A Befektető-védelmi Alapnak (Beva) március 20-ig, jövő hét péntekig kell közzétennie a felszámolás alatt lévő Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek kártalanítására vonatkozó részletes tájékoztatását - olvasható a Beva honlapján.
Közel százmilliárd hiányzik a BudaCash-botrány miatt a DRB bankcsoportból, és akár ennek duplája a Quaestor kötvényeseinek számlájáról. És ez még nem minden: gyakorlatilag összeomlott a megtakarítók védelmi rendszere (OBA-vagyon, Beva-vagyon). Nagyon nem mindegy, hogy reagál a helyzetre a gazdaságpolitika, amely most úgy tűnik, igyekszik a gyenge pénzügyi felügyelet miatti felelősséget eltolni magától, a bankokat a lebukott brókercégekkel összemosni, a büntetőjogi felelősök vétkeit a teljes pénzügyi szektorra rákenni. Csakhogy az ügyben érintetlen bankok pénzügyi bevonása a februári korszakváltó megállapodás felrúgását jelentené, amelynek épp a nyilvános megerősítésére volna most inkább égető szükség.
Perek sorozatára számíthatnak a Quaestor-kötvényesek, mielőtt bármi pénzt láthatnak viszont és még az is kérdéses, hogy mennyit kapnak vissza. A jogászok és a Beva teljesen eltérő állásponton vannak ezzel kapcsolatban - írja a hvg.hu. A Buda-Cash és a DRB-bankcsoport vezetői pedig akár magánvagyonukkal is felelhetnek, ha beigazolódik, hogy bűncselekményt követtek el - tudósít az MTI.
A Buda-Cash Brókerház és az ugyanabba az érdekeltségi körbe tartozó DRB bankcsoportnál feltárt hiányosságok következtében már korábban is szó esett arról, hogy az MNB szigorítani kívánja a befektetési szolgáltatókra vonatkozó jogszabályokat. Mindez mostanra már nemcsak ígéret, az MNB honlapján csütörtökön közzétett dokumentum szerint radikális változások jönnek a pénzügyi szektorban. Kiterjesztenék a személyi felelősség körét, összeolvadna a Beva és az OBA és élesen elválna egymástól az értékpapírok kibocsátójának és forgalmazójának személye - hogy csak néhányat említsünk az elképzelésekből.
A DRB Bankcsoport felszámolása kapcsán az OBA 73 ezret meghaladó betétes számára fizet kártalanítást, első körben 103 milliárd forint értékben - közölte a betétbiztosító.
Az elmúlt hetekben olyan eseményeket éltünk meg, ami hosszú időre nyomot hagyhat a magyar tőkepiacon. Ha az E-Star és a Btel nem lett volna elég, a Hungária Értékpapír és a Quaestor kötvényproblémái újabb csapást jelentenek az amúgy is régóta padlón heverő vállalati kötvénypiacnak, mely könnyen ellehetetlenítheti a vállalatok számára a finanszírozás ezen formáját. Ez viszont azoknak a cégeknek rossz hír, akik egyébként arra használnák ezeket a termékeket, amire valók, és akkor, amikor ezt tőkehelyzetük is lehetővé teszi. Felmerül természetesen a felügyelet szerepe is, mi máig nem értjük, hogy tudott 60 milliárd forintot kibocsátani egy olyan cég, melynek minimális árbevétele és saját tőkéje volt. A befektetők számára pedig a tanulság: nézzük meg nagyon, mibe fektetjük a pénzünket, legalább annyi időt szánjunk befektetéseinkre, mint egy mosógép megvásárlására.
Már áprilisban gyorsított eljárással megtárgyalhatja a parlament azokat a módosító indítványokat, amelyek következtében hatékonyabban és átláthatóbban működhet a hazai befektetési vállalati piac - mondta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, a Fidesz frakcióvezetője.
Szerdán is csak kapkodják a fejüket azok, akik a bajba került brókercégekkel kapcsolatos híráramlást követik. A Buda-Cashnél előzetes letartóztatásba került három ember, a Quaestor budapesti székházában pedig házkutatást tartottak.
Fontosabb részletek
Március 11-én a Fővárosi Törvényszék három embert előzetes letartóztatásba helyezett a Buda-Cash-ügyben.
