MNB

Elmagyarázta az MNB a meglepő júniusi közleményének hátterét

A június 20-i Monetáris Tanácsi közleményt több elemző is meglepően laza hangvételűnek titulálta, mert a felfelé mutató inflációs kockázatok helyett továbbra is inkább a lefelé mutatóakat domborította ki az MNB, így az akkori ülésről ma közzétett rövidített jegyzőkönyvnek fokozott jelentősége van. Ebben a döntéshozó testület több tagja az eurózóna felőli alacsonyabb importált infláció esélyeire, az idehaza történelmi mélyponton lévő inflációs várakozásokra, az áfa-csökkentésekre és a dinamikus béremelkedések egyelőre nem látható inflációs következményeire utalt. Ezekkel a tényezőkkel indokolják tehát, hogy miért látnak esélyt a lefelé irányuló inflációs kockázatok felerősödésére és miért várják most fél évvel későbbre, 2019 elejére a jegybanki 3%-os inflációs cél elérését. Az akkori ülésen mindegyik jelen lévő jegybankár a monetáris kondíciók változatlanul hagyása mellett döntött.

A válság kirobbanása óta nem vettünk fel ennyi lakáshitelt

Nyolc és fél éve, vagyis 2008 novembere óta nem vett fel akkora összegben lakáshitelt a lakosság, mint idén májusban. A lakáspiac növekedésében egyre nagyobb a banki finanszírozás szerepe, és most először fordult elő, hogy éves összevetésben is nőtt a lakossági hitelállomány. A fogyasztási és a vállalati hitelezés azonban messze van a korábbi csúcsoktól, utóbbi szempontjából május hónap viszonylag gyengén alakult. A bankszektor májusi statisztikái alapján a lakossági a forint visszagyengülésére spekulálva szokatlanul nagy összeget helyezett át devizabetétbe.

Féljünk a kamatkockázatoktól?

Féljünk a kamatkockázatoktól?

A válság utáni időszakban kialakult tartósan alacsony kamatkörnyezetben kevesebb szó esett a bankrendszer mérlegében lévő megemelkedett likvid értékpapírok kamatkockázatáról. A magyar bankrendszer a megemelkedett likvid eszközállomány ellenére is rendkívül jól védett egy sokkszerű, több piacon egyszerre bekövetkező negatív kamatkörnyezeti hatás ellen.

Lakáshitelek: meglépik a szlovákok, amit az MNB még nem

A szlovák központi bank (NBS) több lépcsőben szigorítja azokat a feltételeket, amelyeket a kereskedelmi bankoknak meg kell követelniük jelzáloghitelért folyamodó ügyfeleiktől. Magyarországon az MNB egyelőre nem szigorít(ott) az adósságfékszabályokon.

Túl sok bedőlt hitele van a CIB-nek és a Raiffeisennek, lép az MNB

Néhány éve úgy döntött az MNB, hogy az idei évtől több tőkét kell képezniük azoknak a bankoknak, amelyek nem tisztítják meg rendesen vállalati hitelportfóliójukat. Most bejelentette az MNB, hogy emiatt a CIB-nek 2%-nyi, a Raiffeisennek 1,5%-nyi "rendszerkockázati tőkepuffert" kell képeznie teljes kockázati kitettsége arányában. A hitelportfólió tisztítására az MNB által létrehozott, a cseh APS Holdingnak áprilisban privatizált MARK Zrt. értesülésünk szerint egyetlen hitelportfóliót se vett a bankoktól, alkalmazotti létszámát ezekben a hetekben minimálisra csökkenti.

Gyanús befektetési ügynökre csapott le az MNB

A fogyasztók sürgetése és a termékek lényegi jellemzőiről nyújtott valótlan tájékoztatás miatt sértheti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó törvényt az Invest and Trade Kft. befektetési ügynöki gyakorlata - állapította meg a jegybank fogyasztóvédelmi vizsgálata. A befektetési ügynök kiterjedt tevékenysége és kommunikációs gyakorlata miatt az MNB versenyhivatali eljárást kezdeményezett.

