Görögország államadóssága nem "életképes" és az Európai Központ Bank felé visszafizetendő kötvények lejáratát egyértelműen meg kellene hosszabbítani - mondta el Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter csütörtökön a Reuters tudósítása szerint.
Görögország hivatalosan ismét recesszióba süllyedt az első negyedéves GDP-adatok után. Közben tovább folytatódott a betétkivonás a görög bankokból, egyre inkább a külsős segítségre szorulnak. A legújabb hírek szerint pedig a nemzetközi szervezetek 3 milliárd eurós költségvetési lefaragási javaslattal álltak elő.
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa 1,1 milliárd euróval 80 milliárd euróra emelte a sürgősségi likviditási támogatásból (Emergency Liquidity Assistance - ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára - közölték görög banki források.
Egy nappal a mai határnap előtt, már tegnap átutalta a Nemzetközi Valutaalapnak az esedékes hiteltartozást, mintegy 750 millió eurót Görögország, ami rövid távon enyhíti a görög állam fizetőképességével kapcsolatos nagyfokú befektetői és politikai döntéshozói aggodalmakat. Közben az is némileg kedvező, hogy az eurózóna pénzügyminiszteri csoportjának vezetője szerint ha a görögök részlegesen elkezdik megvalósítani a reformprogramot, akkor már részleges pénzügyi segítséget is kaphatnak ezért cserébe még "beragadt" hitelcsomagból.
Közös nyilatkozatot adtak ki hétfőn az eurózóna pénzügyminiszterei, amelyben üdvözlik, hogy sikerült felgyorsítani az érdemi egyeztetéseket a görög mentőcsomagról és a reformtervről, de megjegyzik, hogy a nézetkülönbségek áthidalásához további idő és erőfeszítés szükséges.
Az orosz befolyástól való félelem miatt Európa sosem fogja hagyni, hogy Görögország kilépjen az eurózónából - vélekedik Marc Faber nemzetközi befektetési guru.
Február 20., péntek - a nap, amikor a görög kormány és a nemzetközi hitelezők megállapodtak a legutóbbi pénzügyi segélycsomag négyhónapos meghosszabbításáról és arról, hogy április végéig elkészül az átfogó reformterv. Azóta eltelt két és fél hónap, és még mindig óriási nézetkülönbségek adódnak: a görög kormány továbbra sem hajlandó csökkenteni a nyugdíjakat, valamint a minimálbér emeléséről sem akarnak lemondani. Jelenleg az adóbevételekből, az állami szféra tartalékaiból és rövid állampapírok kibocsátásából finanszírozzák magukat, de a következő hónapokban annyi a lejáró adósság, hogy azok visszafizetését már biztosan nem tudják önállóan biztosítani. Meddig húzhatják még így, és mi lesz ha nem fizetnek időben? Jövő hét hétfőn Brüsszelben ül össze újra az Eurócsoport, éppen egy nappal azelőtt, hogy a görög kormánynak mintegy 767 millió eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalap felé. Ha igazán nagy bajba kerülne, akár itt is beadhatná a derekát az athéni kormány, de az elmúlt hetek alapján ezt nehéz elképzelni.
Az Európai Központi Bank alelnöke teljesen meg van róla győződve, hogy a görögök nem hagyják el az eurózónát, de egyébként is, semmiféle fertőző hatás nem látszik ma már az öreg kontinensen - mondta el egy holland lapnak adott mai interjújában.
Görögországban csaknem tízéves mélypontra estek a vállalatok és a háztartások bankoknál elhelyezett betétei márciusban a belpolitikai bizonytalanság és azon félelmek miatt, hogy az ország esetleg elhagyja az euróövezetet.
Leminősítette Görögország eddig is mélyen spekulatív - vagyis messze nem befektetési ajánlású - államadós-besorolását a Moody's Investors Service. A cég indoklása szerint erősen bizonytalan, hogy a görög kormány időben megállapodásra jut-e hivatalos hitelezőivel még a soron következő törlesztési részletek esedékessé válása előtt.
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök egy kedden megjelent interjúban annak a reményének adott hangot, hogy korán megállapodnak a nemzetközi hitelezőkkel. Előrevetítette azonban egy népszavazás megtartásának lehetőségét is.
A görög kormányfő átalakította a nemzetközi szervezetekkel való tárgyalásokért felelős csoportok vezetését - írtuk tegnap, a piacok is lereagálták a hírt. Azóta sokan úgy értelmezik az ügyet, hogy Alekszisz Ciprasz megpróbálja a háttérbe szorítani pénzügyminiszterét.
