Sok devizahiteles kíváncsi arra, hol tud utánanézni az elszámolásokról, a forintosításról és a "fair bankrendszerről" szóló szabályoknak. Amellett, hogy május 31-éig naponta egy friss cikkben ismertetjük ezeket, az alábbiakban felsoroljuk a törvényeket, amelyekben a Google segítségével egyéb részleteknek is utána lehet nézni. Holnap a rendeletek következnek.
Február 1-jei hatállyal forintosítják a deviza jelzáloghiteleket és a lakáslízing konstrukciókat, valamint az ezekből eredő devizatartozásokat is. Hogy milyen árfolyamon, azt érdekesen határozza meg a törvény.
Triplán történelmi dátum volt február 1-je, vagyis múlt vasárnap a devizahiteleseknek, hiszen hatályba lépett az elszámolás, a forintosítás és a "fair" banki kamatrendszer is. A bankok március és április folyamán küldenek levélben tájékoztatást volt és jelenlegi ügyfeleiknek, az első, új szabályoknak teljesen megfelelő törlesztőrészletet pedig májustól kell utóbbiaknak fizetniük. A Portfolio május végéig tartó cikksorozatban mutatja be a három említett folyamattal kapcsolatos tudnivalókat - az első héten vagyunk túl.
Ezermilliárdos nagyságrendű az a veszteség, amit a frank erősödése miatt buktak a devizahitelesek a válság eleje óta. Még nagyobb lett volna a veszteség, ha nem fixálják már novemberben a forintosítás árfolyamát, hanem a február 1-jei árfolyammal kalkulálnak a bankok a konverzió során. Mutatjuk, mekkora a kettő különbözetéből fakadó nyereség.
Három szempontból is fontos dátum 2015. február 1-je a devizahitelesek számára: 1. kamatostul visszatérítik a bankok az ügyfelek árfolyamrés és egyoldalú kamatemelések miatti múltbeli túlfizetését, 2. megtörténik a jelzáloghitelek forintosítása, 3. indul a fair banki kamatrendszer. A ma hatályba lépő változásokról március-április folyamán küldenek postai tájékoztatást a bankok a devizahiteleseknek, a változások mindegyike pedig májustól lesz érzékelhető a törlesztőrészletekben. A Portfolio azonban úgy értesült, és a friss statisztikák is árulkodnak róla, hogy "önszorgalomból" több bank is visszacsökkentette már a devizahitelek kamatát.
Február elsejétől nem lesz deviza alapú lakáshitel, és más típusú devizahitel Magyarországon, az ebből eredő gondok eltűnnek a hazai pénzügyi rendszerből - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.
A Fidesz frakcióvezetője szerint február elseje rendkívül fontos fordulópont a devizahitelesek számára. Rogán Antal a bankadó csökkentésére vonatkozó felvetésre azt mondta: arra leghamarabb a következő évi költségvetésben lát módot, és az a feltétele, hogy a bankok a hitelezés növelésével hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. Ha ez nem történik meg, akkor nagyon nehezen képzelhető el a csökkentés.
Fontos hét kezdődött a devizahitelesek életében: február 1-jén, vagyis vasárnap lesz az elszámolás és a forintosítás fordulónapja, és hatályba lép a fair bankrendszerről szóló törvény is. A részletes tájékoztatást március-április folyamán küldik ki a bankok postai levélben, az első, teljesen új törlesztőrészletet pedig májustól kell fizetni.
Horvátország közölte szerdán: megfontolja a frankhitelek helyi devizára történő átváltását a frank erősödése miatt - írja a Reuters.
Akkora dicséretet kapott a kormány a deviza jelzáloghitelek forintosításának időzítése miatt a legkülönfélébb helyekről, hogy most már tényleg érdemes lenne a helyén kezelni ezt a "bravúrt". Nem a svájci jegybankelnököt tekerte Orbán vagy Matolcsy az ujja köré, és mindent előre látó zseninek sem nevezhetők, legalábbis ebben az ügyben biztosan nem. Mégis többről van szó, mint egy nagy rakás szerencséről a sok szerencsétlenkedés után. Alapos okai vannak ugyanis, hogy a forintosítást mostanra időzítették.
A Magyar Bankszövetség elnöke a szektor idei legnagyobb kihívásának nevezte a devizahitelek elszámolását, amelynek előkészítése szavai szerint jó ütemben halad, és megjegyezte, hogy mindeközben a bankrendszerben jelentős átalakulás zajlik. Patai Mihály az MTI-nek adott interjúban elismerte a költségvetési és monetáris trendforduló eredményeit, de hiányolta a gazdaságpolitikai fordulat végigvitelét.
