Az Európai Bizottság megkapta a helyreállítási alap igénybevételére vonatkozó hivatalos magyar tervet, Magyarország 7,2 milliárd euró (mintegy 2500 milliárd forint) összegű vissza nem térítendő támogatást igényel stratégiai fejlesztési projektekre az uniós eszközből a következő hat évre - közölte az uniós bizottság szerdán.
Nem okoz majd a magyar bankszektornak jelentős kárt a törlesztési moratórium, a kedvezményt igénybe vevő magánszemélyek hiteleinek alig 5%-a válhat nem teljesítővé – mondta el Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az Inforádió Aréna című műsorában. A bankvezér arról is beszélt, hogy szerinte Magyarország gyorsan ki fog lábalni a koronavírus-válságból, illetve azt is megemlítette, hogy előbb-utóbb biztosan lesz euró hazánkban.
Lapértesülések alapján az OTP és az Erste is érdeklődik a második legnagyobb szlovén bank megvásárlása iránt, a Nova KBM-mel a magyar és az osztrák bank is nagyot lépne előre a szlovén banki rangsorban, a pozíciók megerősítése azonban nem lesz olcsó, a tranzakcióra a szlovén bank könyv szerinti értékének megfelelő közel egymilliárd eurós áron kerülhet sor.
A vártnál kicsit magasabb infláció már kedden megakasztotta a forint erősödését, majd egyelőre ez folytatódik ma reggel is. Még 360 alatt jár a jegyzés, azonban ha tartós lesz a folyamat, akkor újra a lélektani szint fölé mehet az euró jegyzése. A nemzetközi piac szempontjából ma az áprilisi amerikai inflációs adat tartogathat izgalmakat.
Közzétette idei első negyedéves számait a Graphisoft Park. A vállalat mérsékelten csökkenő bevételről és emelkedő adózott eredményről számolt be, a Park kihasználtsága tavaly év végéhez képest stabil maradt. A menedzsment tartja a korábban meghatározott 2021-es előrejelzését, ami alapján a bevételek nagyjából szinten maradhatnak, az EBITDA és az adózott eredmény viszont mérsékelten csökkenhet 2020-hoz képest.
Az elmúlt körülbelül 10 év visszatérő kérdése, hogy hová tűnt a profitabilitás az eurózóna bankrendszeréből. A jó hír, hogy teljesen (még) nem tűnt el, a rossz hír az, hogy a pandémia következtében az eredménykimutatás korábban még ellenállónak tűnő elemein is egyre láthatóbbak a válságok nyomai. A jövedelmezőség csökkenését részben szabályozói ösztönzők is magyarázzák.
Olaszország, Ciprus és Portugália mellett Magyarországon a legbizonytalanabb a törlesztési moratóriumok után a hitelportfóliók minőségének alakulása - figyelmeztetett friss tanulmányában a Moody’s.
A Magyar Posta szerint az európai e-kereskedelemnek kedvezett a pandémia, míg az unión kívülről, különösen a Távol-Keletről érkezett küldemények visszaszorultak.
Egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hedge fundok az európai országok által kibocsátott állampapírok iránt, így egyes kormányok úgy döntöttek, hogy limitálják a hedge fundok által vásárolható állampapírok mennyiségét, hogy ezzel a hosszú távú befektetőknek kedvezzenek – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Gyengüléssel kezdett kedd reggel a forint az euróval szemben, ami jelentős részben annak köszönhető, hogy az áprilisi infláció meghaladta az előzetes várakozásokat. Persze még így is 360 alatt járunk, vagyis korai lenne aggódni, azonban a reggeli adat lehet a fordulat jele is.
Jelentősen emelkedett az E.On üzemi eredménye és profitja, amiben fontos szerepet játszott a hűvös időjárás miatti megemelkedett földgázértékesítés és a brit operáció újrastrukturálása is. A menedzsment optimista, megerősítette a rövid és középtávú várakozásokat.
Több mint egymilliárd euró adózás utáni nyereséget ért el az idei első negyedévben a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat, amely a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscéggel kifejlesztette az Európai Unióban elsőként engedélyezett védőoltást az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen.
