A Volkswagen csoport (VW) 60 milliárd eurót (20 ezer milliárd forint) fordít az elektromobilitásra és a digitalizáció területére a következő öt évben, erről pénteken döntött a német járműgyártó társaság felügyelőbizottsága.
A pénzügyminiszter szerint cél a közösségi közlekedés dekarbonizácója, gyorstöltők támogatása is jöhet. A hazai ipar pedig válságálló az autóipar domináns szerepe ellenére is – erről a Trend FM Mozgásban című műsorában beszélt Varga Mihály. A nagycsaládos autóvásárlási támogatást elbírja a költségvetés.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb infokommunikációs EU-pályázatának második köre indul 2020. februárjától, amelynek keretében újabb 410 ezer magyar háztartásban épülhet ki a szélessávú internet lehetősége – derült ki a ma társadalmi egyeztetésre kitett újabb pályázatból. Mindez azt célozza, hogy a következő években az összes magyar háztartásban legyen legalább 30 Mbps sebességű interneteléréshez való hozzáférési lehetőség, továbbá a háztartások legalább 50%-ában 100 Mbps-os internet-hozzáférés álljon rendelkezésre.
Párizsban, az Energy Utility Week-en jártunk, ahol jelentős figyelmet kaptak az energiaszektor diszruptorai. A tradicionális energiaszolgáltatóknak fel kell készülniük a kihívásokra, már csak idő kérdése, hogy az Amazon elkezdje áramértékesítését, a Shell pedig már szélessávú internetszolgáltatást is kínál. Egyedül a gyors digitalizáció és alkalmazkodóképesség mentheti meg a nagy közműcégeket.
Immáron negyedik alkalommal rendeztük meg a bankszektor, az IT-szektor és a fintech cégek egyik legfontosabb szellemi műhelyéül szolgáló Banking Technology konferenciánkat, ahol a bankok digitális transzformációjával, a szektor legfontosabb üzleti és technológiai fejlesztési irányairól volt szó. A konferencia helyszínéről tudósítottunk a nap folyamán ebben a cikkben.
Patai Mihály MNB-alelnök és BÉT-elnök szerint a mostani időszak még nem nevezhető aranykornak Magyarországon, de akkor már igen, ha ez a lendület még 8-10 évig kitart. A Figyelőnek adott interjúban a szakember elárulta, hogy két nagy kihívással kell most szembenézniük a bankoknak, és osztja azt a véleményt is, hogy túl sok a bankfiók Magyarországon.
Párizsban a European Utility Week-en jártunk, ahol elhangzott, hogy Kína a ritka földfémek uraként kontrol alatt tarthatja a világ akkumulátorgyártását, a PPA-k lehetnek a zálogai az európai megújulóenergia termelés növekedésének, az LNG megnövekedett szerepe megszüntetheti a kontinensek gázpiacainak árkülönbségeit, és vigyázó szemeinket továbbra is Kínán érdemes tartani.
Azonnali fizetés, mesterséges intelligencia, banki informatikusi álmok – többek között ezek voltak terítéken abban a panelbeszélgetésben, amelyben két banki informatikai vezető, valamint az ApPello és a Microsoft vezetői cseréltek eszmét egymással a Portfolio Banking Technology 2019 konferenciáján. Előtte előadásokat hallhatott a különbség hasonló témákban.
Két hét alatt 400 ezer banki ügyfelet szerezhetne, ha egy közösségi média cég a magyar piacra lépne egy külföldi példa alapján, ezért is kell a bankoknak időben lépnie a digitalizációban. A Bankszövetség létrehozta 22 pontos javaslatcsomagját, mely a versenytorzító hatások kezelése mellett az ügyfelek számra is látható javulást hozhat a banki ügyek intézésében.
A bankfiókok működtetése még mindig jelentős részét adja a hazai bankrendszer költségeinek, ami drágítja a pénzügyi szolgáltatásokat. A kiterjedt fiókhálózattal rendelkező intézményeknek sajnos sokszor érdeke a jelenlegi helyzet fenntartása, ezzel védve a piaci pozíciójukat, gátolva az ennek „lebontását” segítő innovációt. Bár a digitális, mobiltelefonról is elérhető szolgáltatások fejlődése elkezdődött, ezek nem a bankfiókok kiváltására szolgálnak, hanem inkább gyors és kényelmes fizetési alternatívákat nyújtanak. Videóbankár, online számlanyitás vagy éppen a digitális hitelfelvétel még csak a hazai bankok töredékénél elérhető. A mobilbanki szolgáltatások szélesítése és a mobilbanki megoldások ügyfelek körében történő egyre nagyobb elterjesztése elkerülhetetlen ahhoz, hogy az analóg bankolás tényleg digitálissá váljon. Mivel Magyarországon szinte mindenkinek van mobiltelefonja, a 4G lefedettség szinte teljes (és jön az 5G), ezért a mobilbankolásra való átállás az edukáció és a különböző szolgáltatások fejlesztésével könnyen megvalósítható lenne.
