Júniusban 335 ezerrel dolgoztak kevesebben teljes munkaidőben, mint egy évvel korábban – tűnik ki a KSH létszám- és bérfolyamatokról tanúskodó adataiból. Azt is láthatjuk, hogy az átlagkeresetek 9-10%-os növekedésével szemben a bértömeg nem nőtt a válság kirobbanása után. Vagyis az emberek egyáltalán nem élnek jobban, mint tavaly.
A koronavírus-járvány első hónapjaiban látható volt, hogy az ipar és a kereskedelem egyes ágazatait nem azonos mértékben sújtja a válság, ezért volt szükség szelektív támogatások bevezetésére - jelentette ki a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára pénteken Nagykanizsán. A politikus kiemelte, hogy a foglalkoztatottság visszaesése sem volt egyenletes, a vendéglátásban 25,7 százalékkal csökkent, miközben az autóiparban csak 3,9 százalékos volt a leépítés.
A június közepi mélypontot követően augusztus első napjaira közel 25 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, ami egyértelműen jelzi, hogy kedvező fordulat megy végbe a munkaerőpiacon – áll az ITM közleményében.
A foglalkoztatottsági adatok máris a válság előtti szint közelébe kerültek a KSH váratlanul most közzétett adatai szerint. A számok a magyar gazdasági helyzet érdemi javulását mutatják, azonban egyelőre érdemes óvatosnak lenni: nem tudjuk, hogy miképp alakult a közfoglalkoztatás, a külföldi munkavállalás, és azt sem, hogy valóban minden munkanélkülivé váló (inaktívat) átsorolt-e már a KSH a munkanélküliek táborába. Azt viszont tudjuk, hogy az álláskeresők száma több mint 100 ezerrel haladja meg a válság előtti szintet.
Júniusban 376 ezer álláskereső volt Magyarországon, ami közel 130 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest. Közel 176 ezer fő semmilyen pénzbeli juttatást nem kapott.
A kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését, ami a munkáltatók és munkavállalók érdeke is – mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közölte, a koronavírus-járványban nyert tapasztalatok alapján a távmunka számos területen bevált és egyaránt előnyös a munkaadók és a foglalkoztatottak számára. Mivel e megoldás segíti a munkahelyek védelmét, és hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez, széles körű egyeztetések kezdődtek a gazdaság szereplőivel a távmunka szabályainak módosításáról, a törvényi szintű változtatások már ősszel az Országgyűlés elé kerülhetnek.
Magyarországon több mint százezer olyan nyugdíjas van, aki munkát vállal a nyugdíj mellett. A július 1-jén életbe lépett új társadalombiztosítási törvény jelentős változásokat hozott a nem munkaviszonyban munkát végző 65 év felettiek számára: mentesülnek az összesen 18,5 százaléknyi járuléklevonásoktól. Első hangzásra tehát a változással jól járnak a megbízási szerződéssel vagy épp vállalkozóként dolgozó idősek. Ugyanakkor a szakértők szerint a helyzet nem ennyire egyértelmű, több árnyoldala is van a lépésnek.
A koronavírus-válság enyhítését célzó Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett munkahelyvédelmi bértámogatási programban közel 14 ezer vállalkozás nyújtott be eddig kérelmet 200 ezer munkavállalóra mintegy 33 milliárd forint értékben és eddig a pályázaton 180 ezer munkavállaló esetében született támogató döntés, a feldolgozás pedig folyamatosan zajlik - derül ki Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből. Ez egyúttal arra is rámutat, amit reggel már külön hírként megírtunk, miszerint idén júniusban 12 ezerrel dolgoztak többen, mint januárban és a járvány ellenére sem állt meg a keresetek emelkedése.
A júniusi foglalkoztatási adatok szerint többen dolgoztak Magyarországon, mint januárban, és mivel az elmúlt négy hétben már többen jelentkeztek ki a regisztrált álláskeresők közül, mint be, így folyamatosan csökken az összlétszámuk - hívta fel a figyelmet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy csütörtök esti sajtótájékoztatón.
A foglalkoztatottak közül olyan sokan voltak szabadságon a koronavírus-járvány hónapjaiban, mintha a legforróbb nyári hónapokat éltük volna át. A ledolgozott munkaórák száma minden ágazatban visszaesést mutatott májusban az ilyenkor szokásoshoz képest, ami a gazdasági tevékenység gyengeségét jelzi. Mindeközben kifejezetten sokan dolgoztak otthonról.
A májusi után a júniusi nem-mezőgazdasági új munkahelyek száma is sokkal kedvezőbben alakult az Egyesült Államokban a vártnál, hiszen a hatodik hónapban 4,8 millió új állás jött létre, az ötödik havi adatot pedig 0,2 millióval felfelé módosították. Ezek összességében nagyszerű számok és arra utalnak, hogy a karanténintézkedések enyhítésével a cégek gyorsan tömegeket tudnak újra alkalmazni. Mégsincs itt az örömünnep ideje, mert a valós munkapiaci helyzet sokkal rosszabb Amerikában és több tényező is afelé mutat, hogy újra romolhat, miközben februárhoz képest most is 15 millióval kevesebben dolgoznak az országban.
Csaknem 5 millió új munkahelyet hozott létre az USA magánszektora júniusban, ami azt jelzi, hogy nagyon gyors a kilábalás az országban a mély recesszióból. Elemzők 3 millió új álláshelyre számítottak.
A koronavírus-járvány kirobbanását követően igen erőteljes leépítésbe kezdtek a vállalatok Magyarországon. Erről azonban igen kevés adatot lehetett tudni akkoriban, miután a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat (NFSZ) egy ideig nem közölte a havi szintű részletes adatokat. Most viszont, hogy lassan javul a helyzet, hetente képet kapunk a magyar munkaerő-piac állapotáról.
Májusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 399 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezer fővel kevesebb, derült ki a KSH adataiból. Ez azt jelzi, hogy a foglalkoztatásban már májusban megérkezhetett a fordulat, hiszen három hónapnyi visszaesés után újra emelkedést láthatunk.
Több mint 600 ezerrel csökkent a fizetett alkalmazottak száma a brit vállalati szektorban a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások márciusi bevezetése óta, a betölthető állások száma pedig rekordütemben esett - közölte keddi összesítésében a brit statisztikai hivatal (ONS).
A friss adatok szerint több mint 400 ezer magyar tartotta magát munkanélkülinek áprilisban.
A világban különböző mértékben emelkedett a munkanélküliség a koronavírus-járvány kitörése óta, Magyarországon (hivatalosan) 3,8%-ra emelkedett áprilisban a munkanélküliség, amivel még viszonylag olcsón megúsztuk. A tényleges munkanélküliség viszont jóval magasabb lehet, sokan ugyanis inaktívvá váltak, a korlátozások miatt munkát sem tudtak keresni. Egyelőre a régió többi országában sem látszik a tömeges leépítési hullám, de ez csak idő kérdése – vélik az Erste Bank szakemberei.
Péntektől lehet beadni a pályázatokat a gazdaságvédelmi akcióterv keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) támogatására indított 50 milliárd forint keretösszegű konstrukcióra, az első kifizetésekre már június első felében sor kerülhet - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
A koronavírus-járvány miatt rengeteg magyar veszíti el az állását, derült ki az NFSZ adataiból. Az álláskeresők közel fele semmilyen pénzbeli támogatást nem kap.
Nyolcvan milliárd forintos keretösszeggel munkahelyteremtő bértámogatási program indul, amely 70 ezer ember munkába állását segíti - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn online sajtótájékoztatón.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
