Az elmúlt három napban 5223 új fertőzöttet igazoltak Magyarországon, ezzel a járvány kezdete óta összesen 1 844 581 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 84 beteg, így az elhunytak száma 45 342 főre emelkedett. 1887 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 60-an vannak lélegeztetőgépen - közölte a koronavirus.gov.hu.
Orbán Viktor kormányfő egy hete a helyreállítási program hitelkeretének azonnali rendelkezésre bocsátását kérte az Európai Unió vezetőitől, a miniszterelnök sajtófőnöke pedig a tegnap esti EU-csúcson azt jelezte, hogy a levél hatására máris pénzhez jut Magyarország. Valójában azonban egy ettől teljesen eltérő, támogatási jellegű forrás megszerzéséről van szó, amelyet egy e heti bizottsági javaslat tartalmazott.
A helyreállítási alapról szóló rendelet világosan lefekteti, hogy indokolni kell, ha a korábbinál több finanszírozást kér egy tagállam és részletesen be kell mutatnia, hogy pontosan mire, az pedig technikailag kifejezetten nehezen képzelhető el, hogy külön fusson egy támogatási program és külön egy hitelprogram – hallotta a Portfolio informálisan európai bizottsági körből, és ezzel összhangban lévő írásos választ kapott a Privátbankár az Európai Bizottság brüsszeli sajtóközpontjából. Ezek együtt afelé mutatnak, hogy az az Orbán Viktor magyar kormányfő által minap Brüsszelbe küldött levél, amelyben a helyreállítási hitelkeret „azonnali rendelkezésre bocsátását kéri”, nem fog célt érni rövid távon.
Rendben szállítjuk továbbra is a gázt a szerződéses keretek között, „csupán” annyi változik, hogy a barátságtalan, azaz az orosz szankciókat megszavazó országoknak ezentúl rubelben kell teljesíteniük a számlák kifizetését – jelentette be szerdán Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szavai sokkal nagyobb jelentőségűek, mint elsőre tűnnek, és komoly visszavágást jelentenek a nyugati szankciókra, így nem véletlen, hogy a gázárak kilőttek, az orosz rubel pedig szárnyalni kezdett. A gázárak mai ugrását az is segítette, hogy kora délután bejelentették Brüsszelben a nagy gáztároló feltöltési és közös gázvásárlási terveket is, ami folyamatos és erős gázkeresletet fog támasztani a piacon a következő hónapokban is.
A koronavírus-válság okozta gazdasági zavarok még el sem múltak, amikor újabb sokk érte a világgazdaságot az orosz-ukrán háborúval. A fő csapás az energiaárak újabb lökésszerű emelkedésével érkezett, de a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok széthullása, az ellátási láncok körüli bizonytalanság, az egyéb nyersanyagok drágulása, illetve a nyersanyaghiány kockázata egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság idei kilátásai gyökeresen megváltoztak. Pontokba szedve tekintjük át a képet.
Orbán Viktor kormányfő az Európai Unió vezetőinek írt levelében valóban kérte a helyreállítási programban elérhető hitelkeret lehívását Magyarország számára – erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden. Aztán a kormány hivatalos oldalán is közzétették a levelet eredeti angol formájában. A kormány az ukrajnai menekültválság rendkívüli terheire hivatkozva kéri a mintegy 3400 milliárd forintnyi teljes hitelkeretet, amellyel párhuzamosan a támogatások körében is többet kér, mint ami a jelenlegi szabályrendszer alapján járna.
A magyar kormány tavaly átmenetileg lemondott róla, most viszont maradéktalanul kéri az Európai Bizottságtól azt a mintegy 3400 milliárd forintnyi EU-hitelt is, ami járna a magyar helyreállítási programból – tudta meg a 444.hu az Orbán Viktor magyar kormányfő által múlt pénteken Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levélből. Sőt, a magyar kormányfő nemcsak annyi pénzt kér, mint amennyire a jelenlegi szabályok szerint a támogatási lábban jogosultak lennénk (kb. 2070-2080 milliárdot), hanem annál érdemben többet (kb. 2511 milliárd). Sőt, a lap információi szerint a helyreállítási források jelentős részét nem is azokra a célokra költené a kormány (zöld átállás, digitalizáció, járvány hatásainak enyhítése), mint amire eredetileg szánták, hanem az orosz-ukrán háború hatásainak enyhítésével összefüggő célokra. Közben viszont Brüsszel nem erre, hanem az orosz energetikai függőség leépítésére lenne inkább hajlandó pénzt adni az első jelek szerint.
Az orosz fosszilis energiahordozóktól való függés leépítését szolgáló beruházásokra 3, a hazánkba érkezett ukrajnai menekültek ellátására, integrálására szolgáló lépésekre pedig 18 napon belül rendkívüli támogatási igényt nyújthatnak be az érintett tagállamok, így Magyarország is az Európai Bizottsághoz – derült ki a testület hétfői közleményéből.
A mai brüsszeli uniós külügyminiszteri csúcs szünetében nemcsak az újabb energetikai szankciós elképzelések blokkolását helyezte kilátásba Szijjártó Péter, hanem arról, hogy a magyar kormány elutasítja repüléstilalmi övezet létesítését és a békefenntartó misszió felállítása Ukrajnában.