Múlt szerda óta a fontos 200 napos mozgóátlag alatt jár a forint az euróval szemben, de a jelek szerint nem igazán tud trendszerűen erősödni és közel járunk egy rendkívül fontos újabb szinthez is, így amint már pénteken rámutattunk: ezekben a napokban eldőlhet a forint hosszabb távú sorsa is.
Segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség 2023-ig - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában. A tárcavezető azt is hozzátette: 2022 még az újraindítás éve, ezért lassabb a hiány csökkentése, mint amit a Költségvetési Tanács látna. A Pénzügyminisztérium nem lát olyan problémát, ami miatt 2022-ben már a túlfűtöttség ellen kellene hűteni a magyar gazdaságot, a következő év második negyedévében fogjuk elérni a 2019-es szintet. A miniszterrel emellett beszélgettünk a törlesztési moratórium jövőjéről, a fiskális szabályok időállóságáról, a helyreállítási alap hitellábával kapcsolatos kormányzati döntésről, valamint a magyar euró esélyeiről is.
Az utóbbi időben sok hír esik a Fudan Egyetemről és a megvalósulásához a magyar állam által felvenni szándékozott hatalmas összegű hitelről. Nem ez az egyetlen beruházás, amit kínai hitelből finanszírozunk, a Budapest-Belgrád vasútvonalat is kínai hitelből építjük. Az Egy Övezet Egy Út program keretében a fejlődő országokban zajló kínai infrastrukturális beruházások hatásaira már számtalan példa áll rendelkezésre, a legközelebbi pont a tőlünk délre eső nyugat-balkáni térségben. Az UniCredit Bank elemzésében azt vizsgálta, hogy Kína projektjei pontosan mekkora terhet jelenthetnek az egyes országok számára. Nem mindenhol áll fenn az az elrettentő helyzet, mint Montenegróban alig egy hónapja, de az államok könnyen nehéz helyzetben találhatják magukat a törlesztés során.
Svájc kapcsolata az Európai Unióval legalábbis bonyolult. Szomszédai – Liechtenstein kivételével, amely azonban tagja az EU-t és az EFTA tagjait tömörítő Európai Gazdasági Térségnek – mind uniós tagállamok, a svájciak népszavazáson mégis úgy döntöttek 1992-ben, hogy nem akarnak csatlakozni az unióhoz. Ehelyett mintegy 120 kétoldalú megállapodás szabályozza kapcsolatukat. Ezeket 7 éve tartó tárgyalásokon próbálják egy átfogó megállapodással kiváltani. A közvetlen demokrácia svájci szerepe se mindig könnyíti meg a tárgyalásokat. Látszólag három kérdésben kellene megállapodni, de az igazi gondot az egyes pártokon belül is szélsőségesen eltérő elképzelések és az ebből eredő bizonytalan tárgyalási pozíció jelenti.
A Real Madrid, az FC Barcelona és a Juventus, amely még nem tett le a Szuperliga létrehozásáról, "tűrhetetlen nyomásgyakorlásként" értékelte, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) fegyelmi eljárást indít velük szemben.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) pénteken a Szuperliga 12 alapító klubjából kilenccel megállapodott a visszaintegrálódás feltételeiről, a másik három viszont fegyelmi eljárás elé néz.
A forint szerdán áttörte az erősödés irányába a 200 napos mozgóátlagot az euróval szemben, és bő 3 éve nem volt olyanra példa, hogy tartósan ezen fontos technikai szint alatt maradjon, így látszólag kinyílt egy nagyobb tér a további erősödése felé. Ha azonban kicsit alaposabban ránézünk a grafikonra, azt is látjuk, hogy valójában nagyon közel van egy újabb, rendkívül erős akadály a forint útjában, és az dönti el a forint hosszabb távú sorsát, hogy ezzel a szinttel mit tud kezdeni.
Kedd reggel közli a KSH az infláció áprilisi statisztikáját, a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint pedig akár nyolc éve nem látott magasságba is szökhetett az áremelkedési ütem. És nem biztos, hogy ez a csúcs, sokan várnak májusra még egy kisebb emelkedést. Az igazi kérdés azonban az lehet, mi lesz nyártól, a gazdaság újraindításának milyen inflációs hatásai lesznek.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget halmozott fel a cég.
Már 5,2 milliárd dollárra teszi a piac az értékét.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
