Az októberi kamatdöntésről kiadott monetáris tanácsi közlemény és egy minapi jegybankári nyilatkozat sem hagy kétséget afelől, hogy a Magyar Nemzeti Bank valóban komolyan mérlegeli a további nem-konvencionális lazítás széles tárházát a hozamgörbe hosszabb végének leszorítása érdekében és várhatóan a november 21-i újabb kamatdöntéskor be is jelent ilyen lépés(eke)t - mutat rá péntek reggel kiadott anyagában a Morgan Stanley.
A hazai agrárium kibocsátásának változékonysága nemzetközi összehasonlításban jelentős, összhangban a növénytermesztés magas súlyával és az Európai Unió országaihoz képest alacsony öntözöttségi mutatókkal. Az MNB becslései szerint az öntözési rendszer kiterjesztése és fejlesztése egyrészt mérsékelné a GDP növekedés változékonyságát, másrészt javítaná az ágazat termelékenységét, így a hazai gazdaság növekedési pályája is stabilabbá válhatna.
Átlagosan sokkal olcsóbb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkeznek a január 1-jei évfordulós ügyfelek, mint az évközbeni évfordulósok - derült ki az MNB mai közleményéből. Az év eleji adatok szerint előbbiek alig több mint 17 ezer forintot, utóbbiak viszont majdnem 29 ezer forintot fizetnek. Mindkét csoportnak érdemes díjat kalkulálnia, most persze elsősorban a kampányban érintetteknek.
Külön utakon jár a régió három meghatározó jegybankja: a csehek már kétszer is kamatot emeltek, a lengyelek szép lassan rászánják magukat a szigorításra, az MNB viszont szeretné még évekre bebetonozni a jelenlegi kamatkondíciókat. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor annak nagy vesztese a forint lehet, a régiós átsúlyozás is ellenünk szólhat a máshol emelkedő kamatok mellett. Persze ehhez az kell, hogy a magyar jegybank tartósan szembe tudjon menni a trendekkel, van olyan elemző, aki szerint ez nem fog sikerülni.
Sok újdonságot nem tartalmaz a monetáris tanács októberi ülésének ma megjelent rövidített jegyzőkönyve. Az MNB döntéshozó testülete ebben a dokumentumban is rögzítette, hogy fontolgatja további kamatcsökkentő eszközök bevetését, elsősorban a hosszabb lejáratokon. A fő ok a reálgazdaság élénkítése.
A Magyar Nemzeti Bank 2017. november 8-án a Készenléti Rendőrséggel, a készpénzellátás szempontjából kiemelt jelentőségű kereskedelmi bankokkal és a Magyar Posta Zrt-vel együttműködve készpénzszállítási üzletmenet-folytonossági tesztet hajt végre - derül ki az MNB közleményéből.
Az insurtech és fintech trenddel ijesztgetik a pénzintézeti szektort, pedig ez egy téves elképzelés, nincs másról szó, mint hogy a biztosítási és banki tevékenység a digitalizáció révén hatékonyabb lesz - jelentette ki Windisch László, az MNB alelnöke a MABISZ konferenciáján. Az MNB alelnöke elárulta: a fintech szektor felmérése már végéhez közeledik, most következik az insurtech szektor és a biztosítók igényeinek felmérése, melyek nyomán a biztosítási szakma számára is kinyílik majd a tervezett innovation hub és regulatory sandbox.
Egy, három és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy hónapos lejáraton 25, a három hónapos lejáraton 50, míg a tizenkét hónapos lejáraton 100 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1312 milliárd forint marad - közölte a jegybank.
A régi - 2015 előtt kibocsátott - 20 000 forintos bankjegyekkel még az év végéig fizethetünk a készpénzes vásárlásaink során, ugyanis 2017. december 31-től a Magyar Nemzeti Bank bevonja azokat a forgalomból - közölte a jegybank.
