Ritka intézkedései egyikeként ideiglenes felügyelőt nevezett ki az Európai Központi Bank a ciprusi RCB Bankhoz annak szoros és kiterjedt orosz kapcsolatai miatt. Csődről nincs szó, de leépítik a társaság banki tevékenységeit.
Az EKB arra kérte az EU-s bankokat, hogy tüzetesen vizsgálják minden orosz és fehérorosz ügyfelük tranzakcióját, még az EU-s állampolgárokét is, nehogy valamilyen formában kijátsszák a Moszkva elleni nyugati szankciókat – számol be a hírről a Reuters.
Ma délután tette közzé az Európai Központi Bank kamatdöntő üléséről szóló közleményét, a várakozásoknak megfelelően nem változott az irányadó kamat, az eszközvásárlási program kivezetését viszont felgyorsították. A közleményben bejelentették, hogy az APP kivezetése után sor kerülhet a kamatemelésre, de Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón már puhította az előrejelzést. A jegybankelnök ismertette az inflációs és GDP-előrejelzéseket, előbbieket jelentős mértékben felfelé módosították. Szó volt a háború hatásairól is.
A háború miatt geopolitikai és piaci feszültség közepette kell ma döntést hoznia az Európai Központi Banknak. Az EKB a verbális szigorítást már február elején megkezdte, de azóta a háború egészen új helyzetet hozott: a jegybanknak egyszerre kell számolnia a reálgazdasági lassulással és az inflációs nyomás erősödésével. Ebben a helyzetben különösen nehéz döntenie a jegybanknak: próbáljon harcolni az infláció ellen szigorítással, amellyel egyben letöri a növekedést, vagy épp fordítva. Egyáltalán, fel lehet-e venni jegybanki szinten a harcot a háború gerjesztette inflációs sokkal? Rengeteg kérdés vár megválaszolásra, de ma délután picit okosabbak leszünk.
A kelet-közép-európai devizák zuhanását egyelőre nem tudják megfékezni az érintett országok jegybankjai intervencióikkal, ezért érdemes lenne mérlegelni annak lehetőségét, hogy az Európai Központi Bank siessen a régió segítségére – véli Ulrich Leuchtmann. A Commerzbank vezető devizastratégája szerint ha ez nem történik meg, akkor folytatódhat az összeomlás a piacon.
Várhatóan a következő napokban is elsősorban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos aggodalmak uralják majd a piacokat, amíg a felek nem teszik le a fegyvert, addig maradhat a negatív hangulat. Emellett ugyanakkor lesznek fontos adatok és események is, kiemelkedik ezek közül az EKB csütörtöki kamatdöntése.
A magyar jegybankelnök friss, Facebookon megjelent értekezésében úgy vélekedik, hogy túl hosszú ideig tartott, amíg a Fed és az EKB korrigálta az áremelkedés félreértelmezését és most mindkét nagy központi bank igyekszik visszanyerni a szakpolitikai hitelességét.
Klaas Knot, a holland jegybank elnöke és az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a negyedik negyedévre kamatemelést vár a jegybanktól - írja a Reuters hírügynökség.
A piac már 50 bázispontos kamatemelést áraz idén az Európai Központi Banktól (EKB) – írja a Bloomberg. Ezzel párhuzamosan több befektetési bank is elkezdte elemzésében alapforgatókönyvként feltüntetni, hogy véget ér a negatív kamatok kora.
Erős várakozásokat keltett az EKB kormányzótanácsának márciusi ülésével kapcsolatban Christine Lagarde. A jegybank elnöke nem ismételte meg azt a kijelentését, hogy idén valószínűtlen a kamatemelés, a hírre az euró azonnal erősödésbe kapcsolt. Úgy tűnik, hogy márciusban ismét izgalmas döntés elé nézünk, hiszen érkezik a friss gazdasági előrejelzés is, emellett mostmár elvárás, hogy valami erősebbet mondjanak a kamatpályával kapcsolatban. Christine Lagarde kiemelte, hogy először a nettó eszközvásárlásokat építik le, csak utána térnek rá a kamatemelés kérdésére.
