Sok devizahiteles kíváncsi arra, hol tud utánanézni az elszámolásokról, a forintosításról és a "fair bankrendszerről" szóló szabályoknak. Amellett, hogy május 31-éig naponta egy friss cikkben ismertetjük ezeket, az alábbiakban felsoroljuk a rendeleteket, amelyekben a Google segítségével egyéb részleteknek is utána lehet nézni. Tegnap a törvényeket ismertettük.
Sok devizahiteles kíváncsi arra, hol tud utánanézni az elszámolásokról, a forintosításról és a "fair bankrendszerről" szóló szabályoknak. Amellett, hogy május 31-éig naponta egy friss cikkben ismertetjük ezeket, az alábbiakban felsoroljuk a törvényeket, amelyekben a Google segítségével egyéb részleteknek is utána lehet nézni. Holnap a rendeletek következnek.
160 forintos folyósítási árfolyam, 7%-os THM - egy tipikus frankhiteles nagyjából így vette fel annak idején jelzáloghitelét. A kamatszint az eredeti közelébe fog csökkenni a forintosítás után, nagyjából 60%-os árfolyamveszteséget azonban le kell nyelniük a frankhiteleseknek. A múltbeli túlfizetések miatti elszámolások azonban ennek közel felét eltüntetik, így a jelenlegihez képest alacsonyabb, az eredetihez képest magasabb lehet a törlesztőrészlet.
Leginkább az izgatja most a devizahiteleseket, mennyivel fog csökkenni a tartozásuk a március-áprilisban a banktól érkező elszámolási levél alapján. Az átlag valahol 20% körül lehet, azonban sokan lesznek, akiknek ettől jelentősen elmarad a teherkönnyítésük, így nem árt a negatív élményre is felkészülni.
Félrevezető eredményt adhatnak a csupán néhány alapvető hiteladatot figyelembe vevő internetes kalkulátor-programok a banki elszámolások majdani mértékét illetően. A valós kalkulációt a hitelintézetek tudják elvégezni, az elszámolás helyességét ugyanakkor az MNB szigorúan ellenőrzi majd - óv friss közleményében az MNB.
A Portfolio ugyanerre hívta fel a figyelmet múlt heti cikkében:
Négy pontban összefoglaljuk most, hogy kell kiszámolni egy mindig is normál módon törlesztett, nem késedelmes devizahitel esetében az elszámolási összeget. A számításhoz szükség van a folyósítás pontos összegének, az eredeti hitelfeltételeknek és minden egyes, már befizetett törlesztőrészletnek az ismeretére.
A devizaalapú hitellel rendelkezők döntő többsége várhatóan megkapja április 30-áig az elszámolásról szóló tájékoztatást. Egy MNB-rendelet arról is rendelkezik, hogy meddig kell a bankoknak teljesíteniük a jóváírást. A jogszabály alapján legkésőbb május 22-e ez a dátum.
Az árfolyamrésnél is nagyobb összeg ütheti a markát a devizahiteleseknek az egyoldalú szerződésmódosítások, döntően kamatemelések érvénytelensége miatt. A Kúria június 16-ai jogegységi határozatát az első elszámolási törvény tette a bankok számára igazán végzetessé.
2014. június 16-án derült ki, hogy a Kúria szerint tisztességtelen az árfolyamrés, vagyis a különnemű (folyósításkor vételi, törlesztéskor eladási) árfolyamok alkalmazása a devizában fennálló fogyasztói kölcsönszerződéseknél. A folyósított forintösszegnek tehát nagyobbnak, a törlesztőrészleteknek viszont kisebbnek kellett volna lenniük. A "tisztességtelen" különbözet most az adóst illeti.
Elszámolási kalkulátorral állt elő néhány honlap az elmúlt hónapokban. E gyenge kísérletek azonban akár egy millióval is félrevihetik a devizahiteleseket a számítás során, amikor arra kíváncsiak, mennyi jár nekik vissza személy szerint.
Február 1-jei hatállyal forintosítják a deviza jelzáloghiteleket és a lakáslízing konstrukciókat, valamint az ezekből eredő devizatartozásokat is. Hogy milyen árfolyamon, azt érdekesen határozza meg a törvény.
