Eurostat

Nyolcból egy ember 80 év feletti lesz Magyarországon 2080-ra

Folyamatosan öregszik az Európai Unió népessége, beleértve Magyarországét is: míg 2014-ben az összlakosság 18,5 százaléka volt 65 év feletti, 2080-ra ez az arány várhatóan eléri a 30 százalékot - derül ki az Eurostat felméréséből, amelyet az idősek világnapja alkalmából adott ki. A 65 év felettiek esetében csak egy hajszállal lesz jobb a helyzet nálunk, mint átlagosan az unióban, míg a 80 év felettiek aránya 2080-ra több mint megtriplázódik, így nyolcból egy lakos biztosan 80 évnél idősebb lehet.

Fél év után ismét negatívba fordult az infláció az eurózónában

Szeptemberben fél év után először ismét negatívba fordult az infláció az eurózónában. A fogyasztói árak éves szinten 0,1 százalékkal csökkentek, leginkább az energiaárak csökkenésének köszönhetően.

Pozitív meglepetést okozott az eurózóna inflációja

Júliushoz hasonlóan augusztusban is 0,2 százalékkal emelkedtek éves alapon a fogyasztói árak - közölte az Eurostat. A tényadat rácáfolt az elemzői várakozásokra, amelyek azt vetítették előre, hogy 0,1 százalékra lassul nyár végére az áremelkedés az euróövezetben.

Éllovasok közt? Az első tízben sincs a magyar növekedés Európában

A kormány már csütörtökön próbált elbüszkélkedni azzal, hogy Magyarország produkálta "az egyik leggyorsabb növekedést Európában". A számok viszont arról tanúskodnak, hogy jó eséllyel nemhogy dobogón nem lesz a magyar gazdaság, de az első tízben sem az Európai Unióban.

Megdöbbensz, hány magyar nem netezett még soha életében

Majdnem az adósságcsökkentés bajnokai lettünk Európában

Csak Görögországban csökkent a magyarnál nagyobb mértékben a kormányzati szektor GDP-arányos adóssága az elmúlt egy évben - derül ki az Eurostat szerdán közölt adataiból. A hivatalos statisztika szerint március végén 77,6 százalék volt a ráta Magyarországon, ami 4,7 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól. Az adósságunk ezzel továbbra is elmarad az EU átlagától, melyet a görögök húznak fel leginkább.

A legtöbb magyarnak álom a külföldi nyaralás

Két éve nyáron a magyarok 31,2 millió vendégéjszakát töltöttek el a különböző szálláshelyeken, a teljes éves mennyiség több mint felét a június és szeptember közti időszakban regisztrálták - derül ki az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. A statisztika szerint a nyaraló magyarok közel kétharmada csak az országon belül tud elutazni, így irigyelhetjük például a szlovákokat, ahol az érintettek kétharmada külföldön tud pihenni.

Kiderült, mit vehetnek a magyarok a legolcsóbban egész Európában!

Ruházati termékeket a legolcsóbban Magyarországon lehetett vásárolni 2014-ben az egész Európai Unióban, élelmiszerben viszont a lengyelek, a románok és a bolgárok is olcsóbbak nálunk. Az Eurostat múlt héten közölt adatai szerint ruha mellett étterembe és szállodába érdemes még Magyarországra jönni, hiszen ebben a kategóriában a második legolcsóbbak vagyunk akárcsak az alkohol- és dohánytermékek esetében. Az adatok beigazolták azt a korábbi sejtést, hogy az egyes tagállamok fejlettsége és árszintje között erős összefüggés van, ennek köszönhetően a magyar árak is az alsó kategóriába tartoznak.

Boldogságrangsor: 3 ábra a magyarok helyéről az európai listán

Új statisztikát jelentetett meg az Eurostat, amely azt méri fel, mennyire elégedettek életminőségükkel Európa egyes országainak lakói. 33 ország listáján Magyarország holtversenyben a 3. legrosszabb helyen végzett. Az EU átlagához hasonlóan a személyes kapcsolatainkkal vagyunk a legelégedettebbek, a pénzügyi helyzetünkkel pedig a legkevésbé elégedettek.

Magyarország az EU szegénységi toplistáján

Az Európai Unióban 2013-ban az árszínvonalbeli különbségeket is figyelembe véve Belső-Londonban volt a legmagasabb az egy főre eső GDP értéke, míg a legkevesebb bruttó hazai össztermék Bulgária északnyugati régiójának lakosaira jut. Magyarország is szerepel a legalacsonyabb húszas listán, méghozzá hatból négy régiójával, közülük a legrosszabb helyzetben Észak-Magyarország van, ahol 2013-ban az egy főre jutó hazai össztermék az uniós átlag 40 százalékát tette ki.

Magyarország a tinianyák országa - Itt a rangsor!