Az emelkedő infláció miatt Magyarországon és Csehországban már tavaly nyáron elkezdődött a kamatemelési sorozat, Lengyelországban némi hezitálás után az ősszel, Angliában februárban, az USA-ban pedig márciusban fog elindulni. Az Európai Központi Bankban azonban egyelőre nincs terítéken az, hogy a 2016 óta változatlanul nulla százalékos hitelkamatot megemeljék. Pedig infláció ott is van. Mi ennek az oka?
Történelmi csúcson volt az éves infláció az eurózónában januárban, pedig az elemzők már csökkenést vártak decemberhez képest. A Fed már felismerte az inflációs veszélyeket, és két lábbal taposott a fékre: a belengetett kamatemelései miatt erősebb dollár várható. A reálgazdasági helyzet sem túl rózsás az eurózónában, a koronavírus megálljt parancsolt a növekedésnek, miközben a munkaerőpiac egyre feszesebb. Ha a foglalkoztatottságban látott dinamika fennmarad, csak idő kérdése, hogy a kínálati nehézségek mellé mikor jelennek meg keresleti okok is az inflációban. Eközben az orosz hadsereg bevetésre vár Ukrajna határában, a lépés szintén megütné az európai gazdaságot. Ilyen körülmények között kell ma döntenie az Európai Központi Banknak.
Az elemzők által várt csökkenés helyett enyhén nőtt az éves infláció az eurózónában januárban - derül ki az Eurostat friss közléséből. A hír kifejezetten kellemetlen az EKB számára, amely holnap tartja kamatdöntő ülését. A közlés után erősödik az euró.
Stressztesztet indított tegnap az Európai Központi Bank annak kiértékelésére, hogy az általa felügyelt bankok mennyire felkészültek a klímakockázatból eredő lehetséges megrázkódtatásokkal szemben – közölte az európai jegybank.
Mivel hamarabb érheti el inflációs célját az Európai Központi Bank, ezért jócskán megváltoztatták eddigi kamatemelési előrejelzésüket a Deutsche Bank (DB) elemzői és akár már idén decembertől 25 bázispontos emelést várnak, miközben eddig 2023 végére várták a legelső, jelzésértékű 10 bázispontos szigorítást.
Tavaly év végén emelkedésnek indultak, az idén is töretlenül növekednek az amerikai állampapírok hozamai, jókora pofont adva ezzel a tengerentúli részvénypiacoknak. Az ok a magas infláció és az ennek következében egyre szigorúbb monetáris politikai kilátások. Nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is érdekes dolgok történnek a kötvénypiacon, a német tízéves hozama ugyanis 3 év után először fordult pozitív tartományba. Átmeneti jelenségről van szó, vagy készüljünk fel a további hozamemelkedésre?
Szokatlanul nagy volt a megosztottság az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában a tavaly december 16-i kamatdöntő ülésen arról, hogy az infláció durva megugrása mennyire lesz tartós jelenség és a monetáris politikai időhorizonton biztosan vissza fog-e térni a pénzromlás üteme a jegybank 2%-os céljához, vagy sem, éppen ezért nyitva kell tartani minden lehetőséget a monetáris politika korrekciójára – derült ki a jegybank kamatdöntési jegyzőkönyvéből.
Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja szombati beszéde szerint amennyiben a zöld átállás inflációt hoz, az EKB-nak monetáris szigorítással kell majd rá reagálnia. Bár a kamatok ésszerű szintre feltornászása már régóta indokolt lenne, a zöld átállás költségnövekedését inflációnak nevezni egyértelműen félreértés, a rá adott monetáris politikai válasz hibás döntés.
Nem gyorsult tovább a fogyasztói árak emelkedése Franciaországban decemberben, az előző hónapok emelkedése után tehát egyelőre megállt az áremelkedés.
Magyarországon novemberben tizennégy éves csúcsra emelkedett az infláció, de még ezzel is viszonylag „olcsón” megúsztuk, legalábbis ha a történelmi rekordokat nézzük. Amerikában ugyanis majdnem negyven éve nem látott áremelkedést mértek, de Németországban is több évtizedes csúcson van az infláció. A fő kérdés most az, hogy 2022-ben is velünk marad-e a kiugró áremelkedés, mára szinte senki nem gondolja azt, hogy átmeneti megugrással megússzuk.
Folytatódtak a rakétatámadások.
A száraz időjárás miatt az apadás idén korábban megindult.
Kezelhetők a mellékhatásai.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
