Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, a Biztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese bejelentette, az orosz kormány „célzott változtatásokat” fog végrehajtani az alkotmányban – írja az amerikai Institute for the Study of War (ISW) háborús elemzőintézet hétfői jelentése.
Számos kétharmados törvényt fogadhat el keddi ülésén az Országgyűlés. Döntés lesz egyebek mellett "a nemzeti szuverenitás védelmével összefüggő" alaptörvény-módosításról, a fővárosi választási rendszer átalakításáról és az idegenrendészeti szabályok szigorításáról.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy október 14-én rendezik meg az alkotmány megváltoztatására, az őslakosok elismerésére irányuló népszavazást.
Az Észak-Macedónia európai uniós tagsági tárgyalásai előtt az út megtisztítása érdekében a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), az ország legnagyobb albán kisebbséget képviselő pártja felajánlotta, hogy kivonja minisztereit a kormányból. Ez a lépés válasz a fő ellenzéki nacionalista VMRO-DPMNE követelésére, amely csak akkor támogatja a bolgár kisebbséget elismerő alkotmánymódosítást, ha a DUI miniszterei lemondanak. Ezek a változások Bulgária által előírt előfeltételei Észak-Macedónia EU-csatlakozásának.
Megváltoztatja az alkotmányát Észak-Macedónia annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon haladni az európai integráció útján - közölte a Vesti.mk észak-macedón hírportál szerdán annak kapcsán, hogy pontosan egy évvel ezelőtt kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások a nyugat-balkáni ország és az Európai Unió között.
Az alkotmánybírósághoz fordult az ellenzéki Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja (PSRM), kérve a testületet, hogy állapítsa meg: az államnyelv moldávról románra történő átnevezése összhangban van-e az ország alkotmányával.
Üzbegisztánban szerdán közzétették az április végére tervezett alkotmánymódosító népszavazás szövegét, amely a többi között növelné az elnöki mandátum idejét. Az április 30-i referendum lehetővé tenné, hogy a 2016 óta hatalmon lévő Savkat Mirzijojev újabb két, egymást követő elnöki ciklust vállaljon, valamint a jelenleg ötéves ciklust hétévesre bővítené.
Népszavazást tartanak Szlovákiában szombaton az alkotmány lehetséges módosításáról. A referendum során arról nyilváníthatnak véleményt a választók, akarják-e, hogy az alaptörvény úgy módosuljon, hogy a jövőben a parlament megbízatási időszaka népszavazással vagy a törvényhozás határozata által is lerövidíthető legyen. A választók reggel héttől este tízig szavazhatnak, a végeredményre vasárnap lehet számítani.
Úgy döntött a Kínai Kommunista Párt az idei pártkongresszus utolsó napján, hogy a pártszabályzatba foglalják azt, hogy Hszi Csin-ping ideológiai vezetése képezi az ország politikai alapelveit, maga a kínai vezető pedig a párt központi figurája és vezetője lesz – írja a Guardian.
A Mexikóban vasárnap tartott, az államfő visszahívását célzó népszavazáson a szavazók mintegy 90 százaléka támogatta Andres Manuel López Obrador elnök hivatalban maradását, annak ellenére, hogy a részvétel messze elmaradt a az érvényességhez szükségestől.
Miközben Ukrajnában háború dúl, Fehéroroszországban éppen arról tartanak népszavazást, hogy az alkotmányból kikerüljön az ország semlegességére és atomfegyver-mentességére való utalás. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor elvileg úgy tette lehetővé az országában hadgyakorlatozó orosz hadsereg számára Ukrajna Fehéroroszország felőli megtámadását, hogy az ország alkotmányában még szerepelt a semlegességre vonatkozó kitétel. Ami pedig az atomfegyver-mentességre vonatkozó alkotmányos előírást illeti, Lukasenka már az ősszel tett arra utalást, hogy orosz nukleáris fegyvereket fogadhatnak be. A fehérorosz elnök Kreml melletti ilyen erős kiállása annak fényében meglepőnek tűnhet, hogy sok évnyi ellenkezés után csak pár hónapja ismerte el a Krím Oroszország általi 2014-es annektálását, ami egyfajta szimbolikus lépésnek is tekinthető abban a folyamatban, hogy a 2020-as elcsalt elnökválasztást kísérő, korábban nem látott mértékű tüntetéssorozat után orosz pénzügyi és politikai támogatással tudta stabilizálni hatalmát.
Közzétették hétfőn Fehéroroszországban az alkotmánymódosítás tervezetét, amely elemzők szerint egyebek közt lehetővé tenné az ország tekintélyelvű elnöke számára, hogy a hónapokon át tartó tiltakozó megmozdulások ellenére 2035-ig bebetonozza a hatalmát.
Súlyos választási csalások történhettek az új orosz alkotmányról kiírt népszavazáson, hiszen az már most látszik, hogy az elcsalt szavazatok száma 10-22 millió közé tehető – mondta az InfoRádiónak Feledy Botond. A külpolitikai elemző szerint éppen ezért hosszabb távon legitimációs problémái lehetnek a július 4-én hatályba lépett alaptörvénnyel a jelenlegi moszkvai vezetésnek.
A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt a korábbi terveivel elentétben mégis alkotmánymódosítást kezdeményezett szerdán este arra vonatkozóan, hogy halasszák el két évvel a május 10-ére kiírt elnökválasztást a koronavírus-járvány miatt. Ezáltal Andrzej Duda elnök hivatali ideje az alkotmány szerint öt évről hétre nőne.
Igor Krasznov, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) helyettes vezetőjének főügyésszé kinevezését kezdeményezte hétfőn az orosz parlament felsőházánál Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Kreml sajtószolgálata szerint az elnök arra hivatkozva mentette fel a főügyészi tisztséget eddig betöltő Jurij Csajkát, hogy új munkakörbe irányítja át. Csajka 2006 óta töltötte be a főügyészi posztot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette szombaton, hogy ellenzi azt az elképzelést, hogy az ország vezetője korlátlan ideig maradhasson tisztségben, ahogyan az egykor a Szovjetunióban volt.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