A nagybankok közül utolsóként ma a CIB Bank is közzétette, mekkora vesztesége (céltartalék-képzése) származhat a devizahiteles elszámolásokból. A bankok csak ezekben a hetekben futtatják le rendszereiken ügyfelenként az elszámolásokat, így egyelőre inkább előzetes becslésekről, mint teljesen pontos adatokról van szó. Mindenesetre nagyjából már megvan, melyik bank mekkora összeget kénytelen visszafizetni devizahiteleseinek, mutatjuk tehát a számokat.
Miért jár vissza pénz a deviza- és forinthiteleseknek az egyoldalú kamatemelések miatt? Az első elszámolási törvény szerint azért, mert az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételek nem felelnek meg hét fontos elvnek. Most összefoglaljuk, mi ez a hét elv, amelyeket bőven a lakossági devizahitelezés befejeződése után, csak 2012-ben fektetett le a Kúria. Utólag olyan szabályok alapján vonják tehát felelősségre a bankokat, amelyeket korábban nem ismertek.
Nem minden adós kap elszámolást a hitelezőktől az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések visszatérítése miatt. Az alábbiakban összegyűjtöttük, kik azok, akik egyáltalán nem részesülnek visszatérítésből, akár deviza-, akár forinthitelesek.
Triplán történelmi dátum volt február 1-je, vagyis múlt vasárnap a devizahiteleseknek, hiszen hatályba lépett az elszámolás, a forintosítás és a "fair" banki kamatrendszer is. A bankok március és április folyamán küldenek levélben tájékoztatást volt és jelenlegi ügyfeleiknek, az első, új szabályoknak teljesen megfelelő törlesztőrészletet pedig májustól kell utóbbiaknak fizetniük. A Portfolio május végéig tartó cikksorozatban mutatja be a három említett folyamattal kapcsolatos tudnivalókat - az első héten vagyunk túl.
A devizahitelezés fénykorában, 2006-2008-ban hosszú hónapokon keresztül több mint havi 100 milliárd forint devizahitelt vett fel a magyar lakosság. 2010 nyarán gyakorlatilag betiltotta az Orbán-kormány a devizahitel-felvételt, de már a válság kezdete óta menekül devizahiteleiből a lakosság. Egy ábrán mutatjuk, milyen tempóban.
A válság kezdete után átlagosan 1,9 százalékponttal volt magasabb a jelzálogfedezetű devizahitelek kamata, mint a válság előtt. Az egyoldalú kamatemelések utólagos érvénytelenítése miatt jár vissza az összeg nagyobbik része az ügyfeleknek.
Hiába fizettem vissza milliókat az elmúlt években, még az elszámolás és a forintosítás után is nagyobb lesz a tartozásom, mint amekkora hitelösszeget annak idején felvettem - hallani egyre több devizahitelestől. Bár tényleg sokakat érhet kellemetlen meglepetés, nem feltétlenül van így: két példán szemléltetjük a helyzetet.
Február 1-jén végleg megszabadultak az árfolyamkockázatoktól a jelzáloghitelesek és a lakáslízinggel rendelkezők. Az autóhitelesek, autólízingesek, személyi kölcsönösök és vállalkozások azonban a svájci jegybank január 15-ei döntése és a forintosítás elmaradása miatt rosszul jártak. Mutatjuk, jelen állás szerint mennyire.
Ezermilliárdos nagyságrendű az a veszteség, amit a frank erősödése miatt buktak a devizahitelesek a válság eleje óta. Még nagyobb lett volna a veszteség, ha nem fixálják már novemberben a forintosítás árfolyamát, hanem a február 1-jei árfolyammal kalkulálnak a bankok a konverzió során. Mutatjuk, mekkora a kettő különbözetéből fakadó nyereség.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
A hivatalos adatok szerint jócskán a szlovákok előtt járunk – de ezeket az adatokat még Pozsonyban sem hiszik el.
Történelmi magasságokban járt az amerikai tőzsdeindex.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az igazságügyi minisztérium hozta nyilvánosságra. Biden kampányígérete teljesülhet.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
