Miközben a Nyugat rég nem látott egységet mutat Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt, a NATO-n belül súlyos törésvonalak kezdtek megmutatkozni. A fő problémát a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Törökország okozza, amely nemcsak azt lengette be, hogy megvétózza Finnországnak és Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozását, ha azok nem teljesítik a feltételeit, hanem régi ellenfelével, az ugyancsak NATO-tag Görögországgal is újra megromlott a viszonya. A két déli állam konfliktusa a NATO legnagyobb belső erőpróbája, amely állandó feszültséget jelent a védelmi szervezeten belül. Az utóbbi hetekben egyre durvább nyilatkozatok hangzanak el főleg török részről, és Görögország is bejelentette, közeledik türelme határához.
Megkezdődött a kelet- és közép-európai NATO-tagországok államfői találkozója pénteken Bukarestben. Az úgynevezett Bukaresti Kilencek (B9) csúcsértekezletén Magyarország képviseletében Novák Katalin köztársasági elnök vesz részt.
Ann Linde svéd külügyminiszter szerint Svédország előrelépésre törekszik a Törökországgal folytatott tárgyalásokon Ankara kifogásaival kapcsolatban, amelyek a skandináv ország NATO-hoz való csatlakozási kérelmével kapcsolatban merültek fel – írja a Reuters.
Törökország addig blokkolni fogja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, amíg „terroristák beszélhetnek az állami televízióban” – mondta török médiaforrások szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Joe Biden amerikai elnök Németországba utazik a G7-ek csúcstalálkozójára, majd június végén Spanyolországba utazik tovább a NATO-csúcsra - közölte szerdán Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője a Reuters beszámolója szerint.
Japán és a NATO tisztségviselői kedden megállapodtak a katonai együttműködés és a közös hadgyakorlatok erősítéséről, azon közös aggályukra hivatkozva, hogy Oroszország ukrajnai hadművelete a biztonsági helyzet romlásához vezetett Európában és Ázsiában is.
A montenegrói, az észak-macedón és a bolgár külügyminisztérium is közleményben tudatta, hogy azért zárta le a légterét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter gépe előtt, aki hétfőn Belgrádba utazott volna, mert az Oroszország elleni nemzetközi szankciók része az is, hogy orosz gépek nem haladhatnak át a szankciókhoz csatlakozott országok felett.
A közös európai védelmi projekt gondolata talán még sosem volt annyira aktuális, mint most. Oroszország inváziója óta évtizedes tabuk dőlnek meg, védelmi politikák változnak meg Európában. Németország felpörgette a fegyverkezést, Franciaország pedig egyre hangosabban szólal fel az erősebb, és az Amerikai Egyesült Államoktól függetlenebb európai védelmi politikát jelentő „európai stratégiai autonómia” érdekében. Magyarországon a Zrínyi 2026 program keretében zajlik erőteljes haderőfejlesztés, amellyel párhuzamosan hazánk egyre jobban beágyazódik az európai hadiiparba. Milyen kihívások állnak a közös európai védelmi politika előtt? Mit jelent az európai stratégiai autonómia a NATO számára? Mi várható Magyarország haderőfejlesztése terén? Többek között ezekről beszélgettünk Csiki Varga Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával.
Recep Tayyip Erdogan szerint Törökország nem kapott "konkrét javaslatokat" a Svédország és Finnország NATO-aspirációjával kapcsolatos aggályok kezelésére – írja a Sky.
Támogatóan nyilatkozott Catherine Colonna új francia külügyminiszter kedden Varsóban arról a lengyel törekvésről, amely a NATO keleti szárnya erősítését célozza az ukrajnai háború okán.
Spanyolország légvédelmi rakétákat és mintegy száz katonát küld Lettországba, hogy a NATO missziójának keretében erősítse a balti ország védelmét - írta az El País című spanyol napilap szombaton.
Riasztást kaptak a Gripenek, miután szombaton kora este egy Szlovákia felől érkező motoros sárkányrepülőgép nem létesített rádiókapcsolatot a polgári légiirányítással - közölte a Honvédelmi Minisztérium.
Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden az amerikai haditengerészeti akadémia avatási ünnepségén kijelentette, hogy Vlagyimir Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnával szembeni brutalitása "NATO-sította", egységesebbé tette Európát - írja a Washington Post. Az amerikai lap emellett Donald Trump volt elnök texasi beszédéről is beszámolt.
Az amerikai külügyminiszter bízik benne, hogy gyorsan sikerül megoldani a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatos török ellenzést - ezt maga Antony Blinken közölte pénteken Washingtonban.
Törökország konkrét lépéseket vár Svédországtól és Finnországtól annak érdekében, hogy Ankara ne ellenezze tovább a skandináv országok NATO-csatlakozását - jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken Isztambulban tartott sajtókonferenciáján, miután tanácskozott a lengyel és a román külügyminiszterrel a két skandináv ország NATO-csatlakozásáról.
Nem lesz szükséges további amerikai szárazföldi csapatokat telepíteni Svédországba és Finnországba azután sem, hogy belépnek a NATO-ba - mondta Christopher Cavoli amerikai tábornok helyi idő szerint csütörtökön Washingtonban, az amerikai szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságában tartott meghallgatásán.
Oroszország hatalmas offenzívát folytat annak érdekében, hogy teljesen ellenőrzése alá vonja Luhanszk és Donyeck megyét. Előbbit a konfliktus negyedik hónapjára szinte teljesen ellenőrzésük alá vonták az orosz csapatok, már csak néhány települést tartanak az ukrán fegyveres erők. Jelenleg a Luhanszk megyei Szeverodonyecknél zajlanak a leghevesebb harcok a donbaszi frontvonalon. Beszámolók szerint az orosz bombázások száma exponenciálisan emelkedik, így a földdel tehetik egyenlővé a stratégiailag fontos iparvárost. Közben Volodimir Zelenszkij szerda esti videóüzenetében határozottan visszautasította azokat a javaslatokat, amelyek szerint Ukrajnának át kellene engednie a béke érdekében azokat a területeket, amelyeket már megszálltak az orosz erők. Az ukrán elnök egyben kijelentette, hadseregük az orosz csapatok eddigi leghevesebb támadásával néz szembe, éppen ezért még több, korlátozás nélküli katonai segítségre lenne szükségük a Nyugattól a győzelem érdekében.
Az elmúlt órák legfontosabb eseményei:
1. Jelenleg Szeverodonyeck városánál zajlanak a leghevesebb harcok a donbaszi frontvonalon. Szerhij Hajdaj, a helyi katonai közigazgatás vezetője szerint az oroszok a földdel akarják egyenlővé tenni a várost.
2. Fontos döntést hoztak a NATO tagállamai: bizonyos fegyverrendszereket nem szállítanak majd Ukrajnának. A lépés célja, hogy a lehető legkisebbre szorítsák a NATO és Oroszország lehetséges konfrontációjának kockázatát.
3. Vlagyimir Putyin először látogatott meg sebesült orosz katonákat a háború kezdete óta, egyben bejelentette, megemelik a nyugdíjakat és a minimálbért Oroszországban.
4. A Sky News beszámolója szerint Volodimir Zelenszkij határozottan visszautasította azokat a javaslatokat, amelyek szerint Ukrajnának területeket kellene átengednie a béke érdekében Oroszországnak.
5. Az ukrán elnök egyben kijelentette, hadseregük az orosz csapatok eddigi leghevesebb támadásával néz szembe a Donbaszban, ezért még több nyugati fegyverre van szükségük.
6. Egyre több az intő jel, amely szerint hiba csúszhatott Oroszország számításába.
7. Durva támadássorozat után úgy tűnik, az orosz csapatoknak irányításuk alá vonták Limant.
8. Sanna Marin finn miniszterelnök Ukrajnába látogatott, ahol kijelentette: Oroszország a közös európai otthon ellen lépett fel az invázióval.
Oroszország azt várja Ukrajnától, hogy elfogadja követeléseit és felfogja a valós helyzetet - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.