A Növekedési Hitelprogram kifutásával látványosan megnőtt a vállalatok devizahitel-felvétele, így mintegy ötévnyi esés után lassan bár, de nőni kezdett a vállalati devizahitelek aránya Magyarországon. Szerencsére a lakosságnál szó sincs erről. Az MNB ma közzétett statisztikái szerint a lakosság esetében kissé emelkedett a lakáshitelek átlagkamata szeptemberben, amit paradox módon erősíthet a jövőben a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek terjedése. A lakáshitelek kihelyezése egyébként 31%-kal, a személyi kölcsönöké 41%-kal nőtt egy év alatt.
A rendszerváltást követő évtizedekben mindeddig három alkalommal történt jelentős kísérlet a költségvetés egyensúlyának megteremtésére, de ezek közül csak a legutolsó teremtett tartós egyensúlyt növekedési áldozat nélkül. Az első 1995-ben és 1996-ban valósult meg, a második (két fázisban) 2006 és 2009 között történt, végül az utolsóra 2010 és 2012 között került sor, tehát minden évtizedre jutott egy program. Az alábbiakban a kiigazítások hátterét, szerkezetét és eredményeit elemezzük, ami alapján a gazdaságpolitika három, teljes mértékben eltérő megközelítésének képe rajzolódik ki. Az első két program a gazdasági növekedés szempontjait figyelmen kívül hagyva csak a rövid távú költségvetési szempontokra koncentrált, míg a harmadik strukturális reformokra építve, növekedésbarát módon ment végbe, és így egyedüliként volt képes a hiányt tartósan 3 százalék alatt tartani, miközben megteremtette a fenntartható növekedés alapjait.
Augusztus végére új csúcsra, 8000 milliárd forint fölé emelkedett a magyar bankok állampapír-állománya, és ez nemcsak a magyar piacon számít kiemelkedőnek, hanem egész Európában nálunk hitelezik a legnagyobb arányban a bankok az államot saját méretükhöz képest. Ha megvalósulnak az MNB tervei, akkor ez még tovább növekedhet a következő hónapokban, amiből a hitelfelvevők is profitálhatnak.
Fordulóponthoz érkezett a bankszektor: a válság nehéz évei után ott tart, hogy már nem fogja vissza, de összességében még nem is erősíti a gazdaság növekedését. A jegybankárok és az elemzők örülni szoktak ennek a semlegességnek - egyfajta kegyelmi állapotban vagyunk. Más szempontból azonban nem ilyen fényes a helyzet, továbbra is sok a viharfelhő. 10 ábrán bemutatjuk, hogy a különböző mutatók alapján hol tartanak most a bankjaink.
2018. január 2-től az eddigi 1 és 3 hónap után 6 hónapos futamidőre is kiterjeszti a kötelező érvényű árjegyzést az MNB, növekszik a kötelező minimális ügyletméret, illetve 10 bázispontra szűkül a hitel kihelyezési és felvételi oldal közti fix szpred - közölte a jegybank.
Az elmúlt években Magyarország a saját útját járta, a fiskális és monetáris politika egymást támogatta a gazdaságpolitikai fordulat megvalósításában - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke hétfőn Budapesten egy szakmai tanácskozáson.
Egy, három és tizenkét hónapos futamidejű finomhangoló devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy hónapos lejáraton 50 milliárd, a tizenkét hónapos lejáraton 100 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el - olvasható a jegybank közleményében. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1312 milliárd forint marad.
A múlt csütörtöki EKB-döntés jókora eurógyengülést hozott, így az euró/dollár árfolyam kulcsszint környékére süllyedt és ez oda vezetett, hogy a dollár/forint árfolyam is egy nagyon fontos tartomány határán billeg.
Magyarország versenyképességének gyenge pontjainak azonosítására vállalkozott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank közgazdászainak legújabb, mostantól rendszeresen megjelenő kiadványa 106 mutatón keresztül helyezi el hazánkat a versenyképességi térképen. Ebből kiderül: nem kis feladat vár az illetékes döntéshozókra, ha a versenyképesség javítása a cél. Most a 106 mutatóból szemezgetünk.
Hasznos kiadvánnyal, átfogó versenyképességi koncepcióval jelentkezett a Magyar Nemzeti Bank, mostantól a Versenyképességi jelentés minden évben megjelenik.