Meredeken emelkedtek a lakásbérleti díjak az elmúlt években Berlinben, ezért a város vezetése úgy döntött, hogy a következő öt évre befagyasztja a bérleti díjakat. A lépés érzékenyen érint ingatlanbérbeadással foglalkozó cégeket.
Szigorú ingatlanpiaci korlátozására készül a berlini városvezetés, nagy vitát kiváltó tervei szerint a 2011-es szinten fagyasztják be a lakások bérleti díját - jelentették berlini lapok hétfőn.
Mit tegyünk, ha már eldőlt, hol kell albérletet néznie a felsőoktatásban tanuló diáknak? Ne csak az árakat nézzük, figyeljünk a részletekre is. Sok, a kiválasztáskor jelentéktelennek tűnő apróság okozhat később komoly vitákat és nehézségeket. A Duna House összegyűjtötte a legfontosabb szempontokat, amiket át kell gondolni bérlőknek és lakáskiadóknak egyaránt a megállapodás során.
Napokon belül kiderülnek a felvételi ponthatárok, aminek hatására főként Budapesten, de a nagyobb egyetemvárosokban is megélénkül a kereslet a kiadó lakások iránt. Mivel a kollégiumok férőhelyei korlátozottak, ezért a diákok egy része piaci alapon keres megfelelő lakást. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy megéri-e lakást vásárolni egyetemista gyerekünknek, vagy ha a bérlés mellett döntünk, hol, mennyiért tehetjük azt meg.
Az európai nagyvárosok várnegyedei mindenütt kiemelt lokációnak számítanak a lakáspiacon. Lassabb ott az élet, általában kisebb a zaj a kis vagy csillapított forgalom miatt és persze sok helyütt csodás a panoráma az alant elterülő városra.
Két év múlva nyithat az első IKEA-lakótelep. Nem. Nem Svédországban, hanem Dél-Angliában. Tíz évvel ezelőtt már próbálkozott lakásépítéssel a svéd bútorgyártó és skandináv partnere. Akkor a válság elsöpörte a tervet, de most felélesztették - számolt be a CNN Business.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével megindul a főiskolások és egyetemisták rohama az albérletekért, így július 24-e után több tízezer új szereplő megjelenése várható a fővárosi bérlakás piacon. Az alábbiakban az Otthon Centrum és a KSH adataira támaszkodva vizsgáljuk meg, mi várható a következő hónapokban a hazai bérlakáspiacon.
A lakásbérlés intézménye Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár, de a lakáspiac szempontjából ezzel a szegmenssel is egyre inkább számolni kell. Eddig viszonylag kevés átfogó anyag született a témában, ezt hivatott pótolni a KSH legújabb felmérése, amelyben a bérleti díjakon túl azt is megvizsgálták, hogy milyen társadalmi csoportok, milyen környékeken, milyen típusú és méretű lakásokat bérelnek.
Nem elég drágák a budapesti lakások az albérletárakhoz képest, ezért az aktuális körülmények fennmaradása esetén jobban járunk, ha sajátot veszünk - többek között erre jutottunk cikksorozatunk előző részében. A saját lakáson elkönyvelt hozam pedig ahhoz vezet, hogy az idő előrehaladtával folyamatosan gyarapodhat a vásárlók vagyona a bérlőkhöz képest. Saját forgatókönyvünk szerint - melyben egy közepes méretű budapesti lakással számoltunk - ez 20 év alatt akár 20 millió forintot is jelenthet. Már amennyiben nem kerül ismét leszállóágba a lakáspiac, annak ciklikus ingadozása ugyanis könnyen felboríthat mindent. Sorozatunk záróepizódjában ezt a gondolatmenetet fejtjük ki a számok áttekintése mellett, majd végül megpróbálunk néhány tanulságot is levonni ebből az egész lakáspiaci történetből.
Cikksorozatunk korábbi részei itt olvashatóak el:
A lakbér nem ablakon kidobott pénz, de ettől még egy albérlet simán lehet drágább a saját lakásnál - cikksorozatunk előző részében ennek az állításnak ágyaztunk meg, most pedig eggyel beljebb lépünk a lakásmegtérülés útvesztőjében. Bemutatjuk, hogy a felrobbanó albérletárak miként hozhatóak kapcsolatba az elszálló ingatlanárakkal, és hogy ez mit mond a bérlés és vásárlás örök kérdéséről. Számításaink szerint egy 30 milliós lakás már inkább 36 milliót érhet, amennyiben az albérletárakból indulunk ki. Megnéztük még azt is, hogy mekkora lakbér esetén válnánk közömbössé a lakásvásárlás és bérlés közötti döntésben, amely igencsak elgondolkodtató eredményeket hozott. Hangsúlyoznánk, hogy ezek a számítások csak annyira jók, amennyire a mögöttes feltételezések helyénvalóak. A jövővel kapcsolatban sosem lehetünk biztosak, de azért ebből nem következik az, hogy teljes a homály. Sorozatunk következő, záró epizódjában a lakásárak változását, illetve ahhoz kapcsolódva a bérlők és tulajdonosok közötti vagyonkülönbségeket vizsgáljuk majd meg egy hétköznapi példán keresztül.
