Hidrogénüzemű FLIRT vonatot tesztel a Stadler vasúti járműgyártó cég Svájcban, a jármű kocsiszekrényei és az erőforrás-modul váza a vállalat alumínium kocsitesteket gyártó szolnoki üzemében készültek - közölte a Stadler pénteken az MTI-vel.
Az Európai Bizottság szabályokat javasolt annak meghatározására, hogy a jövőben mi minősülhet megújuló hidrogénnek az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság közzétette a hidrogén energiatermelésben való használatának elszámolási szabálytervezetét. Noha Magyarország mellett más tagállamok is kérték, hogy ne csak az elektrolízissel megújuló energiaforrások felhasználásával előállított hidrogén kapjon zöldbesorolást. A brüsszeli szabályozás külön megjegyzi, hogy a fosszilis energiával előállított gáz nem tekinthető megújulónak, de a bioenergiát is kizárták. Még a közlekedési eszközökre is kiterjesztik a rendszert.
Kezdetben a hőszivattyúk beépítését tették volna kötelezővé az egész EU-ban, hogy kivezessék a gázfűtést, azonban most új irányba léphet Brüsszel: a hidrogénalapú fűtés háztartási használatát is engedélyezhetik. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, ez egy sokkal veszélyesebb irány.
Kilenc tagállam, köztük Magyarország is az Európai Bizottsághoz fordult, mert azt akarják, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén szerepeljen a blokk megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzéseiben. A hidrogén lehet a földgáz kiváltója az uniós energiamixben, de most azért lobbiznak, hogy a fosszilis energiahordozók égetéses termelés is kapjon zöldbesorolást.
Sürgeti az Európai Uniót négy ország - Hollandia, Belgium, Dánia és Luxemburg - hogy tűzze ki azt az időpontot, amikortól az Európában értékesített új teherautók és buszok szén-dioxid-kibocsátása már csak nulla lehet - írja a Reuters.
A hidrogénben rejlő potenciál, mint a dekarbonizációs törekvések egyik lehetséges kulcsa, ma már nyilvánvaló, aligha van olyan uniós ország, amely ne rendelkezne valamilyen fajta hidrogénstratégiával. Azonban az, hogy a mindennapokban megjelenjen, vagy még inkább az ipari termelésben egyre nagyobb teret nyerjen, annak módja még korántsem egyértelmű, de abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy a mobilitáson keresztül vezet az út a hidrogéngazdaságba. Ennek megfelelően egy uniós projekt keretében a magyar utakon is, teszt jelleggel, forgalomba áll egy hidrogén üzemanyagcellás busz január 16-18. között, Pakson. Az esemény szervezőit, Mayer Zoltánt, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkárát, Weingartner Balázst, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatóját, és Bándy Tamást, a nagynyomású hidrogéntöltőállomást biztosító Messer Hungarogáz Kft. energiairányítási igazgatóját kérdezte a Portfolio, mi kell ahhoz, hogy állandósuljanak ezek a buszok a forgalomban, hogyan lehet motiválni az iparági szereplőket a technológia adaptálásában, és milyen segítségre számítanak ehhez az államtól.
Az európai tisztán elektromos és plug-in hibrid autók száma robbanásszerűen növekszik, tavaly 2,3 millió darab talált gazdára, amely már az újautó eladások közel 20 százalékát tette ki. A Toyota, mint az elektromos autózás és a hibrid technológia úttörője új globális stratégiájával teljespályás letámadást indít, hogy minden alternatív hajtású járműszegmensben megerősítse pozícióit. Bár az autózás jövőjéről szóló közbeszédet jelenleg egyértelműen az elektromos autók uralják, a háttérben óriási fejlesztések folynak a hidrogén üzemanyagcellás technológiában, amely az elektromos autózás természetéből fakadó problémák méregfogát is kihúzhatja. A hidrogén minél szélesebb körű alkalmazása egy világgazdasági átrendeződést is előrevetít, a fosszilis energia alapú társadalom évtizedeken belül hidrogénalapúvá válhat. Az Európai Unióban 2035-től már nem hagyhatja el a futószalagokat fosszilis tüzelőanyaggal hajtott jármű, Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák hazai PR igazgatója szerint azonban még legalább 2050-ig velünk maradhatnak a benzin- és dízelüzemű járművek.
Németország azt tervezi, hogy 2027-ig 1800 kilométeres hidrogénenergia-vezetékhálózatot épít ki állami közreműködéssel, derül ki a Reuters által látott gazdasági minisztériumi stratégiai dokumentumtervezetből. A dokumentum azt is előirányozza, hogy Németország a kék hidrogénnek is nagyobb teret tervez engedni és meg fogják növelni az importot azt a zöld hidrogénre való áttérés időszakában.
Az Európai Bizottság 3 milliárd euró (mintegy 1200 milliárd forint) értékben hirdet pályázatot a tiszta technológiákkal kapcsolatos innovatív kezdeményezések számára a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátás biztosítására, valamint, hogy Európa gyorsabban függetlenedhessen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól - tájékoztatott az uniós bizottság csütörtökön.
Annalena Baerbock német zöldpárti külügyminiszter egyebek között az úgynevezett "zöld", vagyis környezetkímélő módszerrel előállított hidrogénnel kapcsolatos együttműködésről tárgyalt hétfőn Asztanában.