Magyarország a legjobb európai nyolcban

2014-ben összességében a költségvetési hiány csökkent mind az euróövezet 19, mind az Európai Unió 28 tagállamának szintjén, ám az államadósság-mutatók esetében ellenkező folyamat volt megfigyelhető - olvasható ki az Eurostat 2014-es államháztartási adatokat tartalmazó első felülvizsgálatából. Magyarország azon nyolc uniós ország között van, ahol csökkent a GDP-arányos államadósság.

600 ezer forintos minimálbér, de vajon hol?

A legalacsonyabb és a legmagasabb bruttó minimálbér között euróban számolva több mint tízszeres a különbség az Európai Unióban, azonban ha ugyanezt vásárlóerő-paritáson mérve nézzük, már jóval kisebb az eltérés, és ez az utóbbi hat évben ráadásul jelentősen szűkült is. A magyar minimálbér összeg szerint az alsó harmadban szerepel, azonban az árszínvonal hatását kiszűrve már lényegesebben kedvezőbb képet kapunk.

Az egész eurózónát felhúzták a németek

A vártnál (0,2%) kissé gyorsabban, 0,3%-kal nőtt negyedéves alapon az eurózóna átlagában a GDP, ami gyorsulást jelent a megelőző negyedévi 0,2%-hoz képest. Úgy tűnik, hogy a meglepően jól sikerült német év végi teljesítmény az egész fizetési övezetet feljebb húzta. igaz közben az eső olajár és euróárfolyam is segíthetett.

Magyarország a negyedik legszegényebb ország az EU-ban

A háztartások tényleges fogyasztása alapján 2013-ban Magyarország a negyedik legszegényebb ország volt az Európai Unióban: hazánkban az uniós háztartások fogyasztásának 62 százalékával ért fel a fogyasztás.

Dobogós lett Magyarország az EU növekedési rangsorában

A második negyedévhez hasonlóan a harmadikban is a második leggyorsabb volt a magyar gazdaság növekedési üteme az egész Európai Unióban, igaz most osztoznunk kell ezen a második helyen a szlovénokkal - ez derül ki az Eurostat által ma közétett, egymással összevethető felülvizsgált adataiból. Az újra dobogós magyar helyezés amellett is igaz, hogy az éves magyar dinamika (3,1%) az utóbbi negyedévek leglassabb üteme. A 0,5%-os negyedéves alapú magyar növekedési ütem már egyáltalán nem számít ritkának, igaz ez még így is több mint duplája annak, ahogy átlagosan az eurózóna bővülni tudott.

Távolodott a kritikus szinttől az eurózóna inflációja

A szeptemberi 0,3%-ról 0,4%-ra, a várt ütemre emelkedett vissza az előzetes októberi adat szerint az eurózóna év/év alapú inflációja - közölte ma az Eurostat. A hivatal egyúttal azt is jelezte, hogy szeptemberben 11,5%-on, azaz továbbra is nagyon magas szinten stagnált a munkanélküliségi ráta az övezetben.

Kivételes csoportban Magyarország

Tavaly mind az euróövezet, mind pedig az Európai Unió szintjén összességében csökkent a költségvetés hiánya, viszont emelkedett a GDP-arányos államadósság - közölte kedden az Eurostat a második alkalommal felülvizsgált 2013-as adatokat, melyek azért is felettébb érdekesek, mert ezeket már az ESA 2010-es módszertan szerint kalkulálták. A részletekből kiderül, hogy a 28 tagállamból csak keveseknek sikerült az államadósság csökkentése, Magyarország köztük van (igaz kellett hozzá a trükk is).

Mi lenne velünk Közép-Magyarország nélkül?

A héten jelent meg az Eurostat 2014-es statisztikai évkönyve, amely az Európai Unió régióinak versenyképességével is foglalkozik. A felmérés a közép-és kelet-európai térségre nézve nem túl kecsegtető: a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária hatalmas lemaradásban van az Európai Unió többi országához képest, de a visegrádi országok - köztük Magyarország is - meglepő eredményeket tudhat magáénak.

Itt állunk a százmilliárdok küszöbén

Elképesztően elhúzott a világ élvonalától Dél-Korea a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén, közben az Egyesült Államok továbbra is "veri" az Európai Uniót, Magyarország pedig még 2020-ra sem tervezi elérni azt a kiadási szintet, mint ahol most az EU-átlag jár. A tennivaló egyébként nem is feltétlenül a magyar állam oldalán lenne, ha csak a K+F-re költött kiadási összegeket nézzük, igaz ahhoz, hogy az üzleti és egyetemi szféra merjen/tudjon ilyen célokra költeni, igenis lenne mit tennie az államnak. Rövid innovációs körképünk annak apropóján született, hogy gőzerővel zajlik Magyarországon annak az intelligens szakosodási stratégiának (S3) a kidolgozása, amely ahhoz kell, hogy hozzáférhessünk a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból ahhoz a mintegy 700 milliárdos összeghez, ami kutatás-fejlesztésre fordítható.