Azonnali fizetés, mesterséges intelligencia, banki informatikusi álmok – többek között ezek voltak terítéken abban a panelbeszélgetésben, amelyben két banki informatikai vezető, valamint az ApPello és a Microsoft vezetői cseréltek eszmét egymással a Portfolio Banking Technology 2019 konferenciáján. Előtte előadásokat hallhatott a különbség hasonló témákban.
Két hét alatt 400 ezer banki ügyfelet szerezhetne, ha egy közösségi média cég a magyar piacra lépne egy külföldi példa alapján, ezért is kell a bankoknak időben lépnie a digitalizációban. A Bankszövetség létrehozta 22 pontos javaslatcsomagját, mely a versenytorzító hatások kezelése mellett az ügyfelek számra is látható javulást hozhat a banki ügyek intézésében.
A bankfiókok működtetése még mindig jelentős részét adja a hazai bankrendszer költségeinek, ami drágítja a pénzügyi szolgáltatásokat. A kiterjedt fiókhálózattal rendelkező intézményeknek sajnos sokszor érdeke a jelenlegi helyzet fenntartása, ezzel védve a piaci pozíciójukat, gátolva az ennek „lebontását” segítő innovációt. Bár a digitális, mobiltelefonról is elérhető szolgáltatások fejlődése elkezdődött, ezek nem a bankfiókok kiváltására szolgálnak, hanem inkább gyors és kényelmes fizetési alternatívákat nyújtanak. Videóbankár, online számlanyitás vagy éppen a digitális hitelfelvétel még csak a hazai bankok töredékénél elérhető. A mobilbanki szolgáltatások szélesítése és a mobilbanki megoldások ügyfelek körében történő egyre nagyobb elterjesztése elkerülhetetlen ahhoz, hogy az analóg bankolás tényleg digitálissá váljon. Mivel Magyarországon szinte mindenkinek van mobiltelefonja, a 4G lefedettség szinte teljes (és jön az 5G), ezért a mobilbankolásra való átállás az edukáció és a különböző szolgáltatások fejlesztésével könnyen megvalósítható lenne.
A fizetési folyamat láthatatlanná fog válni, megjelennek a különböző e-pénztárcák, a fizetési kártyák és elfogadó terminálok virtuálisak lesznek, és a biometrikus azonosítás is minden bizonnyal rohamosan terjedni fog – árulta el vízióját a fizetési piac jövőjéről Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója, aki csütörtöki Banking Technology konferenciánk előadója lesz. Szerinte a gazdaság és a kereskedelem teljes digitalizációja egyszerűen elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan egy modern azonnali fizetési infrastruktúra nélkül.
1500-2200 milliárd dollárral növekedhet a világgazdaság 2023-ra az okosgyáraknak köszönhetően – áll a Capgemini Research Institute legfrissebb elemzésében.
A fintech cégek a legújabb technológiákat használják, nem rendelkeznek örökölt rendszerekkel és szervezettel, de az ügyfelek nagy része még mindig a bankoknál van, ezt az előnyt pedig a digitális transzformáció révén aknázhatják ki. Ha azonban nem lépnek időben, az Y-generációt elveszítik, vagyis a jövő ügyfeleit nem szerzik meg. A banki digitalizációról, az élesedő versenyről Strén Gáborral, a Microsoft Magyarország pénzügyi szektor ügyféligazgatójával, csütörtöki Banking Technology konferenciánk előadójával beszélgettünk.
Immáron negyedik alkalommal rendezzük meg a bankszektor, az IT-szektor és a fintech cégek egyik legfontosabb szellemi műhelyéül szolgáló Banking Technology konferenciánkat, ahol a bankok digitális transzformációjával, a szektor legfontosabb üzleti és technológiai fejlesztési irányairól van szó.
A pénzügyi szférában robbanásszerű fejlődési ciklusnak vagyunk az elején, aktív korszak jön, ugrásszerű fejlődés előtt állunk. A bankszektor digitalizációs javaslatcsomagot tett le a szabályozók asztalára, melyben a tranzakciós illeték eltörlését, az ingyenes készpénzfelvétel minimum újragondolásást, egyszeri adóemnesztitát a készpénzállomány csökkentésére, az újonnan nyugdíjba vonulóknak a nyugdíjak kötelező számlára utalását, a fintechekre és a bankokra egyenlő szabályok érvényesítését kérik.
A címben feltett kérdésre nemsokára választ kapunk, de addig is érdemes megismerkedni Thierry Bretonnal, akit Emmanuel Macron francia elnök jelölt a meghallgatáson főleg etikai kifogások miatt megbukott Sylvie Goulard helyett. A francia elnök joggal számított arra, hogy az első jelöltnek szánt portfóliót meg fogja kapni, szakmai háttere ezt biztosította.
Az alábbiakban Szabó S. László cikkét közöljük.
Megújul és digitális alapú lesz az ingatlan-nyilvántartás rendszere, a cél az, hogy két év múlva akár órák alatt bejegyezzék a tulajdonjogot - mondta el Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.
A nagy elemző cégek szinte egyöntetűen óriási átalakulást vizionálnak az autóipar számára a következő évtizedre. Mindezek a változások természetesen alapvető hatással lesznek a szegmensben foglalkoztatott munkaerőre is. Bár HR oldalon sokan az automatizálásban látják a legnagyobb problémaforrást (a gépek elveszik az emberek munkáját), a valódi kihívás valójában több más irányból várható.
