Péntek délelőtt sajtótájékoztatón mutatta be a költségvetés 2024-es finanszírozási tervét Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. A miniszter kiemelte, hogy a kormány kitart a 2,9 százalékos, törvényben rögzített hiánycél mellett, egelőre nem látják szükségesnek a költségvetés módosítását ennek érdekében. Az adósságkezelő vezérigazgatója bejelentette, hogy teljesen új lakossági termékekkel is készülnek piacra lépni 2024-ben.
Péntek délelőtt sajtótájékoztatón mutatja be a 2024-es költségvetés finanszírozási tervét Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója – derül ki a minisztérium meghívójából. Az esemény több érdekességet is tartogathat, így piaci szempontból is érdemes lehet figyelni.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány, ezen belül az adósságkezelő több mint 400 milliárddal növelte a lakossági kibocsátási tervet is. A lépést a várakozásokat meghaladó kereslettel indokolják, az eddigi havi értékesítési számok alapján pedig meglehet a kitűzött cél.
Magyarország nem tervez több devizakötvény kibocsátását az idén, de ha a likviditáskezeléshez szükséges, akár 1 milliárd euró értékben is bocsáthatnak ki eurókötvényeket még - mondta Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója szerdán a Reuters hírügynökségnek.
Az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány, az ÁKK pedig ennek megfelelően módosította finanszírozási tervét – derül ki az adósságkezelő közleményéből. Az egyelőre nem derül ki, minek köszönhető a GDP mintegy 0,9 százalékának megfelelő módosítás, hiszen hivatalosan nem változott eddig az idei 3,9 százalékos deficitcél.
Új lakossági állampapír bevezetésével, a MÁP+ kamatának megemelésével, az Egyéves Magyar Állampapír kivezetésével, a 4 éves inflációkövető állampapír megszűnésével és egyben a PMÁP futamidejének meghosszabbításával tervez jövőre az Államadósság-kezelő Központ a ma ismertetett finanszírozási terv, illetve a sajtónak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen elhangzottak alapján. Kurali Zoltán kifejtette, mit lehet tudni a változásokról és az új lakossági állampapírról.
Gulyás Gergely a mai Kormányinfón jelentette be, hogy új, 11% induló kamatot adó lakossági állampapír kerül a piacra már szeptemberben. Azt még nem tudjuk, milyen futamidőre és milyen feltételekkel kínálja ezt a kamatot az új konstrukció, de hosszabb távú befektetésként az inflációkövető állampapíroknak is komoly versenytársa lehet, a MÁP+ viszont labdába se tud rúgni mellette.
Az ÁKK módosította 2022. évi finanszírozási tervét. Így lehetővé válik további benchmark méretű nemzetközi devizakötvény kibocsátása, amellyel tovább tudja diverzifikálni a forrásbevonást – olvasható az adósságkezelő keddi közleményében. A dokumentum szerint maximum 2,5 milliárd eurós extra devizakibocsátás jöhet.
Kijött az idei első negyedéves jelentése az Államadósság-kezelőnek arról, hogyan sikerült eddig teljesíteni a finanszírozás tervet. Ebben többek között a lakossági állampapírokra is kitér az adósságkezelő, ahol a szuperállampapír-visszaváltások kissé megbolygatták a terveket.
Az eddigi 5,9%-ról 4,94%-ra csökkenti a kormány a 2022-es költségvetési hiáncélt - jelentette be Varga Mihály péntek délelőtt.
Az első háromnegyed évben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó
elsődleges kibocsátási terv 80%-ban teljesült szeptember végével. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 6,0 év, ezen belül a forintadósságé 5,0 év, a devizaadósság 9,8 év - derül ki az ÁKK közleményéből.
Az első félévében végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021.évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 58%-ban teljesült június végére. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,5 év, ezen belül a forintadósságé 4,9 év, a devizaadósság 8,2 év – derül ki az ÁKK közleményéből.
Elsősorban a forintkötvények és a lakossági állampapírok tervezettnél magasabb értékesítése fedezheti a költségvetési hiánycél 6,5 százalékról 7,5%-ra emelését – olvasható az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hétfői közleményében. Az adósságkezelő módosította 2021-es finanszírozási terveit a vártnál magasabb deficitre reagálva.
Márciusig több mint 300 milliárd forinttal bővült a lakossági állampapírok állománya idén, ha ez így megy tovább, év végére átlépheti a 10 ezermilliárd forintos szintet is a vagyon. A papírok közül továbbra is a MÁP+ mutatja a legnagyobb bővülést, de sokan keresik az inflációkövető prémium állampapírt is. A szuperállampapír azonban önmagában is képes lehet hozni az adósságkezelő idei tervét.
Ezermilliárd forintnyi nettó állománybővüléssel kalkulál idén az ÁKK a lakossági állampapírok piacán, és ez inkább csak konzervatív becslés. Az biztos, hogy idén is a szuperállampapír iránti kereslet hajtja majd a lakossági papírok szekerét, de meglepetést hozhat az inflációkövető állampapír is, és idén talán bejöhet a képbe a nyugdíjkötvény, mint új lakossági konstrukció.
W alakú gazdasági kilábalás, az új makropálya miatt alapvetően átíródó 2021-es költségvetés, tíz évnyi adósságcsökkentési munka eltűnése, reális makrogazdasági előrejelzések a kormány részéről, magabiztos finanszírozás jövőre is - többek között ezekről beszélgettünk legújabb makrogazdasági podcastunkban Virovácz Péterrel, az ING Bank senior közgazdászával és Weinhardt Attilával, a Portfolio senior elemzőjével, akiket a legutóbbi hazai államháztartási fejlemények és kilátások miatt hívtunk fel.
Prevost nem volt kifejezetten esélyes, nagyon kevesen fogadtak rá.
Várhatóan többen is követik majd a példájukat.
Obszcén, diszkriminatív és elutasító.
Szerintük megváltozott a helyzet.
Úgy néz ki, mégsem zárult le a béketeremtés.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?