A fizetési folyamat láthatatlanná fog válni, megjelennek a különböző e-pénztárcák, a fizetési kártyák és elfogadó terminálok virtuálisak lesznek, és a biometrikus azonosítás is minden bizonnyal rohamosan terjedni fog – árulta el vízióját a fizetési piac jövőjéről Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója, aki csütörtöki Banking Technology konferenciánk előadója lesz. Szerinte a gazdaság és a kereskedelem teljes digitalizációja egyszerűen elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan egy modern azonnali fizetési infrastruktúra nélkül.
1500-2200 milliárd dollárral növekedhet a világgazdaság 2023-ra az okosgyáraknak köszönhetően – áll a Capgemini Research Institute legfrissebb elemzésében.
A fintech cégek a legújabb technológiákat használják, nem rendelkeznek örökölt rendszerekkel és szervezettel, de az ügyfelek nagy része még mindig a bankoknál van, ezt az előnyt pedig a digitális transzformáció révén aknázhatják ki. Ha azonban nem lépnek időben, az Y-generációt elveszítik, vagyis a jövő ügyfeleit nem szerzik meg. A banki digitalizációról, az élesedő versenyről Strén Gáborral, a Microsoft Magyarország pénzügyi szektor ügyféligazgatójával, csütörtöki Banking Technology konferenciánk előadójával beszélgettünk.
Immáron negyedik alkalommal rendezzük meg a bankszektor, az IT-szektor és a fintech cégek egyik legfontosabb szellemi műhelyéül szolgáló Banking Technology konferenciánkat, ahol a bankok digitális transzformációjával, a szektor legfontosabb üzleti és technológiai fejlesztési irányairól van szó.
A pénzügyi szférában robbanásszerű fejlődési ciklusnak vagyunk az elején, aktív korszak jön, ugrásszerű fejlődés előtt állunk. A bankszektor digitalizációs javaslatcsomagot tett le a szabályozók asztalára, melyben a tranzakciós illeték eltörlését, az ingyenes készpénzfelvétel minimum újragondolásást, egyszeri adóemnesztitát a készpénzállomány csökkentésére, az újonnan nyugdíjba vonulóknak a nyugdíjak kötelező számlára utalását, a fintechekre és a bankokra egyenlő szabályok érvényesítését kérik.
A címben feltett kérdésre nemsokára választ kapunk, de addig is érdemes megismerkedni Thierry Bretonnal, akit Emmanuel Macron francia elnök jelölt a meghallgatáson főleg etikai kifogások miatt megbukott Sylvie Goulard helyett. A francia elnök joggal számított arra, hogy az első jelöltnek szánt portfóliót meg fogja kapni, szakmai háttere ezt biztosította.
Megújul és digitális alapú lesz az ingatlan-nyilvántartás rendszere, a cél az, hogy két év múlva akár órák alatt bejegyezzék a tulajdonjogot - mondta el Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.
A nagy elemző cégek szinte egyöntetűen óriási átalakulást vizionálnak az autóipar számára a következő évtizedre. Mindezek a változások természetesen alapvető hatással lesznek a szegmensben foglalkoztatott munkaerőre is. Bár HR oldalon sokan az automatizálásban látják a legnagyobb problémaforrást (a gépek elveszik az emberek munkáját), a valódi kihívás valójában több más irányból várható.
A technológia fejlődése gyökeres változásokat indított el az irodai környezetben, amit a hatékonyságnövelés érdekében egyre több hazai vállalat igyekszik kiaknázni. Azonban csak azok a cégek szerezhetnek ezzel előnyt, amelyek az új technológiákat sikeresen be tudják építeni az üzletmenetükbe. Hogyan lehetséges ez? Erről is szó lesz a november 20-ai Big Office Day Konferencián, ahol szakértők és sikeres cégek vezetői beszélnek arról, hogy hogyan valósítható meg a gyakorlatban a digitalizált munkahely.
A digitális gazdaság ma a magyar gazdaság hozzáadott-érték teremtésének 20 százalékát adja, és ez 2023-ra 25 százalékra nőhet - derül ki az IVSZ és a Microsoft friss kutatásásból, melynek eredményeiről Laufer Tamás IVSZ-elnökkel beszélgettünk. Ma Magyarországon majdnem 500 ezer olyan munkavállaló dolgozik, akinek nap mint nap digitalizációs eszközöket kell használniuk a munkájuk során, de kb. 8-10 éven belül 1,5 millióra nőhet a számuk. Mindezek miatt különösen fontos, hogy a lakosság digitális kompetenciáit fejlesszük, a nagyvállalalti és a kkv-szektort a munkaerő továbbképzésére ösztönözzük - véli a szakember.