A NATO nem tervez katonákat küldeni Ukrajnába – jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára ma az AFP tudósítása szerint. Arra is kitért, hogy szerinte Oroszország sem fogja megtámadni a szövetség tagállamait.
Külföldi hírügynökségeknek adott interjút Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki „teljes képtelenségnek” nevezte, hogy Oroszország meg akarná támadni a NATO-t. Ugyanakkor megjegyezte, ha Oroszország létét fenyegeti veszély, használhatnak atomfegyvert, és kijelentette, hagyományos rakétákat telepíthetnek az Egyesült Államok és szövetségesei lőtávolságán belül, amennyiben azok megengedik Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel mélyebben mérjen csapást Oroszországon belül.
Egy olyan törvényjavaslatról szavaztak tegnap az amerikai Képviselőházban, amely lényegében halálos ítélet lett volna a NATO-nak: radikális republikánus politikusok egy része meg akarta vonni a katonai szövetségnek biztosított anyagi támogatást, arra hivatkozva, hogy az európai országok sem költenek saját védelmükre eleget. A javaslat végül elhasalt, de érdekes, hogy 46 republikánus képviselő is jó ötletnek tartotta a dolgot.
Joe Biden amerikai elnök nagyinterjút adott a Time magazinnak, amelyben számos külpolitikai kérdésben állást foglalt a demokrata politikus. Szóba került az orosz-ukrán háború, Izrael, Kína, de az elnök életkora is. Az újraválasztásért harcba szálló Biden kiemelte: "nem hagyhatjuk, hogy a NATO elbukjon."
A nyugati kormányok szerint Oroszország egyre több szabotázskísérletet hajt végre, többek között katonai támaszpontok ellen, de a polgári infrastruktúrát is célba vette már Európa-szerte. A gyakran az orosz GRU katonai hírszerzés által vezetett „szürke zónás” támadások célja, hogy erősítsék az Ukrajna szövetségesei közötti széthúzást, megzavarják a Kijevbe irányuló katonai ellátást, és bomlasszák a nyugati közhangulatot.
Nagy-Britannia vezető politikusait, újságíróit, hírességeit tiltja ki Oroszország London „ellenséges” cselekedetei miatt – jelentette be az orosz külügyminisztérium.
Az orosz nagy hatótávolságú csapásmérő erők tevékenysége miatt riasztották a lengyel légierőt, több vadászgép is a levegőbe emelkedett. Komoly incidens nem történt.
A hét legforróbb témája az ukrajnai háború viszonylatában egészen biztosan az volt, hogy NATO-országok szépen sorban engedélyezték Kijevnek, hogy Oroszország területe ellen használják a korábban Ukrajnába szállított fegyvereket. Moszkva nyilvánvalóan érzékenyen reagált a kialakult helyzetre, hiszen teljesen világosan és érthetően kommunikálják a háború eleje óta, hogy a NATO-fegyverek használata Oroszország nemzetközileg elismert területei ellen egy olyan vörös vonal, melynek átlépése a háború drasztikus eszkalációját jelenti. Az igazság az, hogy a hatalmas diplomáciai botrányt generáló helyzetnek kevés valós hatása lesz a háború menetére nézve, ennek főleg az az oka, hogy a Nyugat nem sok olyan fegyvert adott Ukrajnának, mellyel mélyen be tudnak lőni Oroszország területére, Kijev viszont fejlesztett már több olyat, ami rendelkezik ezzel a képességgel. Van azonban két olyan nyugati fegyverrendszer, amely miatt szinte biztosan fáj az orosz elit feje.
Az Egyesült Államok engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy Oroszország nemzetközileg elismert területei ellen használják a Washington által adományozott fegyvereket – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Sky News cikke szerint.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken azt mondta: amióta a Nyugat támogatja Ukrajnát, Oroszország folyamatosan fenyegetőzik, de valóra nem váltotta ezeket a fenyegetéseket – írja az Ukrajinszka Pravda.
A NATO keleti szárnyán elégtelen a légvédelem: egy teljeskörű ellenséges támadás elhárításához a megfelelő eszközök alig 5%-a áll a katonai szövetség rendelkezésére – írja a Financial Times.
Vlagyimir Kulisov tábornok, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrizeti szolgálatának első igazgatóhelyettese azzal vádolja a Nyugatot, hogy a háttérben nukleáris csapásokat készítenek elő orosz célpontok ellen – írja az Eurasian Times.
Kijevnek joga van megtámadni oroszországi célpontokat és joga van nyugati fegyvereket használni ezen célpontok elleni támadáshoz - jelentett ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden, a tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását megelőzően.
A védelmi kiadások növelést szorgalmazta hétfői sajtótájékoztatóján Vilniusban Gitanas Nauseda, az előző napi voksoláson újraválasztott litván elnök.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Economistnak nyilatkozva kijelentette: a NATO-tagországok által az Ukrajnának átadott fegyverek ukrán tulajdonba kerülnek, ezért már csapást mérhetnek velük legitim oroszországi katonai célpontokra. A Kreml nevében hétfőn Dmitrij Peszkov szóvivő reagált a főtitkár szavaira – írja a Reuters.
A Kijevnek átadott NATO-fegyverek azonnal ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például "oroszországi légi bázisokra" - jelentette ki hétfőn NATO-főtitkár.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az atlanti szövetség nem lesz részese az ukrajnai háborúnak, és nincsenek tervek NATO-alakulatok ukrajnai állomásoztatására sem, ugyanakkor az amerikai fegyverek oroszországi célpontok ellen történő bevetését engedélyezné.
Emmanuel Macron francia elnök után egyre több NATO tagállam vezetője kezdett el érdeklődni katonák Ukrajnába telepítésén. Eltűnt a Kreml weboldaláról az a botrányt okozó törvényjavaslat, amely egyoldalúan csatolt volna el tengeri területet a Balti-tenger környékén fekvő más államoktól. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Május 23-án, hajnali 3 órakor az orosz határőrség egyoldalúan eltávolította az Észtország által a Narva folyón az orosz határ kijelölésére elhelyezett fénybójákat – számolt be az incidensről az észt külügyminisztérium.
Néhány hete a NATO még hallani sem akart arról, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, mára viszont a szövetség több vezetője is nyitottnak tűnik Emmanuel Macron francia elnök ötletére – idézi Benjamin Haddad francia politikust, Macron párttársát a Newsweek.
A strandok még zárva maradnak.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