Rivaldafénybe került az energiapiac, de sok még a nyitott kérdés. Mi lesz a megújuló – például a napenergiához – szükséges hálózatfejlesztéssel? Mikor és hogyan lesz megoldott az energiatárolás kérdése vagy a zöld hidrogéntől várt nagy előrelépés? Többek között ezeket a kérdéseket boncolgatták a Portfolio Sustainable World 2022 konferencia harmadik szekciójának szakértői.
A karbonmentes „zöld” hidrogén az egyik kulcseszköze a klímavédelmi célok elérésének, hiszen előállítása és felhasználása nem jár üvegházhatású gáz kibocsátással. Továbbá olyan területeken is jól alkalmazható, ahol az elektrifikáció nem képes valós „zöld” alternatívát nyújtani, mint például a nehézgépjármű-közlekedés vagy az ipar. Az energiaár-krízis előtt a „zöld” hidrogén árban nem tűnt versenyképesnek a földgázból előállított „szürke” (vagy „kék”) hidrogénnel szemben 2030 előtt, jelen piaci körülmények között azonban megváltozott a helyzet.
Az elmúlt időszak eseményei, az egyre növekvő energiaárak a zöld és megújuló energiára való átállás felgyorsítását hozzák magukkal. Minden ország szuverenitásának alapja, hogy a lehető legtöbb energiát belföldön állítsa elő, az importot pedig minél több forrásból szerezze be. Ez pedig rengeteg forrást fog megmozgatni a következő években, ezért a pénzért pedig számtalan ötlet, innováció és fejlesztés fog versenyezni. Ennek a versenynek az egyik leglátványosabb területe pedig a mobilitás, hiszen nagyon gyors az ezen a területen zajló műszaki fejlődés, különböző járműtechnológiák és azok piaci elérhetősége jelenik meg hétről hétre - mutat rá közleményében a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség.
Az Európai Unió karbonsemlegességi céljai ambiciózusok, főleg az ukrán-orosz háború árnyékában, amely jelentős átalakításokat eredményezhet a fosszilis energiáról való átállásban, de akár fel is gyorsíthatja a folyamatot. Ebben nagy szerepe lehet a hidrogén-gazdaság kialakulásának, amelyben nagy lehetőséget látnak az uniós döntéshozók is, azonban egyelőre több akadály is nehezíti annak széleskörű felhasználását. Ugyanakkor az biztos, hogy a mobilitásban már évtizedes múltja van a karbonsemleges hidrogénhajtású járműveknek.
Kezd forróvá válni a talaj a magyar iparvállalatok alatt, ahogy az uniós döntéshozók egyre több eszközzel kényszerítik őket a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. Bár a 2030-as és 2050-es klímacélok még távolinak tűnhetnek, az ország egyik legnagyobb iparigáz-gyártójának és szolgáltatójának vezérigazgatója szerint elég, ha az uniós döntéshozók a következő kvóta allokációs időszakban, 2024-25-ben csökkentik az ingyenes allokációt, ami önmagában olyan áremelkedést okozna a kvótaárakban, hogy az rentábilissá tenné, a ma még piacilag kevésbé életképes zöld vagy kék hidrogén gyártást, felhasználást. Azonban ahhoz, hogy 3 év múlva át tudja állítani gyártását egy iparvállalat, ahhoz már idén el kéne kezdeni az ehhez szükséges beruházások előkészítését.
A vegyipart aligha szokták a fenntartható és környezetbarát jelzőkkel illetni, azonban a Mol Tiszaújvárosban épülő szupergyára nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a vállalat a kőolaj kitermelésétől egészen a poliol előállításáig kézben tartja a gyártás teljes értékláncát, hanem a legmodernebb technológiának köszönhetően ezt rendkívül energiahatékony módon, és fajlagosan nagyon alacsony károsanyag-kibocsátás, és elenyésző melléktermék kitermelése mellett fogja tudni elérni.
Nyugat-Európában 2035-ben már csak zéró károsanyag-kibocsátású (Zero-Emission Vehicle, ZEV) modelleket hoz forgalomba a Toyota, addigra a vállalat globális gyártása is karbonsemleges lesz - közölte a japán autógyártó kedden az MTI-vel.
Hibrid, részben hidrogénhajtású bányászati teherautóval kísérletezik a világ egyik legnagyobb bányászati cége, az Anglo American - írja a BBC. A 220 tonnás óriás teherautók jelenleg óránként 134 liter dízelt pusztítanak el, ezzel jelentős mértékben hozzájárulva a bányaipar egyébként sem túl kicsi karbonlábnyomához. A cég a fejlesztéssel a szektor zöldülése felé tenne nagy lépést.
Jelentős szerepet kaphat Európa széndioxid-mentes energiellátásában a hidrogén, amelynek zöld és kék jelzőkkel illetett előállításában is nagy lehetőségek rejlenek. A Goldman Sachs befektetési bank becslése szerint a hidrogén 2050-re a világ energiaszükségletének akár negyedét is fedezheti, ráadásul a következő évtizedben a hidrogén ára 70 százalékkal csökkenhet az olcsó megújuló energiaforrásokkal rendelkező országokban. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament és a világ vezető energiacégei is látnak fantáziát az ezirányú fejlesztésekben.
Miért van egyre több külföldi dolgozó?
Cikkünk folyamatosan frissül.
A számok elég egyértelműek.
Komoly pofonok csattantak el.
Az inflációs adat után nagy erősödést követett a gyengülés.
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