Február 1-jével forintosítják a jelzálogfedezetű lakossági devizahiteleket Magyarországon, kimaradnak azonban a buliból az autóhitelesek, az autólízingesek és a személyi kölcsönnel rendelkezők is. Őket most nagyon érzékenyen érinti a svájci frank irdatlan erősödése, hiszen az árfolyammal arányosan megnő a tartozásuk és a törlesztőrészletük is. Egyetlen mentsváruk az üzemanyagárak esésén kívül az lehet, hogy a hitelük hamarosan lejár. A hátralévő futamidő szempontjából szerencsére viszonylag kedvező a kép: a személyi kölcsönök kétharmada ugyanis 2015 végéig, az autóhitelek kétharmada pedig 2016 végéig kifut.
Egyre több bankból halljuk, hogy a devizahitelek törlesztőrészletének átlagos tavaszi csökkenése közel sem lesz annyi, amennyit az MNB kommunikált, és amekkorát saját számításai alapján korábban a Portfolio is közölt. Az ellentmondás oka, úgy tűnik, legalább részben a nem teljesítő hitelek decemberben kikristályosodott kezelésében rejlik. A csalódás az ügyfelek nagy részénél talán nem lesz olyan nagy, sőt lesznek, akik kifejezetten örülhetnek, de az elégedetlenkedők rohamának kezelésére biztosan fel kell készíteni a bankok fiókjait és call centereit.
"Isten velünk van" - jellemezte egy piaci megfigyelő a Reutersnek a magyar jelzáloghitelesek helyzetét. A tavaly novemberben elindított forintosításnak köszönhetően ugyanis már nem kell, hogy fájjon a fejük a mostani frankerősödés miatt. Más országok frankhitelesei nem ilyen szerencsések: különösen a lengyeleknek és az osztrákoknak fáj a svájci jegybank lépése. Lengyelországban megnőtt egy devizahiteles csomag esélye.
A jelzáloghitellel rendelkező devizahiteleseket most már hidegen hagyhatja a forint gyengülése, hiszen januártól már a forintosítási árfolyamon törlesztenek, és február 1-jei hatállyal forintosítják is a hitelüket. A devizás autóhitellel vagy személyi kölcsönnel rendelkezők azonban most rosszul járnak a forintgyengüléssel, a magasabb árfolyam ugyanis eltüntetheti az elszámolásból származó teherkönnyítés egy részét vagy akár egészét is.
A devizahitelek forintosításának egyik kevésbé közismert hatása, hogy a jegybank lépései másként hatnak majd a gazdaságra. Összességében hatékonyabb lehet a kamatpolitika azután, hogy a háztartások mérlegéből eltűnik a devizakitettség.
A hitelfelvétel óta három tényező befolyásolta a devizahitelek törlesztőrészletét: 1. az árfolyamemelkedés, 2. a kamatemelések, 3. az árfolyamrés. Az alábbi példán bemutatjuk, hogy alakult volna a törlesztőrészlet e változások nélkül, és hová állhat vissza a tavaszi elszámolások után egy átlagos lakáshitel esetében.
Március-áprilisban egyetlen levélben fog értesülni a devizahitelesek döntő része az elszámolásokról és a forintosításról. Akinek ismeri a jelenlegi lakcímét az elszámolásra kötelezett bankja, illetve nem jogosult vagy nem akar devizahitelben maradni, annak nincs különösebb teendője: az elszámolás és a forintosítás "automatikus" lesz. A tudnivalókról, teendőkről ma sajtótájékoztatót tartott az MNB, több érdekes részlet is kiderült.
A lakossági devizahitelek forintosításának likviditási feltételei adottak, ugyanis bár egyedi banki szinten jelentősek az eltérések, de a magyar bankrendszer forintlikviditási többlete érdemben meghaladja a forintosításhoz kapcsolódó likviditási igényt. A lakossági devizahitelek kivezetése után is jelentős jegybankpénz-többlet marad a magyar bankrendszerben, azaz rendszerszinten nincs szükség pótlólagos likviditásnyújtó műveletekre. A forintosítás közvetlenül elsősorban a bankok kéthetes jegybanki állományának csökkenésében csapódhat le, de az alkalmazkodás áttételesen egyéb piacokat, így az állampapírpiacot is érintheti. A jegybanki eszközök feltételrendszeréből adódóan a forintlikviditás csökkenése fokozatos lesz, ily módon a piaci hatások limitáltak lehetnek. Ezzel együtt a jegybank önfinanszírozási programja felerősödhet annak érdekében, hogy a bankok a kéthetes betét csökkenése után is a rövid futamidejű likvid értékpapírok helyett a hosszabb futamidejű állampapírokat válasszák. A Magyar Nemzeti Bank szakértőinek írása.
Novemberben minimálisan, mindössze 84 millió euróval csökkentek Magyarország nemzetközi tartalékai, igaz a friss előzetes állomány (34,13 milliárd euró) így is kilenchavi mélypontot jelent. Fontos megjegyezni, hogy a csekély csökkenés úgy következett be, hogy egy rendkívül nagy összegű tranzakció is bonyolódott a hónap során.
Az inflációs adat után nagy erősödést követett a gyengülés.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Több mint 100-an vesztették életüket.
Kijev lépett is emiatt.
Ezen a frontvonalon még nem használták.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