A technológia fejlődése gyökeres változásokat indított el az irodai környezetben, amit a hatékonyságnövelés érdekében egyre több hazai vállalat igyekszik kiaknázni. Azonban csak azok a cégek szerezhetnek ezzel előnyt, amelyek az új technológiákat sikeresen be tudják építeni az üzletmenetükbe. Hogyan lehetséges ez? Erről is szó lesz a november 20-ai Big Office Day Konferencián, ahol szakértők és sikeres cégek vezetői beszélnek arról, hogy hogyan valósítható meg a gyakorlatban a digitalizált munkahely.
A digitális gazdaság ma a magyar gazdaság hozzáadott-érték teremtésének 20 százalékát adja, és ez 2023-ra 25 százalékra nőhet - derül ki az IVSZ és a Microsoft friss kutatásásból, melynek eredményeiről Laufer Tamás IVSZ-elnökkel beszélgettünk. Ma Magyarországon majdnem 500 ezer olyan munkavállaló dolgozik, akinek nap mint nap digitalizációs eszközöket kell használniuk a munkájuk során, de kb. 8-10 éven belül 1,5 millióra nőhet a számuk. Mindezek miatt különösen fontos, hogy a lakosság digitális kompetenciáit fejlesszük, a nagyvállalalti és a kkv-szektort a munkaerő továbbképzésére ösztönözzük - véli a szakember.
Jelentős átalakulás elé néznek a gyártócégek világszerte, a digitalizációs folyamatok jelentős árbevétel-növekedést hozhatnak a gyártási folyamatok és a költségek optimalizációján keresztül. A Liferay mai sajtóeseményén az IDC közös felmérését mutatták be arról, milyen kihívások és fejlődési lehetőségek állnak a gyártócégek előtt a közeljövőben.
Újabb ülést tartott a Nemzeti Versenyképességi Tanács, ezt követően pedig Varga Mihály ismertette az ülés lényegét. Ezek szerint a tanács tagjai három témát vizsgáltak meg: az elektronikus fizetések, a szakképzés, és a digitalizáció helyzetét, valamint az ezekben rejlő lehetőségeket. A tárcavezető az elektronikus fizetések előmozdítására vonatkozóan hat hosszú távú célt fogalmazott meg.
Egyre inkább a hatékonyságnövelés és a wellbeing kerül az irodafejlesztési projektek középpontjába, de mit várnak a munkavállalók? Igaznak bizonyul a közhely, miszerint nem minden a jó fizetés: a dolgozók több mint 50% hajlandó lenne lemondani keresetének egy részéről egy jobb vezetőért. A munkahelyek kisállatbaráttá alakítása pedig sokak számára szimpatikus, de még többen idegenkednek tőle. Kevésbé meglepő, de beszédes, hogy az irodai dolgozók 90%-ának nem jön be a legelterjedtebb multis munkakörnyezet. Ezekre mutatott rá októberi felmérésünk a legmegosztóbb irodatrendekről.
A győri Audi-gyár a héten hivatalos közleményében jelezte, csökkenteni fogja dolgozóinak létszámát döntően azért, mert az elektromobilitás és a digitalizáció irányába történő elmozdulás nagy kihívások elé állítja a vállalatot. Jelezték továbbá, hogy az elektromotorok gyártásának térnyerése szintén kihat majd a foglalkoztatásra. Hogy mindennek pontosan mekkora hatása lesz a dolgozói létszám alakulására, természetesen nem tudhatjuk biztosan egyelőre. A győri Audi-gyárban készült viszont egy videó, amely alapján azt rögtön megérthetjük, hogy miért kell majd csökkenteni a létszámot.
A műtárgy.com 2017-ben adta ki először A magyar aukciós piac című kiadványát, amely nemzetközi adatbázisok és a hazai aukciósházaktól kapott adatok alapján mutatta be, hogy hogyan szerepeltek az elmúlt években a magyar művészek az itthoni, illetve a külföldi árveréseken.
A CIB volt az egyik olyan nagybank a magyar bankszektorban, amelynek a portfólióját a válság erőteljesen megtépázta, de már nincs messze a top 5 hely valamelyikének a visszaszerzése - mondja Simák Pál, a bank elnök-vezérigazgatója, aki Paola Angelettivel, az olasz anyabank, az Intesa Sanpaolo Nemzetközi Leánybanki Divíziójának vezetőjével közösen válaszolt kérdéseinkre. Utóbbi elmondta: több új digitális megoldást először Magyarországon vezetnek be, és terveik szerint ez a gyakorlat a későbbiekben is fennmarad.
Nem csak a fintechek, hanem a nulla kamatkörnyezet is itt van, az információ és a „pénz” ingyen van, ebben a környezetben kell a bankoknak helyt állniuk a kihívásokkal szemben, ami nem könnyű feladat. Ugyanakkor a magyar bankszektor bevétel és profit szempontjából is erős, a fintech cégek pedig többnyire nem a bevételeikre pályáznak, inkább a költségcsökkentés oldalon szállnak be az innovációba. A hazai bankszektor digitális transzformációjáról, a fiókok és a digitális eszközök szerepéről vitázott 5 bankvezér és az MNB alelnöke a CIB és az Intesa Sanapolo által megrendezett Novathon rendezvényen.
Lezárják a jogállamisági eljárást.
Pedig nem itt a legvonzóbb a bér.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
