A hitelintézetek mellett több száz pénzügyi vállalkozás van ma Magyarországon, amelyek nyújthattak a válság előtt és után devizahiteleket. Lehetnek olyan hitelezők, amelyek felszámolás vagy végelszámolás alá kerültek, és elképzelhető, hogy emiatt nem áll rendelkezésükre a devizahiteles elszámoláshoz minden szükséges adat. Ezt a helyzetet orvosolja az MNB egyik rendelete.
Megszűnik az árfolyamgát, a törlesztőrészletet azonban egyelőre befagyasztva tartják az árfolyamgátas devizahitelesek számára. Ennek viszont ára van, így érdemes alaposan végiggondolni, hogy 1. benne marad-e valaki a törlesztőrészlet további 2-4 évig tartó fixálásában, de cserébe vállalja a törlesztőrészlet későbbi megugrását, vagy 2. inkább már akár most belemegy a magasabb (igaz, elszámolás miatt csökkentett) törlesztőrészletbe annak érdekében, hogy e sokkot elkerülje. Előbbi verzió automatikus, az utóbbi megoldást külön igényelni kell.
Az elmúlt napokban egyenként írtunk arról, milyen eltérő időpontokban kaphatják meg az egyes kategóriákba tartozó adósok az elszámolásról és az esetleges forintosításról szóló tájékoztatót. Most ezeket foglaljuk össze egy helyen.
A devizaalapú hitelektől eltérő határidő vonatkozik a devizában törlesztő devizahitelesek tájékoztatására. Bár az elszámolás és a forintosítás fordulónapja a törvény szövege alapján náluk is február 1-je, a tájékoztató levelet csak augusztus-szeptember folyamán kapják majd meg.
Több mint százezer lakossági hitelszerződés életbiztosítással vagy lakás-takarékpénztári megtakarítással kombinált ma Magyarországon. Ezek döntő része devizahitel lehet, így nagyon nem mindegy, miként érintik a kombi hitelek sorsát az elszámolási jogszabályok.
Mivel a mostani forintosítás 256,5 forintos árfolyamon történik, 2011-2012-ben viszont 180 forinton is megszabadulhattak egyesek a frankhitelüktől, egy szavuk sem lehet a végtörlesztőknek. Ennek ellenére az elszámolások rájuk is vonatkoznak, hiszen elképzelhető, hogy még mindig jár vissza egyeseknek valamekkora összeg. Összefoglaljuk most a rájuk vonatkozó szabályokat - nekik most észnél kell lenniük.
Az elszámolás és (jelzáloghitelek esetén) a forintosítás azokra a tartozásokra is kiterjed, amelyeket csak kínkeservvel vagy egyáltalán nem tudnak törleszteni az adósok. Az alábbiakban arról írunk röviden, rájuk milyen különleges szabály vonatkozik az elszámolások során.
Mivel bonyolultabb a helyzetük a normál módon törlesztő hitelesekénél, speciális szabályok vonatkoznak a felmondott hitelszerződéssel rendelkező, követeléskezelőnek tartozó ügyfelekre. Ezeket foglaljuk most össze dióhéjban.
Megkérdeztük a bankokat, melyikük mikor küldi ki a devizaalapú lakossági hitelek elszámolásáról szóló, tértivevényes postai levelet ügyfeleinek. A kapott válaszok nem teljesek, de talán hasznosak.
Sok a félreértés az autóhitelek és lízingkonstrukciók elszámolásával kapcsolatban. Az ügyfelek egy része például nincs tisztában azzal, hogy bár a forintosítás nem vonatkozik ezekre, az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések érvénytelenítése miatti elszámolásokban ők is részesülnek.
A fogyasztók a banki elszámolási értesítő kézhezvételét követő 30 napig nyújthatnak be panaszt pénzügyi intézményüknél. A jogszabály nem zárja ki, hogy egy piaci szereplő az értesítő kiküldése előtt például elektronikusan, telefonon tájékoztassa ügyfelét az elszámolt összeg jóváírásáról, vagy teljesítse a kifizetést. Ez azonban nem pótolja a hivatalos értesítést, s nem rövidíti le az ügyfél panasztételi lehetőségének időtartalmát - hívja fel a figyelmet az MNB.