A jegybank legfrissebb felmérése szerint a magyar háztartások 84 százalékának volt ingatlantulajdona 2017-ben, a legkevésbé vagyonos két társadalmi tizedben viszont csak 28, illetve 63 százalék az aránya az ingatlantulajdonosoknak. A másik oldalon, a két legvagyonosabb tizedben az egy lakással rendelkezők aránya 96, illetve 97 százalék, a több ingatlannal rendelkező háztartások aránya pedig 37 és 66 százalékos - derül ki az Ingatlan.com elemzéséből.
Bár Magyarországon, európai viszonylatban magas a saját tulajdonú lakások aránya, a nagyobb városokban, különösen Budapesten a lakosság több mint 10 százaléka él bérelt lakásban. A lakás kiválasztásánál általában az elhelyezkedés és az ár a döntő szempont, de számos apróság van, amire már a lakás első bejárása során, a szerződés megkötése előtt érdemes odafigyelni, hogy a költözés után ne érjen minket kellemetlen meglepetés.
Az amszterdami városvezetésnek elege lett az albérletárak látszólag megállíthatatlan emelkedéséből, ezért drasztikus lépésre szánták el magukat: a tervek szerint megtiltanák az újépítésű lakások megvásárlást követően történő bérbe adását, vagyis a befektetési célú újlakás-vásárlást - írja a Bloomberg.
Az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt a közjegyzők előtt kötött lakásbérleti szerződések száma, egyre több bérbeadó fordul közjegyzőhöz a nagyobb biztonság és a későbbi pereskedés elkerülése érdekében - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adataiból. A bérbeadók elsősorban a nem fizető, és az ingatlant elhagyni nem akaró bérlők ellen kívánják bebiztosítani magukat a közjegyzői okirattal, amely alapján közvetlenül végrehajtást lehet indítani. A közjegyzők tapasztalatai szerint a problémás esetek 70 százalékában a bérbeadók a nemfizetés miatt mondják fel a bérleti szerződést, végrehajtásra azonban végül csak elvétve - évente mindössze 300 esetben - kerül sor.
Napokon belül, július 25-én kihirdetik az egyetemi ponthatárokat, ami a korábbi tapasztalatok alapján a lakások bérleti piacára is erős hatással lesz. Diákok ezrei kezdenek albérletkeresésbe a nagyobb egyetemi városokban, az erősödő kereslet pedig a bérleti díjak ideiglenes emelkedését vonja magával. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy milyen lakhatási költségekre számíthat egy egyetemista az ország különböző városaiban és mire figyeljen oda, mielőtt rábólintana leendő otthonára.
Budapesten, hosszú távú lakáskiadásnál az új vagy újszerű garzonok havi bérleti díja átlagosan 125 ezer forint, a kétszobásoké 168 ezer forint, a háromszobásoké a 200 000 forintot is meghaladhatja, a díjak kerületenként és városrészenként jelentős eltéréseket mutatnak - közölte a Cordia Zrt. az MTI-vel.
Budapest egyik legfelkapottabb része kétség kívül az V. kerület, a belváros népszerűsége az ingatlanok árában is jól látszódik. Egyes utcákban jóval egymillió forintos négyzetméterár felett kerülnek eladásra a lakások, emellett a szűkös kínálat is hozzájárul ahhoz, hogy nehéz helyzetben legyenek a vásárlók. Van azonban még néhány kisebb lakás, aminek a hirdetések alapján 25 millió forint alatt van a kínálati ára, ezekről készítettünk egy képes listát.
Az egyre magasabb lakásbérleti díjak mellett nincs könnyű dolga a pályakezdőknek ha megfelelő helyen, elfogadható állapotú lakást szeretnének bérelni. Nyugat-Európában már bevett gyakorlat, hogy nemcsak szociális alapon, hanem piaci alapon működő bérházak is épülnek, Magyarországon viszont csak mostanában kezdenek ebbe a piaci szegmensbe belekóstolni a befektetők.
Az elmúlt években a lakáspiaci kereslet és így az árak növekedésében nagy szerepet játszottak a befektetési céllal lakást vásárlók. Bár az árak azóta jelentősen emelkedtek, ami rontott az elérhető hozamokon, továbbra is úgy tűnik, hogy látják a lehetőséget a lakáspiacban a befektetők. Legalábbis ez derül ki az FHB Index Lakásárprognózisából.
Bár a magyarok döntő többsége még mindig törekszik a saját tulajdonú ingatlan megszerzésére, a statisztikai adatok alapján az utóbbi években némileg többen választják a munkaerőpiaci mobilitást is megkönnyítő albérletet - írja keddi számában a Népszava.
Rengeteg találat érte a síita hatalmat.
Olcsó vagy drága a dollár?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
