvázképző fajok számára alkalmas élőhelyek jelentős csökkenését eredményezik, beleértve a trópusi és szubtrópusi korallok élőhelyének 43%-os, a sarki pteropodákénak 61%-os, a parti kagylókénak pedig 13%-os csökkenését.

A földtörténet egyik legnagyobb éghajlati rejtélyére kaphatunk hamarosan választ

2025. május 25. 06:30 | Újvári Gábor

A földtörténet egyik legnagyobb éghajlati rejtélyére kaphatunk hamarosan választ

Az Európai Bizottság által majd 11 millió euróval támogatott és az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács Sarkvidéki Tudományok Intézete (Cnr-Isp) által koordinált Beyond EPICA projektben kinyert jégmagok a Laura Bassi olasz jégtörő fedélzetén több hét utazást követően április második felében érkeztek meg az olaszországi Triesztbe. Útjuk azonban ezzel nem ért véget, ezt követően ugyanis több napig, fagyasztókonténerben, teherautón szállították őket a németországi Bremerhavenbe. A magokat most ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, fagypont alatti hőmérsékleten fogják feldolgozni, hogy biztosítsák épségük megőrzését. Ezek az ősi jégminták várhatóan kulcsfontosságú részleteket tárnak majd fel a Föld éghajlatáról és a légkör üvegházhatású gázösszetételéről az elmúlt több mint 1,2 millió évre vonatkozóan.

Mennyiben mérsékelhetik a klímaváltozás hatásait a geomérnöki megoldások? Jelentős veszélyeket is mérlegelni kell

2025. április 27. 10:30 | Újvári Gábor

Mennyiben mérsékelhetik a klímaváltozás hatásait a geomérnöki megoldások? Jelentős veszélyeket is mérlegelni kell

A geomérnöki beavatkozások két fő típusa a szén-dioxid eltávolítása (CDR) és a napsugárzás módosítása (SRM). A CDR technikák – például erdősítés vagy közvetlen szén-dioxid-leválasztás – jelenleg kis mennyiségű szén-dioxid kivonására képesek a globális kibocsátásokhoz képest. Az SRM módszerek, mint például a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés, a beérkező napsugárzás csökkentésével hűtenék a bolygót, de veszélyes mellékhatásokkal járhatnak, például a csapadékmintázatok átalakulásával, savas esőkkel és ózonréteg-károsodással. Bár a geomérnökség csökkentheti az éghajlatváltozás hatásait, nem helyettesíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Emellett súlyos etikai, ökológiai és geopolitikai kérdéseket vet fel, miközben a hosszú távú hatásai továbbra is bizonytalanok.

Több millió éve nem volt ekkora bajban a Föld éghajlati rendszere, és a java még hátra van

2025. február 01. 13:00 | Újvári Gábor

Több millió éve nem volt ekkora bajban a Föld éghajlati rendszere, és a java még hátra van

A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility