Melyik uniós ország költi a legtöbbet egészségügyre?
Svédország, Franciaország és Németország - ez a három ország költi a GDP arányában a legtöbbet az egészségügyre az Eurostat friss adatai szerint.
Svédország, Franciaország és Németország - ez a három ország költi a GDP arányában a legtöbbet az egészségügyre az Eurostat friss adatai szerint.
2015-ben 14 európai uniós tagországban működtek nukleáris reaktorok, és az EU teljes villamos energia termelésének összességében több mint 26 százalékát adták. Miközben az Unió atomerőműveiben összességében megtermelt energia mennyisége 2004 óta folyamatosan csökken, pár országban nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Romániában és Magyarországon.
Az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint a magyar lakások drágultak legnagyobb arányban a 29 vizsgált európai ország közül. 2016 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,6 százalékos volt az értéknövekedés, ami messze meghaladja az EU egészén mért 4,3 százalékos átlagot.
A magyar háztartások 2015-ben az összes kiadásuk 19,1%-át fordították rezsire - derül ki az Eurostat friss adataiból. Ezzel az EU-ban nálunk a nyolcadik legalacsonyabb a lakásfenntartás költsége ebben az összevetésben. Ugyanakkor az utóbbi tíz évben kilenc olyan tagállam is volt, ahol gyorsabban csökkent arányában a rezsiköltség.
Nem mondhatjuk, hogy Magyarország a legszorgalmasabb uniós országok között lenne, mindössze 32,6 órát tett ki a várható munkával eltöltött életévek száma tavaly. A svédek ennél majdnem egy évtizeddel többet dolgoznak.
A napokban frissítette az Eurostat az Európai Bizottság makrogazdasági egyensúlytalanságokra figyelmeztető rendszerének friss értékeit. Eszerint a tizennégy mutatóból Magyarország esetében négy jelent egyensúlytalanságot, de ez egyáltalán nem kirívó az EU-n belül, a hat évvel ezelőtti állapothoz képest pedig jelentős javulást mutat.
Rekordszámú, több mint 2,5 millió letelepedési engedélyt adtak ki az Európai Unió tagállamai 2015-ben - derül ki az Eurostat most kiadott statisztikájában. A legtöbben Ukrajnából jöttek, ami elsősorban az évek óta zajló polgárháborúval és egyre nehezebb életkörülményekkel függhet össze. A magyar kormány azonban hiába szeretné ukrán vendégmunkásokkal orvosolni a munkaerőhiányt, ennek egyelőre nyoma sincs, mivel a több százezer menekülő célországa nem elsősorban Magyarország.
Mind a hét magyarországi régióban 78 év alatt volt a születéskor várható átlagos élettartam 2014-ben, azaz 4-6 évvel rövidebb életre számíthattak a magyarok annál, mint ami az EU-átlag volt - derült ki az Eurostat néhány hete frissített nagy adatbázisából. A tengerparti térségekben élőknél sajnos gyakran 6-10 évvel rövidebb életre számíthatnak a magyarok.
Az európai átlagnál jobban áll Magyarország az úgynevezett gyorsan növekvő cégek arányában - derül ki az Eurostat friss adataiból. Azt is megtudtuk, hogy ezek a magyar cégek elsősorban a közlekedés és logisztika, a közszolgáltatások és az IT területén működnek.
Az idei második negyedévben Magyarország GDP-arányos államadóssága 75,6%-on állt, ami a 16. az uniós 27-ek között.
A Pallas Athéné Alapítványok az Európai Központi Bank észrevételeire tekintettel leépítik állampapír-portfoliójukat - közölték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai pénteken az MTI-vel.
Közzétette a szokásos éves államadósság és költségvetési tagállami adatokat az Eurostat a 2015-ös évről. Magyarország szempontjából azonban távolról sem szokványos a jelentés.
Az Európai Unió összes régiójából a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlettsége nőtt 2008-2014 között az egyik legnagyobb mértékben, miközben Közép-Magyarország stagnált - derült ki az Eurostat minap bemutatott regionális évkönyvéből. A magyar és a cseh fővárosi régió szenvedése mellett Varsó térsége villám sebességgel fejlődik, az egy főre eső jövedelmi adatokat nézve pedig egészen megdöbbentő a közép-magyarországi régió fokozódó lemaradása, hiszen a pozsonyi és a bukaresti régió nagyon elhúzott mellettünk.
Az Európai Unióban átlagosan 4 százalékkal növekedtek a lakásárak 2016 második negyedéve, és az előző év azonos időszaka között, míg az euróövezetben 2,9 százalékos volt a drágulás mértéke a fenti időszakban - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből. Az európai mezőnyből kitűnik Magyarország és Lettország, amelyek mindegyikében 10 százalék feletti volt az éves áremelkedés mértéke. A 2014 eleji mélyponthoz képest ez mintegy 30 százalékos áremelkedésnek felel meg.
Az Európai Unióban Vilnius lakossága a legelégedettebb az életminőségével, míg a legkevésbé Athénban érzik jól magukat az emberek, annak ellenére, hogy a megelégedettség jelentősen javult a görög fővárosban. A budapestiek is egyre elégedettebbnek tűnnek az életminőségükkel, a ráta 6 százalékponttal nőtt, így az emelkedés a magyar fővárosban volt a második legmagasabb - derül ki az Eurostat legfrissebb kutatásából.
Negyedéves összehasonlításban csak a román gazdaság tudott a magyarnál erőteljesebb növekedést produkálni, éves alapon azonban csak a középmezőnyre volt elég a második negyedéves magyar teljesítmény - derül ki az Eurostat kedden közölt adataiból. A románok egyébként egész Európát állva hagyták, közel hat százalékkal tudtak növekedni.
Fele olyan lassan növekedett az eurózóna gazdasága 2016 második negyedévében, mint az év első három hónapjában. Az Eurostat előzetes becslése alapján a GDP-bővülés üteme 0,6 százalékról 0,3 százalékra lassult. Franciaországban a vártnál rosszabbul teljesített a gazdaság a mögöttünk álló negyedévben.
2016. január 1-jén az Eurostat előzetes becslései szerint az egy évvel ezelőtti 508 millióról 510 millió fölé emelkedett ez Európai Unió népessége, a növekedés azonban kizárólag a migrációnak volt köszönhető. Az EU története során először fordult az elő, hogy a halálozások száma meghaladta az élve születésekét. Magyarország elég rossz helyen áll a népesedési folyamatokat tekintve, nálunk csak Bulgáriában volt gyorsabb a természetes népességfogyás.
Folytatódtak a rakétatámadások.
A száraz időjárás miatt az apadás idén korábban megindult.
Kezelhetők a mellékhatásai.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