Sokáig megemlegetik még a bankoknál 2014-et, hiszen minden idők legnagyobb veszteségébe, összesen 447 milliárd forintos mínuszba taszította őket a Kúria és a kormány. A veszteség elviseléséhez szükséges tőke viszont mindenütt rendelkezésre állt, így ma már inkább az a nagy kérdés, miként léphet tartós növekedési pályára a szektor. A meglévő lakossági hitelek kamatainak csökkentéséből származó mintegy 100 milliárdos éves eredménykiesés mellett nagyon nehéz lesz ez. Ráadásul a banki kockázatvállalás is nagyon visszaesett: a nettó hitel/betét arány most először 100% alá csúszott.
Március 1-jétől, illetve a vasárnapi munkaszüneti nap miatt valójában mától indul az elszámolási tájékoztatás a devizaalapú hitellel rendelkezőknek visszajáró összegről. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi lesz a devizahitelesek döntő többségének a levelében, amelyet legkésőbb április 30-áig kell a bankoknak és más pénzügyi intézményeknek kiküldeniük, méghozzá tértivevényesen.
Nagy nap a mai a devizahitelesek életében: március 1-jén indul és április 30-án végződik a tájékoztatás az elszámolásról és - jelzáloghitelek esetében - a forintosításról. A tértivevényes postai levélben részletes tájékoztatást kapnak mind a volt, mind a jelenlegi ügyfelek a csökkentett tartozás és törlesztőrészlet mértékéről, valamint az új kamatszabályokról is. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat és teendőket.
Azokat a hitelszerződéseket érinti az elszámolás, amelyeket 2004. május 1-je és 2014. július 19-e között kötöttek, és nem szűntek meg 2009. július 27-e előtt. Az azóta megszűnt hitelekre átutalással, a még élő hitelekre tartozáscsökkentés formájában számolnak el a bankok. De mi van a korábban megszűnt hitelekkel? Minden remény elveszett?
A hitelek közül a lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghiteleket forintosítják a bankok február 1-jei hatállyal, megszabadítva ezzel őket az árfolyamockázatoktól. Az érintett ügyfelek rendkívül szerencsések: alig két hónappal a svájci jegybank döntése előtt (alacsonyabb szinten) sikerült fixálni forintosítási árfolyamukat. Három ábrán mutatjuk, mennyi ilyen, jelzálogfedezetű hitel van ma Magyarországon a bankoknál.
A bankoknál lévő lakossági hitelszerződések mindössze 9%-ára vonatkozik darabszám szerint a forintosítás - derül ki alábbi összesítésünkből. Tartozásösszeg alapján persze ennél jóval nagyobb, 52% a forintosításra kerülő hitelek aránya. A forintosítás és a tavaszi elszámolás 455 ezer, csak a tavaszi elszámolás 166 ezer, a nyári elszámolás pedig 1 millió 394 ezer hitelszerződést érint a bankoknál az alábbi adatok alapján.
Gőzerővel készül az Erste Bank az elszámolás és forintosítás utáni hitelkiváltási versenyre - derült ki a bank szerdai sajtótájékoztatóján. Brutális számok hangzottak el arról, mekkora teher egy ekkora banknak az elszámolás és a forintosítás.
A válság eleji szint csaknem négyszeresére, 1232 milliárd forintra nőtt az a hitelösszeg, amelyet egyszerűen képtelenek behajtani a bankok a lakosságtól, de még nem mondtak fel. A nem teljesítő lakossági hitelek arányának növekedése szerencsére megállt (év végén 19,3% volt), de a devizaalapú lakáshitellel rendelkezők nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak: csaknem kétharmaduknak nagyobb a hiteltartozása, mint a lakás értékének 90%-a.
Vakarhatják a fejüket a március 1-jén startoló elszámolásokat előkészítő banki vezetők: egy törvénymódosítás és egy MNB-rendelet is megjelent a napokban, amelyek kis mértékben tovább módosítják a devizahitelek elszámolására vonatkozó szabályokat. Felsorolásszerűen bemutatjuk a fontosabb változásokat.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
