Novák Katalin magyar államfő a múlt hét végén Albániába látogatott, ahol stratégiai együttműködésről, demográfiai és gazdasági kihívásokról egyeztetett a helyi politikai vezetőkkel. Az átlagos európai ember számára a Balkánon található ország amolyan fekete folt: keveset tudunk róla, pedig az apró, hazánk területének valamivel több mint negyedét kitevő ország meglepően nagy geopolitikai jelentőséggel bír.
Szerbiának egységre és összefogásra van a leginkább szüksége most sokkal inkább, mint bármikor korábban - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök pénteken Belgrádban azon a nagygyűlésen, amelyet azért hívott össze, hogy összetartásra szólítsa fel Szerbia népét.
Miután februárban hallgatólagosan elfogadták az európai béketervet, Szerbia és Koszovó vezetői tegnap Brüsszelben tárgyaltak országaik viszonyának rendezéséről - számolt be a Deutsche Welle.
A Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatokat sok kérdés, félreértés, nézeteltérés, mély seb és nagy bizalmatlanság terheli - mondta Ana Brnabic szerb miniszterelnök vasárnap Zágrábban, a Szerb Nemzeti Tanács (SNV) közgyűlésén.
Novák Katalin nem örül az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti kötélhúzásnak, azonban a köztársasági elnök a Portfolio-nak adott interjújában azt is hangoztatta: az ország szuverenitását meg kell védeni, teljes jogú tagság, vagyis egy rendes hely a brüsszeli asztalnál jár a magyaroknak is. Az államfő a lapunknak adott interjúban úgy vélekedett, hogy az EU az elmúlt évtizedben inkább gyengült, egyre inkább lemarad az USA és Ázsia mögött, miközben kettős függőség alakult ki: biztonságunkat az Egyesült Államok katonai támogatása, jelenléte garantálja, a gazdasági növekedéshez pedig Oroszország biztosítja az energiaellátást. Novák Katalinnal emellett beszélgettünk a szomszédban dúló háború kilátásairól, a békekötés esélyeiről, az Oroszországtól való függőségünk csökkentéséről, a hagyományos diplomácia erejéről és eredményeiről, a nyugat-balkáni országok kilátásairól és római látogatásáról. Szerinte egy új világrend van születőben, amelyben Magyarországnak jó lenne az Egyesült Államokkal visszatalálni a pragmatikus együttműködéshez, és igaz ez Kínára is.
Kétnapos, dulakodástól sem mentes vita után elfogadta a szerb képviselőház azt a jelentést, amely a Szerbia és Koszovó közötti tárgyalási folyamat utóbbi öt hónapjára vonatkozott. A parlamentben vérre menő vita folyt arról, hogy Szerbiának hogyan kell kezelnie a kialakult helyzetet.
Nem igazán foglalkoznak környezetvédelmi kérdésekkel, így a folyókban folyamatosan felgyülemlő szeméttel sem a nyugat-balkáni országok, annak ellenére, hogy az európai uniós tagságra várva ezeket a problémákat is meg kellene oldaniuk.
Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta: biztos benne, hogy Szerbia nem a közeljövőben fog csatlakozni az Európai Unióhoz.
Rumen Radev bolgár elnök hétfőn, más pártok két sikertelen próbálkozása után harmadszorra a Bolgár Szocialista Pártot (BSZP) kérte fel kormányalakításra, ami az utolsó lehetőség arra, hogy elkerüljenek egy újabb, immár ötödik parlamenti választást két éven belül Bulgáriában.
Határozatlan időre elhalasztotta a december 18-ra tervezett önkormányzati választást Vjosa Osmani, koszovói elnök, a Koszovó északi részén a térségben fennálló feszült helyzet miatt. A koszovói elnök azt követően döntött a voksolás elhalasztásáról, hogy a fennálló feszültségek miatt a nemzetközi közösség több képviselője is ezt kérte tőle.
Fegyelmi eljárás indult a Horvát Labdarúgó Szövetség ellen, mert a válogatott szurkolói sértő módon viselkedtek a kanadai válogatott kapusával, Milan Borjannal szemben a katari világbajnokságon.
Elmérgesedett a viszony Szerbia és Koszovó között novemberben, mivel a korábbi megállapodások értelmében utóbbi elkezdte volna pénzbüntetéssel sújtani azokat a koszovói szerbeket, akik november 22-től még mindig a szerb rendszámtáblájukat használják. Ugyan a határidőt kitolták két nappal, a két ország vezetőjének tárgyalása nem járt sikerrel, több esemény pedig újra kiélezte köztük a konfliktust.
Josep Borell, az Európai Unió külügyi biztosa szerda este jelentette be, hogy Szerbia és Koszovó hosszas viták után megállapodott az észak-koszovói szerbek által használt, Belgrád által kiállított rendszámtáblák ügyéről – írja az al-Jazeera.
Alexander Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök nem jutott egyezségre a mai rendkívüli brüsszeli találkozón, ez tovább fokozhatja a feszültséget - hívta fel a figyelmet Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben.
Vasárnap a Balkán két országában is választásokat tartanak. Az Európai Unió legszegényebb országában, Bulgáriában másfél év alatt negyedszer szólítják urnákhoz a választókat, mivel azóta egyetlen koalíciónak sem sikerült tartós kormányt létrehoznia. A listás, arányos választási rendszerben nyolc pártnak is jó esélye van átlépni a 4 százalékos küszöböt, de a felmérések alapján többségre képes koalíció ezúttal sem fog összejönni, miközben az ország egyre nagyobb gazdasági bajokkal néz szembe. Miközben Bulgáriában a káosz folytatódhat és mélyülhet el, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélére jutott, amivel egyre fenyegetőbbé válik a XX. században már többször felrobbant lőporos hordó újbóli felizzása. A Daytonban nagy gonddal összerakott, rendkívül összetett államszerkezet minden szintjén választásokat rendeznek, és mindhárom etnikum – bosnyák, szerb, horvát – nagy eséllyel nacionalista vezetőket választ majd. Ez a szerbek és a horvátok esetén azt jelenti, hogy a szeparatista erők erősödnek meg, ami beláthatatlan következményekhez vezethet Magyarországtól határától nem is olyan messze.
A boszniai média beszámolói szerint Magyarország kormánya 35 millió eurós (kb. 14 milliárd forint) támogatást hagyott jóvá a boszniai Szerb Köztársaságban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására.
A Fitch Solutions elemzői szerint nem fognak eszkalálódni a Balkán etnikai feszültségei az ukrajnai orosz invázió miatt, még ha Moszkva meg is próbálja kihasználni ezeket. Az egyes államok közötti konfrontráció ellenére a kormányok el fogják kerülni az esetleges konfliktusokat, mivel a NATO- és/vagy az EU-csatlakozásra törekednek, valamint az országok gazdaságilag is összekapcsolódnak. Azonban a drágább import magasabb inflációhoz vezet majd, ami hátráltatni fogja a növekedést, és kockáztatja a politikai stabilitást.
Fontos bejelentést tett tegnap a BÉT-en az MVM, arról az MVM NET-ről, amely a korábbi tervek szerint az Antenna Hungária leányvállalataként működött volna tovább, és amely része lett volna a 4iG és az állam együttműködésében létrejövő távközlési szuperholdingnak.
Spanyolország és Hollandia átveszi a NATO-tag Bulgária légtere egy részének ellenőrzését az ukrán-orosz konfliktus miatt - közölte Sztefan Janev bolgár védelmi miniszter szombaton.