Miután csütörtökön a rendkívüli EU-csúcs a bevándorlás témájáról szólt, pénteken pedig "csak" az eurózóna pénzügyminiszterek egyeztettek, vasárnap este telefonon kért segítséget Angela Merkeltől a görög kormányfő. Alekszisz Ciprasz a két héten belüli fizetésképtelenség elhárítása érdekében telefonált. A beszélgetés létrejöttét a német kormányszóvivő megerősítette, de a pontos tartalma nem ismert. Ciprasz az eurócsoport elnökét is felhívta és azt szorgalmazta, hogy még a héten tartsanak rendkívüli uniós csúcstalálkozót. Közben ma először nyilatkozott a német sajtónak a márciusban hivatalba lépett új görög államfő és azt ígérte, hogy az utolsó euróig minden adósságot visszafizetnek, illetve fel sem merül az eurózónából, illetve az Európai Unióból való kilépés lehetősége. A pénteki eurócsoport találkozóról érkezett fontosabb hírek:
Az előzetes várakozásoknak megfelelően valóban nem történt túl sok előrelépés a görög tárgyalások ügyében a mai Eurócsoport találkozón Rigában. Amiben mindenki egyetért, hogy fel kell gyorsítani a folyamatokat, és mindenképp el kell kerülni a bajt. Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter megpróbálta meggyőzni az eurózónás kollégáit, hogy a maradék 7,2 milliárd eurót részletekben utalják ki Görögországnak egy leszűkített reformlistáért, azonban ezt a pénzügyminiszterek tanácsa elutasította. Leszögezték, hogy csak teljes és átfogó reformcsomagért cserébe kaphatja meg Athén a pénzt.
A "Grexit" mozaikszó még 2012-ben született meg, amikor először terítéken voltak a Görögország eurózónából való kilépésével kapcsolatos kockázatok, azonban mivel ma már 2015-öt írunk, és a monetáris unió még mindig egyben van, a Citigroup elemzői úgy döntöttek új kifejezésre van szükség a helyzet leírására.
Ha szolvensek maradnak, továbbra is számíthatnak a görög bankok az EKB likviditására, de ha Görögország renitenskedik, jelentősen szigoríthatják a fedezeti követelményeket. A New York Times szerint 50%-os haircutot vezethet be az EKB.
Egyetlen határidő létezik a görögökkel folytatott tárgyalásokon, és ez június vége, amikor kifut a négyhónapos program-meghosszabbítás - közölték kedden EU-források a Bruxinfo.hu összefoglalója szerint. Ezek a források igyekeztek lehűteni az Eurócsoport pénteki rigai ülésével összefüggő várakozásokat. Ennek oka az is, hogy az április végi határidőig nagy eséllyel nem lesz megállapodás arról a teljes és átfogó reformlistáról, ami az előfeltétele annak, hogy Görögország hozzájusson az újabb pénzügyi támogatáshoz a második programból még fennmaradó 7,2 milliárd eurós keretből.
Az Európai Központi Bank a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) visszafogásának lehetőségeit vizsgálja, mivel a Kormányzótanácson belül egyre többen veszítik el türelmüket a görög kormánnyal szemben. Ezt erősítik meg Vitor Constancio, az EKB alelnökének mai szavai is, aki szerint nem ígérhetik, hogy a körülményektől függetlenül bármeddig bármennyi forrást a görög bankrendszer rendelkezésére bocsátanak majd. Ugyanakkor a jegybank vezetői és Mark Mobius, a Templeton Alapkezelő feltörekvő piaci portfóliómenedzsere is egyetértenek abban, hogy a görögök eurózónából való kilépésére biztosan nem fog sor kerülni.
Oroszország a jövő héten kedden energetikai megállapodást ír alá Görögországgal, s ennek keretében Moszkva 3-5 milliárd eurót folyósít Athénnak.
Noha Görögország eurózónából való kilépésének valószínűségét egyre magasabbra becsülik a befektetők, az ezzel kapcsolatos félelmeknek egyelőre nincs egyértelmű jele a pénzügyi piacokon. Lehet, hogy a befektetők az eurózóna jövőjét a görögök nélkül is el tudják képzelni? Tényleg csak elképzelhetik azt, ugyanis egyelőre senki nem tudja, hogyan zajlana le egy ilyen folyamat és milyen következményekkel járna a többi tagországra nézve. A tárgyalások még javában zajlanak, de már nem maradt sok vesztegetni való idő, ugyanis a görög államkassza üres, az IMF pedig összesen közel egy milliárd(!) eurónyi törlesztést vár a kormánytól május első felében (mint elmondták, késlekedés nélkül), miközben a nyugdíjukra és a bérükre is számítanak az emberek.
Újra a lélektani határ felett, merre tovább?
A hazai korrupciós helyzetet vizsgálták.
Európa AI-ambíciói kerülhettek veszélybe.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