Az MNB felügyeleti biztost rendelt ki a Strategonhoz

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti biztost rendelt ki a korábban már felfüggesztett Strategon Értékpapír Zrt. állomány-átruházásának zökkenőmentes lebonyolítására. A felügyeleti biztos pénteken átvette a vállalkozás jogköreit.

Döntött az MNB, nincs para a hitelezésben

A Magyar Nemzeti Bank ma meghatározta az anticiklikus tőkepufferráta előírás 2017. július 1-jétől alkalmazandó mértékét a magyar pénzügyi rendszterre. A ciklikus rendszerkockázat szintje továbbra is alacsony, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács - a hitelezés támogatása érdekében - a 0 százalékos ráta fenntartásáról döntött.

Az MNB megbírságolta saját leányát

Az MNB 15 millió forint bírságot szabott ki a KELER Központi Értéktár Zrt.-re - többek közt - a társaság működésével összefüggő nyilvántartási, tájékoztatási, bejelentési és adatszolgáltatási problémák, valamint szabályozási hiányosságok miatt - olvasható az MNB közleményében. A bírság különlegessége, hogy a KELER az MNB többségi tulajdonában áll.

58 milliós bírság a Merkantil Banknak

Az MNB 58 millió forint bírsággal sújtotta a Merkantil Bankot, mivel számos gépjármű finanszírozási ügyletnél a fogyasztók túlzott eladósodásának elkerülését célzó adósságfék-szabályok érvényesülését akadályozó hitelezési gyakorlatot folytatott, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatási előírásokat is megsértette - olvasható a felügyelet közleményében.

Bennfentes kereskedésért kapott 17 milliós MNB-bírságot egy magánszemély

17 millió forintos bírságot kapott a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) egy magánszemély bennfentes kereskedés miatt. A jegybanki vizsgálat megállapította, hogy az üzletkötő egyes befektetési jegyek megvásárlására bennfentes információ felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat - írja a felügyelet sajtóközleményében.

Szabálytalanságok a Budapest Banknál

Összesen 20,45 millió forint bírság megfizetésére és a jogkövető tevékenységgyakorlásra kötelezte a Budapest Bank-csoportot az MNB vállalatirányítási, kockázatkezelési, tőkeszámítási, pénzmosás elleni, számviteli, informatikai és az OBA díjbevallási, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységet érintő egyes hiányosságok miatt.

Heteken belül még jobb lakáshitelek jöhetnek

A nagyfokú érdeklődés alapján az MNB várakozásai szerint számos intézmény nyújthatja be pályázatát a közeljövőben, így széleskörben elérhetővé válhatnak a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek - közölte a jegybank.

Megjelent az első fogyasztóbarát lakáshitel

Az FHB Bank elsőként nyerte el a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel címet a Magyar Nemzeti Bank pályázatán, így július elejétől kínálja 5 és 10 éves kamatperiódus mellett ezeket a hiteleket. A következő hetekben tömegével várhatók hasonló banki bejelentések.

Új emlékérmét dob a piacra az MNB

125 éve született Lajtha László, zeneszerző, a magyar népzene egyik legfontosabb kutatója. Az ennek az évfordulónak az alkalmából készült emlékérmét, mely könnyen a numizmatika iránt érdeklődők kedvelt darabja lehet, most a műtárgy.com mutatja be az olvasóknak.

Túlértékeltek-e a magyar lakások?

Az utóbbi évek dinamikus lakásáremelkedése láttán adódik a kérdés: túlértékeltté váltak-e a magyar lakások? Fontos tudni a választ, mert a túlértékelt lakásokhoz kapcsolódó túlzott mértékű jelzáloghitelezés pénzügyi instabilitást okozhat. Az MNB becslései szerint a válság után országos átlagban alulértékeltség alakult ki, ami mostanra mérséklődött, de nem tűnt el teljesen. A magyar lakások az ezredforduló óta egy szűk évtizedig, 2003 és 2011 között voltak túlértékeltek. Szükség esetén az MNB, mint a magyar makroprudenciális hatóság több eszközzel is képes megfékezni az esetlegesen túlértékeltté váló lakások további drágulását okozó túlzott hitelezést.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben megindultak a kirúgások Magyarországon, és még nincs vége a leépítési hullámnak
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.