Egyre több piaci szereplő szólal meg a brókerbotránnyal kapcsolatban és fogalmazza meg saját, illetve cégének az eseménysorozattal kapcsolatos álláspontját. Továbbá igyekeznek megnyugtatni a befektetőket a kialakult helyzetben annak érdekében, hogy elejét vegyék egy esetleges tőkekivonási hullámnak. Legutóbb Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő elnök- vezérigazgatója adott interjút a totalreturn.hu-nak
A Quaestor Befektetési Alapkezelő rendkívüli közleményt tett közzé, mely szerint felfüggeszti 6 alapja befektetési jegyeinek forgalmazását.
A BÉT 2015. március 11-én 11:41-től csak zárás funkció alkalmazásának engedélyezésével visszaállította a Quaestor kereskedési jogát.
Február 24. bizonyára sokakban mély nyomot hagyott. Ekkor robbant a médiában a brókerbotrány: a Buda-Cash több mint egy évtizeden keresztül meghamisította adatszolgáltatását. A Buda-Cash azonban csak az első csontváz volt a szekrényben, nem is kellett sokat várni, és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél illetve a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél is szabálytalanságokra bukkant a felügyelet. Az összesen több százmilliárd forintos csalássorozat feltárása után az első felszámolásra illetve őrizetbe vételekre sem kellett sokat várni. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni az elmúlt évek legnagyobb hazai brókerbotrányáról.
Miközben a Quaestornál észlelt szabálytalanságokat még mindig vizsgálja az MNB, a napokban megkezdődött a DRB bankcsoport ügyfeleinek kártalanítása. A betéteseket az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítja maximum 100 ezer eurós értékhatárig. Ugyanakkor a tavalyi takarékszövetkezeti és bankcsődök miatt jelentősen megcsappant az OBA kártalanításra fordítható vagyona, az első körben a DRB betéteseinek kifizetendő 103 milliárd forint egy jelentős részét így kénytelen az alap az MNB által nyújtott 3 hónapos hitelből finanszírozni. Na de honnan lesz pénze az OBA-nak a kölcsön visszafizetésére?
Látva a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor Befektetési Zrt. körül kialakult helyzetet, több hazai pénzügyi szolgáltatócég is fontos levelet hozott nyilvánosságra. A Concorde Értékpapír Zrt. és az Equilor Zrt. után a Concorde Alapkezelő, legutóbb pedig az SPB Befektetési Zrt. is rendkívüli tájékoztatást tett. Ezt is változatlan formában közöljük.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új vizsgálati rendszerének eredményeként derült fény a Buda-Cash hiányosságaira; a módszer lényege, hogy nem a szolgáltatott információkat használják, hanem a helyszínen generáltatják az adatokat, amelyet a Buda-Cash és a QUAESTOR sem tudott előállítani - mondta a jegybank felügyeleti szóvivője szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Az elmúlt hetek botrányeseményei után sok ügyfélben megrendülhet a bizalom nemcsak a hazai brókercégek, hanem az alapkezelők iránt is, éppen ezért a Concorde Alapkezelő mai sajtótájékoztatóján Bilibók Botond vezérigazgató kiemelte, hogy a két szegmenst nem érdemes és nem is szabad egy kalap alá venni. Szerinte a Quaestorral kapcsolatos mostani esemény nem egy brókercsőd, hanem egy kötvény-kibocsátási kérdés, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerinte nem egyedül a Felügyelet felelőssége, ami most történt, hanem legalább annyira a piacé is, amiért hallgatott.
Kissé lesújtó véleményt fogalmazott meg a Concorde Alapkezelő vezére, aki szerint az elmúlt hetekben tomboló brókerbotrány alaposan megtépázta a pénz- és tőkepiacokba vetett bizalmat. A vélemény az alapblog.hu-n olvasható.
Fiktív személyhez köthető számla segítségével tömte a Buda-Cash évek óta a brókercégnél már a '90-es évek végén jelentkező lyukakat - írja a nol.hu. Az egyik főszereplő Karácsony Miklós, aki január 30. és február 2. között 62 milliárd forint értékben vásárolt diszkont kincstárjegyeket a Buda-Cash-nél vezetett számlájára.
Kijöttek a legfrissebb számok.
Közben négyéves csúcs körül jár a lengyel zloty.
A volt orosz elnök szerint az ukrán államfő bitorolja a hatalmat.
Lehet, hogy ez a küldetés már most kudarcra van ítélve.
Újra fellángolt a vita a kormány és az MNB között.
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