Az, hogy most évek óta a legalacsonyabb a magyar földgáztárolók töltöttsége, csak a szokásos helyzetre visszaállást jelenti, és alapesetben nem kell hozzányúlni a biztonsági gázkészlethez, hiszen azon felül még 350 millió köbméternyi gáz van a tárolókban és zavartalan a gázimportunk minden irányból – jelezte a Magyar Nemzetnek adott interjúban Ságvári Pál. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese megjegyezte azonban, hogy ha a magyar ellátásbiztonságot veszélyeztető helyzet állna elő (ilyennek nem látják most a jeleit Ukrajnában sem), akkor a vészforgatókönyvek között "szükség esetén elsősorban a stratégiai készlethez lehet hozzányúlni".
Hosszú évtizedek óta nem látott kockázatok és piaci kihívások közepette rendezik meg éppen a világ egyik legfontosabb ingatlanpiaci vásárát és üzleti találkozóját Cannes-ban, a MIPIM-et. A legnagyobb kiállítók között van London, Párizs, Egyiptom, Szaúd-Arábia, a régiónk legfontosabb befektetési és fejlesztési célpontjai, mint Lengyelország, Csehország és természetesen Budapest és Magyarország is egy külön standdal. A piaci szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetésekből kiderül, hogy a legfontosabb kihívások között most mindenki két dologról beszél, az inflációról és természetesen az orosz-ukrán háborúról, és annak várható lezárásáról és valós hatásairól a világgazdaságra, az egyes országok kockázati besorolására. A jelszó ismerős lehet, bár át kell gondolni a lépéseinket, de alapvetően előre fele kell menni (befektetni, fejleszteni), hiszen abból tudunk kiindulni, amit jelenleg látunk, és nem abból, amit el tudunk képzelni. A rendezvényt az ünnepi díjátadó zárja, ahol a legjobb kulturális és sport fejlesztések kategóriában a döntőben van a Liget projekt részeként nemrég átadott Magyar Zene Háza is. A helyszínről tudósítunk.
Bár több írás is ismertebbé tette a magyar csúcsfegyver mítoszát, az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc alatt tervezett legendás sorozatlövő titokzatos története még mindig sokkal inkább egy fikciós regény sztorijának tűnik, mint valós történelmünk részének. Talán mert kevésbé ismert, talán mert nem készülhetett el. És miért olyan jelentős egy el nem készült fegyver? Vannak, akik szerint a golyószóró által Magyarország kivívhatta volna függetlenségét, megvédhette volna törekvéseit nemcsak Ausztriával, hanem Oroszországgal szemben is...
Az orosz hadműveletek nyugati irányba haladnak Ukrajna területén, ezért ebből az következik, hogy előbb-utóbb Kárpátalján, tehát magyarlakta településeken is lesznek támadások – hívta fel a figyelmet Rácz András Oroszország-szakértő az ATV Civil a pályán című műsorában.
Rövid Facebook-nyilatkozatot adott vasárnap délelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azután, hogy hajnalban sok halálos áldozattal járó rakétatámadás érte a nyugat-ukrajnai Lviv nagyváros melletti javorivi katonai támaszpontot.
Az Európai Bizottság szombaton ismét előállt egy új, immáron a hatodik oroszellenes szankciós javaslatcsomaggal, amelynek magyarországi kézhezvételét követően a kormány azt jelezte Brüsszel felé: lehetetlennek tartják, hogy még aznap délutánig véleményezzék az indítványt, mivel szerintük azt mélyebb elemzésnek kell alávetni - árulta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában ma reggel.
A magyar hatóságok is vizsgálják a Zágrábban lezuhant pilóta nélküli robotrepülő ügyét - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán.
Rövid Facebookos videónyilatkozatot adott éjjel fél 3-kor, az EU-csúcs első napjának tárgyalási eredményeiről Orbán Viktor magyar kormányfő, amelyben úgy fogalmazott, hogy „az ukrán–orosz háború helyzete több, mint drámai”, elhúzódhatnak a harcok, de közben kiemelte, hogy az orosz energiahordozókat érintő uniós szankció nem lesz, ezért biztosított a magyarországi energiaellátás is.
Magyarország földgáz- és villamosenergia-ellátása zavartalan, a határkeresztező vezetékeken továbbra is rendben zajlik a gázforgalmazás, az ország földgáztartalékai megfelelőek – hangsúlyozta Ságvári Pál a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese csütörtökön a Budapest Hydrogen Summit nyitóelőadásában. Ságvári Pál a közlemény szerint bejelentette, hogy a MEKH hamarosan konzultációsorozatot indít annak érdekében, hogy megismerje és integrálja a hidrogénágazatban érdekelt hazai és nemzetközi partnerek álláspontját.
Az érintett tagállamok írásbeli értesítésével azonnal, a parlamenti választásokra tekintet nélkül, el kell kezdenie a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer alkalmazását az Európai Bizottságnak - mondta ki az Európai Parlament mai plenáris ülése a nagy többséggel elfogadott állásfoglalásban.
A Magyar Suzuki azt jelentette be szerdán, hogy a háború miatt márciustól leállította az Oroszországba és Ukrajnába való autóexportját – közölte a cég a Reuters kérdéseire.